A világpiac irányítása helyett elég, ha meggazdagszunk belőle

Vágólapra másolva!
A Magyar Innovációs Szövetség a közelmúltban elnökévé választotta Szabó Gábor akadémikust, az ME kétszeres korábbi előadóját. Vele beszélgettünk.
Vágólapra másolva!
A négymilliárd éves nanotechnológia/vonderviszt/index.htmlVonderviszt Ferenc kapcsolódó előadása az ME-n

Van-e egyeztetés az innováció területén a lehetséges versenytársakkal, például az EU-n belül, hogy a ráfordított energia és a befektetések ne vesszenek kárba?
- Mivel ez egy verseny, nem látok túl nagy szükségét az egyeztetésnek, de ha mégis akkor azt úgy kell megtenni, hogy mindvégig a magyarországi innovációs folyamatok támogatását tartsuk szem előtt. (Szándékosan "magyarországi"-t és nem magyart mondok, mert meddőnek, sőt ártalmasnak tartom azokat a próbálkozásokat, amikor megpróbálják a támogatási rendszereket úgy alakítani, hogy kizárólag a magyar tulajdonú vállalatok részesüljenek belőle. Számomra a lényeg, hogy Magyarországon, magyar szakemberek részvételével történjen az innováció, hogy az output hol realizálódik, a mai globalizált világban teljesen mellékes.) A magyar innovációs folyamatok támogatási rendszerének fontos eleme lenne, hogy azt támogassa, amit érdemes támogatni.

Nem szabad mindig a világtrendek után menni. Világszerte sokat beszélnek ma pl. a nanotechnológia fontosságáról. Ha ebbe be tudunk kapcsolódni rendben van, de lehet, hogy ugyanakkor Magyarországon más, kevésbé divatos területen nagy kapacitások állnak rendelkezésre, aminek ugyancsak piacot találhatnak. Hogyan lehet ezek után a tematikus prioritásokat kijelölni? Sokkal jobb vezérelv lehet szakterületek helyett a piaci igény. Amikor egy hazai fejlesztés mellett döntünk, fel kell mérni egészen konkrétan, hogy hol van rá reális értékesítési lehetőség. Ez akár egybeeshet valamilyen világtendenciával, de pl. önmagában az, hogy az USA-ban van piaca egy terméknek nem elegendő, hiszen nem biztos, hogy arra a piacra be tudunk törni.

Másrészt, csak azért kijelölni prioritásokat, mert az EU-ban is prioritás valami, nem szabad. Gondoljunk bele: ha az EU-ban prioritásként határozzák meg a tengeri halászatot, foglalkozzék nálunk is mindenki a tengeri halászat fejlesztésével? Ez az EU-ban valóban fontos téma, és számos támogatási forrást rendelnek hozzá. Ha ezekre fektetnénk a hangsúlyt, esetleg veszni hagynánk hagyományos magyar erősségeket. Személy szerint nagyon elégedett lennék azzal, ha a magyar vállalkozások között sok olyan lenne, amely egy nagyon korlátozott piacon, egy "résen" dolgozik, de abban a résben realizálja a hosszabb távon elvárható hasznot.

Nem kell megalomániásnak lenni, és azt gondolni, hogy Magyarország csak akkor jár jól, ha monstre cégeket épít, és világszerte divatos nagy iparágakban alkot maradandót. Én két modellt tudok elképzelni. Az egyik az, hogy lehetünk intelligens beszállítói vagy innovációs szolgáltatói nagy nemzetközi cégeknek, ami egyébként jelenleg világtendencia, vagy kis-, és középvállalkozásaink korlátozott piacokon érnek el tartós sikereket. Vannak nagyon jól meglovagolható világtendenciák is, de nem kell feltétlenül nekünk megmondani, hogy a világpiac merre tartson. Nem kell a világpiacot irányítani, csak meg kell gazdagodni rajta.

Innováció - a jövő útja

Innováció - a jövő útja

A Magyar Innovációs Szövetség tisztújító közgyűlésén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára, Egyed Géza arról beszélt, hogy a kormány innovációs programja több pilléren nyugszik. Az egyik az intézményrendszerek integrációja. A GKM stratégiai kérdésekkel foglalkozik, az NKTH (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal) kormányzati ügynökségként működik, a MAG, vagyis a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ feladata pedig a pályázatok kezelése lesz. Ezek szerint a kormányzati szándék az innováció ügyének felkarolására megvan. Vajon források is vannak hozzá?


A Szövetségnek jelenleg 516 tagja van (egyetemek, kutatási szervezetek, vállalatok és vállalkozások). Ez a taglétszám milyen arányban fedi az innovációban érdekeltek lehetséges körét?
- Erre a kérdésre nagyon könnyű válaszolni. Egy 2004-es felmérés szerint nagyjából ötszáz olyan cég van Magyarországon, amely intenzíven foglalkozik innovációval. Azt persze nem állítom, hogy pont az az ötszáz cég van az Innovációs Szövetségben. Vannak nem annyira innovatívak, és nyilván olyanok is, amelyek intenzíven foglalkoznak innovációval, de nincsenek a tagjaink között. Nagyjából mégis ekkora lehet az a szervezet, amely lefedheti a magyar innováció döntő részét.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!