Pletykáról a jövő tudománya jegyében

A tudomány iránt érdeklődő diákoknak tartott "figyelemfelkeltő" előadást Pléh Csaba pszichológus a Magyar Tudomány Ünnepe jegyében.

A Mindentudás Egyeteme korábbi előadója a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nagytermében összegyűlt középiskolások számára mutatta be a modern nyelvészet három új elméletét az emberi nyelv kialakulásáról, evolúciójáról. Ez a nyitóelőadása volt a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) Diákok az Akadémián című sorozatának, melynek nem burkolt célja, hogy a jövő magyar tudománya számára utánpótlást toborozzon. A Pletyka, gondolatolvasás, udvarlás: új elméletek a nyelv keletkezéséről című előadás kapcsolódott az idei MTÜ központi Evolúció - Fejlődés - Revolúció gondolatköréhez is.

Pléh Csaba először Charles Darwin evolúciós elméletét mutatta be a diákoknak nagyobb vonalakban, hiszen a későbbiekben a nyelv evolúcióját szándékozott bemutatni. A nyelv szerepével szerkezetével és szintjeivel (hangok-morfémák-szavak) is szó esett. Elhangzott, hogy jelenleg körülbelül ötezer nyelvet beszélnek a világban, ezek mindegyikének hangkészlete a tucatnyi és a hetven között mozog. Ezekből egy nyelvben húsz és százezer közé teszik a szavak számát, míg a mondatok száma végtelen.

Charles Darwin

Fontos azonban az is, hogy a nyelv kialakulásához olyan akusztikus jeleket befogadó emlékezőrendszerre is szüksége volt az embernek, mely az állatvilágban példa nélküli. Ráadásul az emberi beszédhez biológiailag is át kellett alakulnunk, "adaptálódnunk kellett a beszédhez". A testi változások közül a biológusok általában kiemelik a hangszalagok és a szájüreg közötti távolság megnövekedését, hiszen pontosan ez az a terület, ahol a nyelvünkkel hangokat tudunk képezni. Korábban például kimutatták, hogy a neandervölgyi elődünk mindössze három magánhangzó képzésére lehetett képes, míg mi már 10-12 magánhangzót használunk. A másik fontos változás az agy szerkezetének átalakulása, a beszédhez fontos agyi központok - például a finommozgások, ezen keresztül a majdani beszédközpont, a kisagy - fejlődése.

Ma úgy hisszük, hogy az emberi természetes nyelvek kialakulásának első lépcsőfoka egy gesztusnyelv kialakulása volt. A kéz és az arc mozgása után kialakultak az első akusztikus jelek, a hangok, melynek helyét később egy emberi ősnyelv vette át. A következő lépcsőfok a mondattan kialakulása, végül nyelvünk körülbelül százezer éve vált szerkezetileg olyanná, mint amilyet manapság használunk.

De mire volt jó a kezdeti nyelv? Az utóbbi időben három elmélet is napvilágot látott, mely erre a kérdésre igyekszik választ adni.