A gégerákot sokszor túl későn diagnosztizálják

A gége rosszindulatú daganata bár viszonylag ritka, ám súlyos következményekkel jár. Magyarországon azonban az esetek jó részére túl későn derül fény, amikor már csak radikális kezeléssel lehet segíteni a páciensen. Hogyan ismerhetjük fel a gégerákot és mit lehet ellene tenni?

Hangképző szervünk, a gége csőszerű képződmény a légcső bejáratánál, tulajdonképpen a nyak ádámcsutkaként ismert kitüremkedése a gége. A szerv három funkciót lát el: légzéskor a légcsőbe vezeti a levegőt, nyeléskor elzárja a légcsövet és meggátolja az étel vagy ital légutakba kerülését, továbbá a hangszalagok révén a beszédben is részt vesz. A gégerák érintheti az orrgaratot, a szájgaratot, a hangszalagokat, a gégefedőt és környékét, továbbá a hangszalagok alatti területet.

Az első jelek
Mivel a gégerák leggyakrabban a hangszalagokból indul ki, legtöbbször a hang megváltozása tűnik fel először, sok esetben a beteg rekedtté válik. Máskor légzési nehézségek, a fülbe sugárzó fájdalom, állandó köhögés és torokfájás léphet fel. A nyelés nehezített vagy fájdalmas lehet és sok esetben fogyás is jelentkezik. Ezek a tünetek számos más, gyakoribb, de enyhébb betegségre is jellemzőek lehetnek, ám ha három héten túl is fennállnak, érdemes orvoshoz fordulni.

Alkohol és dohányzás, a két fő rizikótényező
A bizonyítékok azt mutatják, hogy az alkohol és a dohányfüst olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek megváltoztatják a gége sejtjeinek működését. A létrejövő mutációk daganathoz vezethetnek. A dohányzás és az alkoholfogyasztás külön-külön is emeli a rizikót, azonban a kettő együtt 38-szoros kockázatnövekedést eredményez.

A humán papillóma vírus (HPV) víruscsalád fertőzése a bőrt és a nyálkahártyákat (méhnyak, végbél, száj, torok) érinti. Egy kutatás feltárta, hogy a HPV, hasonlóan a méhnyakrákhoz a gégerák kockázatát is megnöveli. A vírus nemi úton terjed (köztük orális és anális szex útján is).

Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a vörös húsban, továbbá finomított és olajban sütött élelmiszerekben gazdag étrend is megnöveli a gégerák kialakulásának valószínűségét. Ugyanez mondható el egyes foglalkozási ártalmakról is, többek között a szénporról, a dízelmotorok füstjéről, a formaldehidről, a festékek gőzeiről és a nikkelről is.

Diagnózis és kezelés
Az első lépés minden esetben a kórtörténet felvétele és a fizikális vizsgálat. Ezután az orvos vérvizsgálatot kérhet más betegségek, például a fertőzések kizárására. Ha ezek alapján felmerül a daganat gyanúja, endoszkópos vizsgálatot végeznek. A beavatkozás azt is lehetővé teszi, hogy a gyanús elváltozásokból szövetmintát vegyenek, amelyeket a patológiai laboratórium értékel ki. Ha a daganat kívülről is látható, akkor kívülről is lehet mintát venni belőle egy tű segítségével.

Amennyiben kiderül, hogy rosszindulatú daganatról van szó és fennáll a tovaterjedés veszélye, további vizsgálatokra van szükség: röntgenvizsgálatokra, CT-re és MR-vizsgálatra.

A betegség kezelése annak stádiumától függ, a pácienst onkológiai team segíti döntésében. A korai stádiumban, amikor a daganat jól körülhatárolható és csak a nyálkahártya felső rétegét érinti, esetleg elegendő lehet a sugárkezelés, azonban ha a rák a hangszalagokra is ráterjedt, a műtét és a sugárkezelés kombinációja jön szóba.

Ha a daganat ráterjedt a hangszálakra és legalább az egyiket megbénítja, továbbá a környéki nyirokcsomókban is daganatos sejtek találhatók, nemcsak a gége műtéti eltávolítására, de sugár- és kemoterápiára is szükség van. Ha a gégét el kellett távolítani, beszédrehabilitációra kerül sor: a beteg megtanulja a nyelőcső-hangképzést, vagy protézist ültetnek be a gége és a nyelőcső közé. Az elektronikus "gégemikrofont" csak a végső esetben ajánlják, mivel a betegek idegenkednek a robotszerű hangtól.

Újabb eszközök a kezeléshez

Kisebb daganatok esetében a műtétet száloptikás lézerrel is végezhetik, a kezdeti stádiumokban a daganatot endoszkóp segítségével is eltávolíthatják. Mindkettőt altatásban hajtják végre, előnyük, hogy a néhány hétig tartó esetleges torokfájáson kívül nem kell számolni hosszútávú mellékhatásokkal. Késői stádiumokban, illetve amikor a kemoterápia nem jön szóba, úgynevezett monoklonális antitest terápiát végezhetnek a cetuximab nevű gyógyszer segítségével. Ez a daganatsejtek felszínén található, azok növekedéséhez szükséges EGFR-receptorokra hat, így megelőzhető a daganat terjedése.

Lehetséges-e a megelőzés?
A gégerák valójában nem előzhető meg, de a kockázat jelentősen csökkenthető. A legfontosabb, hogy a dohányzás elhagyása. A kiegyensúlyozott táplálkozással bevitt antioxidánsok mind-mind csökkentik a kockázatot, a leghasznosabb ebből a szempontból az úgynevezett mediterrán diéta (sok zöldséggel és gyümölccsel). Ami az alkoholt illeti, nők és idősek esetében legfeljebb napi 1, férfiak esetében napi 2 ital a megengedett. Fontos, hogy aki vegyszerekkel dolgozik a munkahelyén vagy a ház körül, pontosan tartsa be a használati utasításokat, mindvégig szellőztessen és viseljen védőmaszkot.