Újra felfedezett Vivaldi-szerzemény

Ausztráliában a héten lejátszottak egy részletet abból az eddig ismeretlen Antonio Vivaldi-darabból, melyet egy Németországban kutató ausztrál zenetudós talált nemrég. A 11 tételes, Dixit Dominus című, szólóáriákkal tarkított kórusműről évszázadok óta azt hitték, hogy az olasz barokk zeneszerző egyik kortársának szerzeménye.

Janice Stockigt, a Melbourne Egyetem zenekutatója, a Drezdai Egyetemen végzett ötéves munkájának utolsó napjaiban bukkant az alkotásra. A tudós a német királyi udvarban játszott egyházi zenével kapcsolatban végzett kutatásait zárta volna le a drezdai Szászországi Állami Könyvtárban, mikor egy érdekességre lett figyelmes. Antonio Vivaldi (1678-1741) egyik kortársának, a velencei Baldassarre Galuppi egyik 35 perces szerzeményét hallgatta, mikor észrevette, hogy a mű stílusa a már klasszikussá vált Vivaldi művészetét idézi. A műben szereplő jellegzetes motívumok miatt, a kutatóban felmerült a gyanú, hogy az alkotást annak idején rosszul vették jegyzékbe. Hogy bebizonyosodjon, nem tévedett, azonnal elvitte a mű kéziratát (kottáját) Michael Talbotnak, a Liverpooli Egyetem professzorának, aki az egyik legnagyobb kortárs Vivaldi-szakértő. Talbot egyetértett az ausztrál kutató véleményével.

Janice Stockigt

VivaldiraJanice Stockigt

Az ausztrál muzikológus meg van győződve arról, hogy a hibás jegyzékbe vétel Iseppo Baldanhoz, egy 1750-es években alkotó kottamásolóhoz köthető. Baldan valószínűleg a szász udvar egyik megrendelésének tett eleget úgy, hogy a Vivaldi szerzeményt Galuppinak tulajdonította. A kottamásoló igen könnyen hozzájuthatott az olasz zeneszerző műveihez, minthogy Vivaldi unokaöccse keze alatt dolgozott a másolóházban - állítja Janice Stockigt.

A mostani felfedezés 250 éve az első "új" alkotás a neves olasz zeneszerzőtől. Vivaldi-szakértők szerint a muzsikus hagyatékát érintő kutatásokban a Dixit Dominus előkerülése az utóbbi 75 év legnagyobb előrelépése. A zenetudós kutatásai és főleg Michael Talbottal való találkozása további két kisebb Vivaldi-darab megtalálásához is elvezettek.

A Melbourne Egyetemen a héten mindössze öt percet mutattak be a zeneszeretők számára. Az egyetem barokk együttese többször is eljátszotta a kiválasztott áriát. A tervek szerint a teljes, 35 perces Dixit Dominus "ősbemutatója" 2006-ban, Drezdában lesz. A város ugyanis jövőre ünnepli 800 éves fennállását és ezen a nevezetes ünnepen szeretnék bemutatni a náluk megtalált szerzeményt.

Antonio Lucio Vivaldi olasz zeneszerző és hegedűművész 1678. március 4-én született Velencében. Zeneszeretetét és tehetségét apjától örökölte, aki kiválóan hegedült. Korán zenélni kezdett és tíz éves korában már néha apja helyett lépett fel a velencei San Marco Bazilika zenekarában. Antonio papnak tanult és 1703-ban pappá is szentelték. Zenei tanulmányait sem hanyagolta el, így ugyanabban az évben egy leányárvaház hegedűtanárává nevezték ki. Zeneszerzőként egyre ismertebbé vált, művei sorra jelentek meg nyomtatásban egy velencei, majd egy amsterdami kiadónál. Vivaldi sok időt fordított versenyművek komponálására, s közben zenepedagógusként is tevékenykedett. Operákat és hangversenyeket, később oratóriumokat is szerzett. Műveinek bemutatói Velencében, Firenzében, Mantovában, Rómában, Vicenzában voltak. Bejárta Európát, megfordult Bécsben, Drezdában, Münchenben, Amsterdamban. 1740-ben műveiből hatalmas koncertet rendeztek a szász választófejedelem tiszteletére. Az európai politikai fejlemények miatt nem tudott koncertezni, ezért 1741-ben nagy szegénységben halt meg bécsi otthonában.

Forrás: AP