Ha erre képesek vagyunk, az azt jelenti, hogy szívünk és tüdőnk elég erős, hogy hatékonyan pumpálja a vért testünkbe, ez a minimum, amire szükségünk van az aktív élethez. Ha nem vagyunk képesek erre, szívünk nem dolgozik megfelelően, ez pedig fokozza a megbetegedés kockázatát.
Fittségünket fokozatosan növeljük, a legjobb módszer erre a szakaszedzés. Sétáljunk tempósan egy percig, majd kicsit lassabban még tíz percen át. Fokozatosan növeljük az időtartamot és az intenzitást (beiktathatunk emelkedőket is), amíg el nem érjük a kívánt fittséget.
Izomerőnket úgy mérhetjük, hogy egy szék elé állunk terpeszállásban. Lassan üljünk le, majd mielőtt fenekünk a székhez ér, lassan álljunk fel. Ha ezt a gyakorlatot 90 másodpercen át tudjuk ismételni, erőnlétünk kitűnő, ha 60 másodpercig, akkor jó, 30 másodperc viszont rossz eredményt jelent. Ez a teszt a szervezet legnagyobb izomcsoportjainak, a comb és a fenék izmainak erejét méri. Amennyiben ezek az izmok nem elég erősek, nő a térdre és a hátra nehezedő terhelés, amely hosszútávon sérüléshez és fájdalomhoz vezet. Rossz eredmény esetén ismételjük sokszor a gyakorlatot, hogy izmaink erősödjenek.
"Már ahhoz is izomerőre van szükség, hogy felálljunk és leüljünk, vagy hogy ki- és beszálljunk egy autóba, így nagyon fontos, hogy öregkorunkig fittek maradjunk" - nyilatkozta a Daily Mailnek Alison Rose, a Leeds Metropolitan University sportsérülésekkel foglalkozó ambulanciájának gyógytornásza.