Előadások és cikkek a klímaváltozással kapcsolatban

Az éghajlatváltozás kérdése az egyik legfontosabb témává vált az utóbbi 20 évben. Ezt mutatja az is, hogy több előadás és klub is erről szólt a Mindentudás Egyeteme több mint három éves működése óta, és több cikkünk is született a kérdéssel kapcsolatban. Ezeket gyűjtöttük most egy csokorba.

Cikkek a klímaváltozásról

Változás - hatás - válaszadás. Globális és regionális klímapolitika 2005-ben és utána
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter 2005. február 3-án előadást tartott az Akadémia dísztermében a klímapolitika történetéről. A miniszter beszámolóját a Buenos Airesben 2004 decemberében tizedik alkalommal megrendezett ENSZ környezetvédelmi konferencia tanulságai alapján állította össze. Az előadás végén a környezetvédelmi tárca vezetője bemutatta a magyar VAHAVA-projekt lényegét is, mely kezdeményezés a klímaváltozás hatásaira adott válaszlehetőségek feltárására jött létre a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közreműködésével.

Nedvesedő Földön globális szárazság
A globális felmelegedés és a levegőszennyezés következtében melegebb és jóval szárazabb napok köszöntenek ránk - állítják amerikai kutatók egy új klímamodell alapján...

Vajon az Alföldön kívül is lesznek ilyen sivatagaink?

Meleg a helyzet
A Mindentudás Egyeteme interjúja Zágoni Miklós éghajlatkutatóval, aki elmondta, hogy a következő évszázadban legalább 1,4, legfeljebb 5,8 fokkal fog nőni a világ éghajlatának átlagos hőmérséklete. "Ez a másfél fok körüli melegedés még elviselhető, a 6 fokot megközelítő felső érték azonban már romboló, az emberiség létét fenyegető következményekkel járna. Ha az "arany középutat" vesszük, és mondjuk 3 fok körüli melegedéssel számolunk, már az is éppen elég súlyos és kellemetlen hatást vonna maga után. Ez voltaképpen egy teljes éghajlati öv elcsúszását jelentené már akkor is, ha pusztán a hőmérsékletet nézzük." - nyilatkozta a az éghajlatkutató.

Klímadinamika - rejtély a Kárpát-medencében
Mersich Ivánt, az Országos Meteorológiai Szolgálat volt igazgatóját kérdeztük, aki a globális fölmelegedésről azt állította, hogy egy csendes katasztrófa, amely régiónként eltérő következményekkel jár, ezért lenne fontos áldozni arra, hogy Magyarországnak is legyen önálló klímaprogramja.

Amikor a természet igazolja a tudományt
Vízügyi kérdések ritkán kerülnek napilapok címoldalára. Két évvel ezelőtt, 2003 különösen forró nyarán mégis ez történt, amikor a Balaton rendkívül alacsony vízállása miatt lehetőségként merült fel a tó vizének más forrásból való pótlása. Többek között erről is szól interjúnk Somlyódy László akadémikussal, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával. (Somlyódy László korábbi előadónk.)

Klímaváltozás itthon
Cikkek és tanulmányok a klímaváltozásról és annak lehetséges hatásairól. Lehetségesek-e a 30 méteres tengeri hullámok, eltűnnek-e az osztrák gleccserek, milyen ütemben folyik a világ éghaljatának felmelegedése, mennyire veszélyes a mostani felmelegedés a földtörténet egyéb időszakait figyelembe véve? Tények és jóslatok.

Mindentudás Egyeteme Klubok a témában

Klímaváltás: a döntéshozóknál a labda
Európa lehűlésének nagy a kockázata, de kicsi a valószínűsége - derült ki az A38 állóhajó "gépházában" szeptember 23-án megrendezett ME Klub pódiumbeszélgetésen, ahol a globális klímaváltozásról folyt a diskurzus. A Hárs Titanilla moderálta, Szirmai Viktória szociológus, Láng István akadémikus, Jolánkai Márton agrárkutató és Mika János klímakutató közötti eszmecserén megdőlt az a közvélekedés, hogy a bioszféra segíthet a klímabajokon. Elhangzott ugyanis, hogy ha továbbra is egyre több széndioxid jut a levegőbe, és rosszabbá válik az éghajlat, a bioszféra nem segít a káros gáz "eltüntetésében", mint ahogy erre az Európai Környezeti Ügynökség egy hónappal ezelőtt napvilágot látott megállapításai is felhívják a figyelmet.

Szökőár, meteorit: katasztrófa-est az Akadémián
A cunami néhány tíz perctől egy-két óráig terjedő periódusban, esetleg több tízméter magas vízfal formájában tör a szárazföldre. Meteoritveszély, viharok, fölmelegedés. A klímaváltozást is érintő beszélgetés tagjai Czelnai Rudolf, Farkas István, Mersich László és Tórh László.

Mindentudás Egyeteme eddig elhangzott előadásai a témában

Meskó Attila: A földi élet fenntarthatóságának kérdései
Az emberiség jelenleg nem fenntartható módon tevékenykedik: ahogyan most élünk, termelünk és fogyasztunk, az hosszú távon nem folytatható. Nem tartható fenn az erőforrások elhasználásának üteme, a környezet állapotának romlása és a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése. A 21. században az emberiség halaszthatatlan feladata az, hogy ezen változtasson. Mi a jelenlegi helyzet, hol vannak tudásunk határai és mit tehetünk? Az előadás a számos probléma közül kiemel néhány aktuális kérdést: az ózoncsökkenést, a globális felmelegedést, a gyors klímaváltozás lehetőségét, a katasztrófák elkerülését és az energia biztosításának nehézségeit."

Gyakoribbak lesznek az árvizek?

Láng István: Környezetvédelem - fenntartható fejlődés
A 20. század hatvanas éveinek első felében a Néma tavasz című könyv drámai módon rázta fel a vezető értelmiségi körök lelkiismeretét: innentől lehet számítani a környezetvédelem fogalmának bekerülését a társadalmi tudatba és az emberek gondolkodásába. A hetvenes évek eleje jelentős változásokat hozott (Föld Napja rendezvény, Római Klub létrejötte, Stockholmi Konferencia). A Stockholmi Konferencia után tíz évvel egyre jobban érlelődött az a felismerés, hogy a környezetvédelmi problémákat önmagában véve nem lehet megoldani, hanem együtt kell szemlélni a gazdasági szektorok tevékenységével. Kialakult egy új koncepció, amelyet fenntartható fejlődésnek neveztek el. A mai előadás a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fogalmát járja körül.

Bartholy Judit: Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok
Nemcsak a Föld lakóinak száma nő robbanásszerűen, hanem az egy főre jutó felhasznált energia, s a légkörbe juttatott szennyező anyagok mennyisége is nagy ütemben emelkedik. Vajon visszavezethető-e az elmúlt másfél évszázadban zajló kismértékű, globális léptékű melegedés az ember mind intenzívebb földi jelenlétére? Vajon az egyre növekvő szennyezőanyag-kibocsátás, s az így erősödő üvegházhatás okolható az éghajlat változásáért? A szélsőséges időjárási események gyakorisága növekszik, vagy csak a hírközlés gyorsabb és szenzációéhesebb globalizálódó világunkban? Lehetséges-e az éghajlat modellezése, előrejelzése, melyek e folyamat bizonytalanságai?

Vissy Károly: Az időjárás előrejelzése: jóslás vagy tudomány?
Az időjárás-előrejelzés csak az elmúlt 150 évben vált igazi tudománnyá. Az előadás tömören végigköveti e fejlődés mérföldköveit, amelyek mind kapcsolódnak a tudomány és a technika, különösképp a méréstechnika, a távközlés, a távérzékelés, az űrkutatás és döntően a számítástechnika másfélszázados eredményeihez. Ez a kis történeti áttekintés módot ad alapvető légköri folyamatok közérthető bemutatására azzal a céllal, hogy a mindennapi időjárás és a médiában nap mint nap megjelenő időjárás-jelentések az érdeklődő számára érthetőbbek legyenek.