"Az olimpiák történetében végre első ízben mondhatjuk el, hogy a magyar kard fölénye kellőképpen tükröződött" - mondja Rozgonyi György, egykori tőröző. "Most a csapatversenyt könnyen, minden izgalom nélkül nyerte meg Magyarország." A legutóbbi olimpián, Helsinkiben kiélezettebb volt a verseny, a magyarok úgy győztek, hogy az olaszok jóformán behozhatatlan előnnyel vezettek. Azt megelőzően, Londonban szintén kérdéses volt, hogy a magyar csapat képes-e győzedelmeskedni. Berlinben, 1936-ban csak a jobb találatarány döntött, miután a magyarokból és olaszokból álló versenybíróság szakmai tévedései botrányhoz vezettek. 1932-ben, Los Angelesben szintén zsűribotrány és visszalépés fűszerezte a győzelmet. 1928-ban, Amszterdamban csak az utolsó, a Petschauer Attila-Renato Anselmi asszó hozta meg a 9:7-es győzelmet az olaszok ellen.
Párizsban, 1924-ben nagy botrányok voltak, vitatott döntésekkel és párbajokkal. A csapatversenyek során a zsűrielnök az olaszoknak kedvezett. Az egyéniben győzelmet arató Posta Sándor az egyik mérkőzés során, miután az utolsó asszóban egy vitathatatlan találatot vitt be az ellenfél testére, gúnyosan odaszólt a vezető bírónak: találat nálam! A bíró az olasz javára ítélte meg a tust. Így alakult ki a 8:8-as végeredmény, amely után a jobb találatarány az itáliaiaknak kedvezett. Magyarország azon az olimpián így veszítette el a bajnokságot. 1912-ben, Stockholmban és 1908-ban Londonban hiába volt az egyéni döntőkbe jutott nyolc vívó közül hét, illetve öt magyar, csapatban nehezen született meg a győzelem. "Most, Melbourne-ben a magyar csapat elejétől a végéig, mint könnyű nyerő szerezte meg a bajnokságot" - mondja Rozgonyi György.
Artistákhoz, balettművészekhez hasonlítják a magyar vívókat a külföldi tudósítások. A magyar kardvívást szinte kivétel nélkül valamennyi nemzetközi szakértő egyedülállónak tartja. Különösen arról írnak sokat, hogy a magyar csapat taktikája minden mérkőzésen a gyors támadás volt. Olyan ördögi gyorsasággalkezdeményeztek, hogy az ellenfélnek lélegzetvételnyi ideje sem maradt.
"Keresztes Attila elementárisan vívott a fiatalok közül" - mondja Magay Dániel. "Egyéni stílusa van, és él benne egy nagy adag bátorság, amellyel képes extra dolgokra." A 24 éves Magay, a 23 éves Hámori és a 28 éves Keresztes most először nyert olimpiai aranyat. A kardcsapat másik három tagja már nagy öregnek számít, a 46 évesen is legendásan gyors és pontos Gerevich Aladárnak ez az ötödik aranya csapatban, de Kovács Pál sem sokkal marad el utána a négy bajnoksággal. A 36 éves Kárpáti Rudolf harmadszorra áll a dobogó legfölső fokán. "Az öregek egyszerűen fantasztikus vívók. Gerevich-hez soha nem volt és nem is lesz hasonló" - mondja Magay. "Egyszer hármukról fölvettek egy filmet, és lassítva is mutatták az akciókat. Gerevich lassítva is mindent tökéletesen adott elő. A mozgása valóban előadás volt. Kovács úgy tudott vívni, hogy ha egy asszót meg kellett nyerni, azt o meg is nyerte, még akkor is, ha esetleg már 3:0-ra vezetett az ellenfél. Rudinak meg olyan tempói voltak, hogy az ember esze megállt."
A magyar vívók szépen szerepeltek ezen az olimpián, a párbajtőrben elért ezüst is történelmi, hiszen eddig ebben a fegyvernemben még bronzot sem sikerült kivívni. Noha tőrben a francia-olasz hegemóniát nem sikerült megtörni, kardban a magyarok a biztos nyerők.