A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
1
HUNMagyarország
09:00KézilabdaBrazília-Magyarország
HUNPongrácz Bence
10:30CselgáncsIsmael Alhassane-Bence Pongracz
HUNPásztor Flóra
10:55VívásFlora Pasztor-Jacqueline Dubrovich
HUNAndrásfi Tibor
12:50VívásRuben Limardo-Tibor Andrasfi
HUNFucsovics Márton
13:30TeniszMarton Fucsovics-Rafael Nadal
HUNMarozsán Fábián
15:00TeniszFabian Marozsan-Ugo Humbert
HUNHámori Luca
17:22ÖkölvívásGrainne Walsh-Ana Hamori
HUNMagyarország
19:30VízilabdaFranciaország-Magyarország
NyílNyíl

Ez történik az agyban fulladásos pánikroham során

Vágólapra másolva!
Amennyiben az ember túl sok széndioxidot lélegzik be, megfullad. A folyamat közben pánik keríti hatalmába, amelynek egyik oka, hogy a belélegzett széndioxid az agy félelemközpontjára hat - derítették ki amerikai kutatók. Az új ismeretek segíthetnek a szorongásos megbetegedések kezelésében.
Vágólapra másolva!

John Wemmie, az iowai egyetem idegkutatója és kollégái egy olyan fehérjére fókuszáltak, amely különösen nagy koncentrációban található az amigdalában, az agy félelemközpontjában.

Ha nincs fehérje, nincs félelem

Előzőleg kimutatták már, hogy az 1a savérzékelő ioncsatorna (ASIC1a) elnevezésű fehérjét kódoló génnel nem rendelkező egerek másképp félnek, mint társaik.

A Cell (Sejt) című szaklapban publikált mostani kutatás során felfedezték, hogy az említett gént nélkülöző egerek, normális fajtársaikhoz képest kevésbé dermednek meg, amikor szén-dioxidot pumpálnak ketrecükbe. A megdermedés jelzi, ha egy rágcsáló fél.

Amikor azonban Wemmie és társai egy, az ASIC1a génjét tartalmazó vírust juttattak be az egerek amigdalájába, azok normális egerekként viselkedtek és megdermedtek, ha nőtt a széndioxid szint.

A pH érték változása és a félelem kapcsolata

További kísérletek során a kutatócsoport kimutatta, hogy a széndioxid belégzése enyhén csökkenti az amigdala pH-ját, ami azt jelenti, hogy a szövet valamivel savasabb lesz. Amikor egér-amigdalából vett idegsejteket tettek ki hasonló, csökkent pH-nak, az elektromos áramot váltott ki a sejtek között, az ASIC1a nélküli egerekből származó idegsejteknél azonban ez a hatás elmaradt.

Amikor a kutatók normális egerek agyába bikarbonátot fecskendeztek, amely megakadályozta a pH csökkenését, az egerek kevésbé dermedtek meg a széndioxid hatására.

Összegezve tehát: a széndioxid belégzése savasabb környezetet hoz létre az amigdalában, ezzel pedig aktiválja az ASIC1a-t és megváltoztatja az amigdala idegsejtjeinek elektromos jelzéseit, létrehozva a félelmi reakciót. Ezenkívül a széndioxid gyorsítja a légzés ütemét egereknél és az embernél is, és ez is hozzájárulhat a félelem erősödéséhez.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!