Konferencia a pszichoanalízisről

Június 22-én Felrázni álmából a világot címmel háromnapos szimpóziumot tartottak az MTA-n Sigmund Freud születésének 150. évfordulója alkalmából.

Sigmund Freud osztrák neurológus, a pszichoanalitkus iskola megalapítója 150 éve, 1856. május 6-án született Freibergben, mely az Osztrák-Magyar Monarchia (ma Csehország) Moravia tartományában van található.

Ebből az alkalomból az Osztrák Kulturális Fórum nemzetközi szimpóziumot rendezett. A rendezvényen számos nemzetközi és hazai kutató tartott előadást a pszichoanalízis történetének, tudományos, filozófiai, társadalmi és kulturális beágyazottságának különféle aspektusairól, s a szerzők kitértek Freud aktualitásának, a pszichoanalízis XXI. századi perspektívájának kérdéseire is.

Budapest különösen előkelő helyszín volt egy ilyen eseményhez, hiszen itt élt és működött Ferenczi Sándor, Freud egyik legközelebbi munkatársa, barátja és levelezőpartnere, aki nagyban hozzájárult a pszichoanalízis hazai elfogadtatásában és terjesztésében. Kezdeményezésére 1913-ban alakult meg a Magyarországi Pszichoanalitikus Egyesület. Hamarosan a budapesti pszichoanalízis iskola elismertségre tett szert a nemzetközi tudományos életben, mely hatás máig érezhető.

A konferencián részt vett a Mindentudás Egyetemén korábban József Attila munkásságát elemző Bókay Antal, a Pécsi Tudományegyetem Elméleti Pszichoanalízis Doktori Programjának egyetemi tanára is. Előadásában XX. század elején szárnyait bontogató, Freud köré szerveződő pszichoanalízis mozgalom korai vitáit foglalta össze.

1910-ben Ferenczi Sándor javaslatára alakult meg a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület, mely eleinte főleg bécsi, később számos külföldi tudóst gyűjtött egybe. Az egyesületen belül és kívül gyakran alakult ki tudományos vita, a legtöbben a pszichoanalízis fő vonalát meghatározni akaró Freuddal kerültek szembe.

Öt nagyobb tudományos vita alakult ki, melyek mindegyike külön előadást érdemelne. Az első kettőben Freud két olyan emberrel kerül szembe, akik korábban nagy hatással voltak rá. Egyikük Josef Breuer, Freud egykori bécsi mentora, a másik pedig Wilhelm Fliess berlini orvos, aki ugyancsak nagy hatással volt munkásságára. A harmadik ellentmondás Freud és Alfred Adler között alakult ki, melynek közismert eredménye volt, hogy utóbbi kilépett a mozgalomból. Ugyanígy tett a másik híres tanítvány, Carl Gustav Jung is, aki ugyancsak szembe került egykori mesterével. Ismeretes, hogy Adler és Jung is felépítette saját iskoláját.

Az ő kiválásuk hatására jött létre a Freud köré szerveződő titkos kör, melynek célja elsősorban a pszichoanalízis "eretnekmozgalmai" elleni fellépés volt. Ennek a szűk körnek volt tagja egy ideig Otto Rank is, akinek később A trauma születése című munkája váltotta ki mestere nemtetszését, így később neki is mennie kellett.

Freud az összes disputa részese volt, s ezek a viták a mozgalom dominanciájáért is zajlottak, így ezeknek az ellentéteknek is köszönhető, hogy az ő rendszere vált a lélekgyógyászat általánosan elfogadott módjává.