A jövő tudósai

Fiatal tudós nők az OTDT berkeiben. Baranyainé Réti Gabriella és Koósné Török Erzsébet tanulmánya.

A konferencián szereplő, valamint a helyezést elért nők arányához viszonyítva meglepő képet mutat a Pro Scientia Aranyérmesek nemenkénti megoszlása. Míg a XXVII. OTDK-n dolgozatukat bemutatók közel fele nő, addig a 2005. évi aranyérem kitüntetetteknek már csak 40%-a, a teljes aranyérmes csoportnak pedig (1989-től 2005-ig kitüntetést kapott 425 fő) csak 29%-a (lásd 5. ábra).

5. ábra

Az adatok azt mutatják, hogy míg a tudományos diákkörökben tevékenykedő hallgatók körében nem láttunk jelentős különbséget férfiak és nők között, addig ez a különbség fokozódni látszik a helyezett hallgatóknál, és erőteljesen megjelenik az aranyérmesek között. Mint említettük, a Pro Scientia Aranyérem hallgatói összteljesítményt ismer el (OTDK I. helyezés, ezen felüli kiemelkedő tudományos diákköri teljesítmény, diákköri nyilvánosságon túlmutató dokumentált tudományos eredmények, publikációs tevékenység, nyelvvizsgák, kimagasló tanulmányi eredmény). A nemek közötti különbség - úgy véljük - itt jelentkezik először a tudományos életútban, mintha példázná ez az időszak a Papp-Groó-tanulmányban (2005) említett "olló" nyílását (lásd 6. ábra). A TDK munka és a Pro Scientia Aranyérem pályázat időszaka éppen az "olló" szétnyílásának területe.

6. ábra

Véleményünk szerint az okot, hogy az akadémiai karrier során miért "fogynak el" a nők, és a "piramis" tetején a számuk miért oly alacsony, már ebben az időszakban keresni kell.
A Pro Scientia Aranyérmesek teljes körét tekintve, a nők arányát tudományterü-letenként vizsgálva, hasonló számarányokat tapasztalhatunk, mint az OTDK-n részt vevő tudományos diákkörös hallgatók körében (lásd 7. ábra, vö. 1. ábra).

7. ábra

Különösen alacsony a női aranyérmesek száma a hadtudomány és az informatika területén, az összes aranyérmes csupán 1,6% és 2,4%-a. (Megjegyzés: a Művészeti és Művészettudományi Szekcióban látható alacsony női arány valamint a Junior Aranyérem még alacsonyabb aránya abból adódik, hogy ezen a területen kitüntetést még csak két alkalommal adományoztak. Szám szerint ez a művészet területén összesen három nőt, a juniorok között pedig két nőt jelent.) Legmagasabb a nők aránya a pedagógia, pszichológia, közművelődés és könyvtártudomány területén (14,5%), ezt követi az agrártudomány, az orvostudomány és a természettudomány (10,5%). A férfiak számát két területen haladja meg a nők részvétele: a pedagógia, pszichológia, közművelődés és könyvtártudomány esetében, valamint a testnevelés és sporttudomány területén. A Pro Scientia Aranyérmes nők akadémiai karrierje további vizsgálatokra lenne érdemes.