Genetikai módosítás, vagy nemesítés?

A köztermesztésben már az 1880-as évektől zajlik a növények genetikai módosítása. Magyarországon született az első génkezelt lucerna

A szabályozásról annyit - kezdett új témakörbe Balázs Ervin -, hogy ez az eset volt az első a világ történetében, hogy maga a tudomány kérte a törvénykezést. 1975-ben Kaliforniában összegyűlt tudósok foglaltak állást: addig kutatási moratóriumot hirdetnek, amíg az USA kormánya nem hoz törvényt. Az Egyesült Államok pár éven belül meghozta a döntést és megszülettek az első szabályozók. Az első szabályozók olyan szigorúak voltak, hogy a kísérleteket űrhajós szkafanderekben végezték. Európa később kezdte a szabályozásokat. Az OECD (=Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országok 1986-ban kiadtak egy úgynevezett "kék könyvet", amely végül is egy általános állásfoglalás-gyűjtemény. Ezután 1990-ben született meg az Európa Tanács két direktívája, amelyek alapján elkészült az uniós, majd a magyar törvény is.

Annak ellenére, hogy a szabályozásokat maguk a tudósok kezdeményezték, azért vannak aggodalmak - vette át a szót Fábri György, és videóbejátszást konferált föl, amelyben egy géntechnológia ellen tiltakozó szakértő szólalt meg.

A felvételen megszólaló szakértő úgy vélte, ha egy idegen gént beviszünk a fogadó élőlénybe, és azok kölcsönhatásba lépnek az adott szervezet génjeivel, ezen kölcsönhatásoknak sokszínűsége és sokfélesége miatt az "eredmények" részben kiszámíthatatlanok. "A probléma abban áll, hogy a XX. században több technológiával is elkövettük azt a hibát, hogy a bevezetésekor óriási hurráoptimizmussal fogadtuk őket, majd évtizedek távlatában kiderült, hogy ezek súlyos következményekkel járnak. Azt gondoljuk, hogy a géntechnológia alkalmazása esetén különös elővigyázatossággal kell élünk." - fogalmazott a szakértő.

A klubesten további két videobejátszást láthatott a publikum. Mindkét hozzászóló - egy aktív pedagógus, illetve egy mezőgazdasági szakértő - távolságtartóan, a tudomány elsőbbségét hangsúlyozva nyilatkozott a témáról.

A pulpituson ülők vitatták a géntechnológiák alkalmazását bíráló szakértő érveit, ugyanakkor a másik két nyilatkozóval egyetértettek abban, hogy a munka dandárját a kutatóknak kell elvégezniük.

A vita során felmerültek gazdasági szempontok is. Eszerint az egész ország számára fontos, hogy részt vehet-e GMO (=genetikailag módosított szervezet) növények termesztésében, vagy nem. Az is elhangzott: gondot jelent, hogy a gazdasági ügyekben nem a reálgazdasági szempontok jelennek meg, hanem vélelmezett környezeti, vagy humán egészségügyi megfontolások. Ugyanakkor kiderült az is, hogy azok a növények, amelyek géntechnikailag módosítottak, a magyar mezőgazdaság konyhájára nem sokat hoznának.

A klubest záróetapjában - a szokásokhoz híven - a kérdések, hozzászólások ideje is elérkezett. A téma érzékenységét jelezte, hogy a mikrofont kérők hosszasan fejtették ki álláspontjukat. Először két "ellenző-szakember" - egyikük a környezetvédelmi tárca munkatársa, másikuk a gödöllői Szent István Egyetem kutatója - fejtegette a GMO-növények, és általában a genetikai módosítás veszélyeit. A válaszoló akadémikusok cáfolták az állításokat, Dudits Dénes pedig egyenesen úgy vélekedett: az egész polémia kezd "vallási" vitára hasonlítani, ahol a felek elbeszélnek egymás mellett.

A harmadik kérdező azt firtatta, mi a garancia arra, hogy a beépítendő gén minden sejtben a meghatározott helyre, a meghatározott példányszámban épül be anélkül, hogy veszélyeztetné a körülötte levő géneknek a megnyilvánulását is?

Kiderült, hogy a jelenlegi technológiáknál nem irányítható a gén beépülésének helye. Ez azt jelenti, hogy a pozíció-effektus elhelyezkedésétől függ, vagy függhet a működés. Ezért egy transzgenikus programban nagyszámú független transzformációs eseményt állítanak elő, és ezeket értékelik a kifejeződés, a termék minősége szempontjából, és csak azt tanulmányozzák tovább, amelyek ezeknek a kívánalmaknak megfelelnek. Szerencsénkre, vagy szerencsétlenségünkre a növény DNS-e nagyon nagy százalékban úgynevezett nem kódoló repetitív DNS. Ez azt jelenti, hogy bőven van a növényi genomban olyan hely, ahova be lehet építeni egy, de akár több gént is.

A klubest végén egy Tolna megyei mezőgazdasági vállalkozás vezetője is felszólalt, aki emlékeztetett arra, hogy miután Magyarország nem szójanagyhatalom, viszont az állatok takarmányozásához szüksége van erre a növényre, jó ideje az Amerikai Egyesült Államokból érkeznek a szállítmányok, amelyeken világosan szerepel a felirat: GMO szója.

Fotó: Mayer András