A jövő tudósai

Fiatal tudós nők az OTDT berkeiben. Baranyainé Réti Gabriella és Koósné Török Erzsébet tanulmánya.

A tanulmányban található valamennyi grafikon esetében az OTDK szekcióinak számmal történő megjelölése az alábbiakat jelenti:
1. Agrártudományi Szekció
2. Állam- és Jogtudományi Szekció
3. Biológia Szekció
4. Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció
5. Hadtudományi Szekció
6. Humán Tudományi Szekció
7. Informatika Tudományi Szekció
8. Kémiai és Vegyipari Szekció
9. Közgazdaságtudományi Szekció
10. Műszaki Tudományi Szekció
11. Művészeti és Művészettudományi Szekció
12. Orvostudományi Szekció
13. Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció
14. Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció
15. Társadalomtudományi Szekció
16. Testnevelés- és Sporttudományi Szekció

Az OTDK-ra befogadott hallgatók témavezetőinek esetében fordított az arány, összességében csak 29% a nő, és szinte minden tudományterületen alacsonyabb számban vannak jelen, mint a férfiak. Két kivétel van: a Pedagógia, Pszichológia, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció valamint a Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció, azonban ez nem jelentős különbséget takar. Hasonlóan a hallgatók nemenkénti megoszlásához a hadtudomány és az informatika területén igen alacsony a női témavezetők száma (lásd 2. ábra). Ez az arány a középiskolás kutató diákok női mentorainak kutatási területén is megfigyelhető a pedagógia, pszichológia és az informatika viszonylatában (vö. Sulyok Katalin fent említett tanulmánya). Ismét csak felmerül a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a nők számaránya a kutatásban az életkorral egyre csökken.

2. ábra

A részvételi adatokkal párhuzamosan fontosnak tartjuk vizsgálni a konferencia helyezett hallgatóinak (I., II. és III. helyezés) nemenkénti megoszlását. A helyezések viszonylatában a nemek közti arányok ugyan nem jelentősen, de eltolódni látszanak. A helyezett hallgatóknak ugyanis már csak 45%-a nő (lásd 3. ábra).

3. ábra

Az egyes szekciókat vizsgálva kiugróan magas a nők helyezéseinek száma a férfiakhoz viszonyítva a biológia, a pedagógia, pszichológia, közművelődés és könyvtártudomány, a tantárgypedagógia és a testnevelés területén. A részvételi adatok alapján a nők magas helyezésszámát a Humán Tudományi Szekcióban és a Közgazdaságtudományi Szekcióban vártuk leginkább, azonban humán területen azonos a nemek aránya, közgazdaságtudományi területen pedig számuk jelentősen elmarad a férfiakhoz viszonyítva. Alacsony helyezésszámok a Fizika, Földtudományok és Matematika Szekcióban, az Informatika Tudományi Szekcióban és a Műszaki Tudományi Szekcióban tapasztalhatók, ami a részvételi adatokkal összhangban áll (lásd 4. ábra).

4. ábra