Kiemelte, hogy a korai halfogyasztásnak jótékony hatása van a gyermekek szellemi és testi fejlődésére. Ezzel kapcsolatban a professzor hangsúlyozta, hogy manapság az összes csecsemőtápszer tartalmaz telítetlen zsírsavakat, amelynek az egyetlen természetes forrása az anyatejet leszámítva a hal.
Hozzátette továbbá, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben, miszerint a korai halfogyasztás allergiát okoz, valójában ha a gyermekek három-négy hónapos koruktól kezdve esznek halat, csökken az allergiára való hajlamuk.
A sajtótájékoztatón felhívták a figyelmet arra is, hogy Japánban 2005 óta törvény írja elő, hogy minden iskolás gyermek naponta fogyasszon halat. Magyarországon ezzel szemben a hal szinte egyáltalán nem szerepel az iskolai menüben. Hozzátették: a japánok évente átlagosan 70-80 kilogramm halat esznek, míg magyarok maximum három kilogrammot fogyasztanak.
Hallal az infarktus és az érelmeszesedés ellen
Banai János, a Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központ gasztroenterológusa kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekhez képest is sokat romlottak a magyarok étkezési szokásai, melynek részeként a halfogyasztás is csökkent. Pedig a halnak a benne található telítetlen zsírsavaknak köszönhetően kulcsfontosságú szerepe van az egészségmegőrzés szempontjából. A rendszeres halfogyasztás bizonyítottan csökkenti az érelmeszesedés és az infarktus kialakulásának kockázatát. Kiemelte: a nyugati civilizáció nagy problémája, az elhízás elleni küzdelemben is fontos a hal, ugyanis alacsony energia-, de magas fehérjetartalma miatt a diéták hasznos alkotóeleme.
Lévai Ferenc, a Magyar Haltermelők Országos Szövetségének társelnöke, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója elmondta, a sajtótájékoztató célja, hogy bizonyítsák: "A hal élettani hatásával semmi sem vetekszik". A téma aktualitását az adta, hogy múlt pénteken indították el a Halra Magyar! Halra Bor! elnevezésű mozgalmat melynek részeként minden hónap első péntekén különböző éttermek más-más halételek elkészítésében versenyeznek egymással.