Nyelvben is sztereotip

"Csehül van, tótágast áll, cigánykodik... Etnosztereotip nyelvi klisék a magyarban" címmel Forgács Tamás, az SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszékének docense tartott előadást a Mindentudás Egyeteme Szeged második szemeszterének utolsó előadásán.

Forgács Tamás előadását megelőzően Szabó Gábor, a SZTE rektora tartott egy rövid beszédet, megköszönve a hallgatóság nagy számú jelenlétét és érdeklődését. Emellett elmondta, hogy a két szemeszter előadásait, hasonlóan a budapesti Mindentudás Egyeteméhez, egy összefoglaló kötettel fogják méltóképpen emlékezetessé tenni.

Sztereotípiák

Szabó Gábor felszólalása után az előadás címmagyarázattal kezdődött. A címben szereplő etnosztereotip kifejezések sorrendben azt jelentik, hogy nincs igazán jól, fejjel lefele áll, illetve hogy hazudozik. Talán észre sem vesszük hirtelen, hogy az említett kifejezésekkel valamilyen sértéssel élünk azoknak a népeknek az irányába, melyeknek a neve szerepel a kifejezésben.

A sztereotípiák egy adott kultúrkör által előre gyártott koncepciókat fejeznek ki, amelyeket az egyes ember átvesz, és amelyek segítségével látja és értelmezi a világot. Szűkebb értelemben egymással interakcióban lévő különböző eredetű embercsoportok feltűnő és tipikus vonásainak szöveges vagy képi kifejezését értik a fogalom alatt. A sztereotípiák erősítik a csoportok összetartását és a csoporttal való azonosulást. Ezeken belül jelentős különbség van úgynevezett auto- és heterosztereotípiák között, azaz a saját csoportunkra és a más csoportokra vonatkozó sztereotip nézetek között.

Előítéletek

Az előítéletek egyik oka a túláltalánosítás. A világ túlságosan sokrétű és bonyolult, az emberi élet pedig túl rövid ahhoz, hogy mindenről saját tapasztalatot szerezhessünk. Így gyakran rákényszerülünk akár a készen kapott nyelvi klisékre is. Az előítéletek különböző szociális csoportok ellen irányulhatnak. Ide sorolhatók például a rendőrök, a szoke nok, anyósok vagy a mai fiatalok. Emellett sok etnikai alapon működo előítéletet ismerhetünk, például, hogy a cigányok hajlamosak a bűnözésre. Az előítélet megmaradhat az érzelmek szintjén, de a viselkedésben is megnyilvánulhat. Legenyhébb fokozat a szóbeli előítélet, mely például viccekben jelenik meg. Ennél egy fokkal rosszabb, ha az előítélet elkerülést eredményez. Ennél is rosszabb, ha már hátrányos megkülönböztetésről van szó társadalmi szinten, mely legsúlyosabb esetben testi erőszakhoz vagy etnikai alapon működő gyilkosságokhoz is vezethet. Elég, ha csak a huszadik századi történelmet tekintjük, számos példát találunk a legsúlyosabb averziókra is.

Nyelvészeti vonatkozás

Az elméleti kérdések rövid összefoglalásán túl az előadásban hallhattunk a magyar nyelvben található fontosabb auto- és heterosztereotip nyelvi klisékről is - például "halogatja, mint cigány az akasztást; Adj a tótnak szállást, kiver a házadból!", illetve "sváb" (eredetijének jelentése svábbogár), cigánykodik" (hazudozik) stb.

Léteznek úgynevezett parole szintű, azaz a beszédben előforduló és langue, azaz nyelvi szinten is jelentkező sztereotípiák. Parole szinten többféleképpen is megfogalmazható az adott sztereotípia, így érthető lesz, kikre gondolunk. A langue szintjén inkább a fent említett példák értendők, ahol az adott forma már beépült a nyelvbe. Az egy szóból álló kifejezések többnyire népeket felidéző nevek (etnonímák), a több szóból állók szólások vagy szóláshasonlatok.

Emellett léteznek mondat formájú klisék, melyek főként közmondások. Az egy szóból álló etnosztereotip tulajdonnevek közé tartozik például a Gazsi, melyet akár viccben elmesélve rögtön tudjuk, hogy a névvel egy cigányra utalunk. Érdekes, hogy a cigánycseresznyével rögtön egyfajta tökéletlenségre utalunk, míg ha azt mondjuk, hogy "magyarán mondva" - akkor pozitívan a mi etnonímánkkal fejezzük ki. Tótul szól, ha egy edény eltörik, vagy tótul sír, aki nevet. Ha azt mondjuk valakire, hogy zsidóban bízik, az ostoba ember, a cigány útra térő ember pedig rossz útra tért. Kínaiul van a szöveg akkor is, ha valójában nem, pusztán csak nem értjük, illetve közismert példa lehet még, ha valaki angolosan távozik.

Negatív, illetve pozitív szólás formájú etnosztereotip klisére két példa: "Spekulál, mint zsidó az üres boltban", vagy "Eros, mint a zsidó vallás". Hasonlóak az alábbiak: "Nyikorog, mint az oláh szekér", "Ordít, mint orosz az ólban", "Iszik, mint a bécsi német". Végül a közmondások csoportjába tartozik egy negatív kép rólunk: "Csata után okos a magyar".

Németh Attila Gergo
Forrás: Szegedi Egyetem