Halálos négyes

Statisztikák bizonyítják: akinek magas a vérnyomása, zsíranyagcsere-zavara van, inzulinrezisztens vagy el van hízva, jobban ki van téve a szívbetegségeknek. Kutatók olyan génmutációt fedeztek fel, mely felelőssé tehető a halálos négyesért, másképpen a metabolikus szindrómáért.

Megdöbbentő tény: sok embernél a metabolikus szindróma négy faktora egyszerre lép fel. Őket különösen veszélyezteti a szívinfarktus vagy az agyvérzés. Az orvosok ezért a négy faktort együttesen halálos négyesnek nevezik.

A szindróma egy-egy faktora teljesen ellentétesen erősödhet, ez azonban nem magyarázza egyidejű fellépésük masszív halmozódását. A metabolikus szindróma ezenkívül egy-egy családban különösen gyakran jelenik meg, ezért mindig is gyanították, hogy kialakulásában genetikai tényezők is szerephez jutnak. Becslések szerint a népesség körülbelül negyven százalékának van öröklött hajlama a metabolikus szindrómára.

Amerikai és iráni tudósoknak sikerült azonosítaniuk egy gént, melynek mutációja kapcsolatban állhat a metabolikus szindróma fellépésével. Arya Mani (Yale University, New Haven) és szerzőtársai az Azad University gyógyszerészeti fakultásáról és a teheráni Genetics Research Centerből a Science folyóiratban a napokban publikálták cikküket, mely szerint a metabolikus szindróma kialakulásában a 12p kromoszóma egy rövid szakasza felelős: egy hiba az LRP6 nevű génben. Ez a kicsiny hiba azonban sok szövet és szerv működését befolyásolja az emberi testben.

A szakemberek figyelmét a genetikai ok tisztázása a metabolikus szindróma felé fordíthatja. Az orvosok eddig csak egyik vagy másik rizikófaktorral foglalkoztak, olyannyira, hogy a metabolikus szindrómának a mai napig nincs nemzetközileg elfogadott meghatározása, ún. ICD-kódja (ICD: International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems). A jövőben elképzelhető olyan génteszt, mely korán fényt derít a metabolikus szindrómára való hajlamra, s a megfelelő életmóddal való megelőzés idejében elkezdhető lesz.

A derékbőség nemcsak esztétikai kérdés

International Diabetes Federation

Forrás: Die Welt