Fiatalok Európában - Fiatalok Európája

 

Kutatómunkám arra a kérdésre kíván választ adni, hogy mi a fiatalok szerepe Európában, az európai integráció érdekében milyen szerep jut a fiataloknak szűkebb hazánkban, a Vajdaságban. Szakdolgozatom lépésről lépésre ismerteti az Európa Tanács és az Európai Unió ifjúságpolitikáját, és ebben a témakörben kifejtett tevékenységeket, mintegy párhuzamot vonva e két intézmény között. Igyekeztem felhívni a figyelmet az ifjúság kiemelten fontos szerepére, és felmérni a lehetőségeket arra, hogy a jövő nemzedékei miként játszhatnak aktív szerepet egy jobb, szebb, biztonságosabb és gazdagabb, békés Európa építésében. Végezetül ismertetem saját kutatásaim eredményét, melyekkel felmértem a hazai fiatalok európai ismereteit.

A szerző harmadikos gimnazistaként az újvidéki GENIUS versenyen 2004. áprilisában a szociológia, európa tanulmányok kategóriában első díjat nyert ezzel a szakdolgozattal. A szakmunkát a szerző sikerrel mutatta be Pécsett a Kutató Diákok Országos Konferenciáján 2005. február 25-26-án, valamint harmadik díjat nyert Budapesten a Tehetségpártolók Baráti Körének "Kézfogás a tudományért" című pályázatán 2005. február 25-én. Mentor Bozóki Antal jogász, témavezető tanár Muhi Béla. A szerző a munkát az újvidéki (Szerbia és Montenegró) Gábor Dénes Tudományos Diákkör tevékenységének keretében készítette, melynek ő a diákvezetője.

Elmondható, hogy Vajdaságban nincs olyan ifjúsági szervezet, mely magyar nyelven végezne tájékoztató, ismertető munkát az Európai Unióról, és egyáltalán az európai szervezetekről. Sőt, nemhogy ifjúsági, semmilyen más szervezet sem működik az említett témakörben. Figyelemre méltó az is, hogy milyen minimális a fenti témákkal kapcsolatos ismeretszerzés lehetősége az iskolákban és az egyetemeken. A második osztályos gimnáziumi földrajz tankönyvben találtam mindössze 4 (!) oldalt, amely az Európai Unióval foglalkozik, ez azonban nem tartalmaz konkrétumokat és friss adatokat. A közölt anyag nagy részét az EU importjával és exportjával kapcsolatos elavult diagramok alkotják.

Milyen lehetőségei vannak tehát a vajdasági magyar fiatalságnak anyanyelvén való tájékozódásra abban az időszakban, amikor országunk is, igaz ugyancsak bátortalanul és bizonytalanul, az EU-ba, vagy legalábbis az EU felé igyekszik? A lehetőségek bizony szerények. Ez a helyzet késztetett arra, hogy felmérjem az újvidéki magyar középiskolások ismereteit az Európai Unióról, és megkérdezzem, hogyan látják ők a helyzetet, és mit tennének en-nek orvoslására. A kérdőív 23 kérdést tartalmaz, anonim, csak az alany életkorát, nemét és iskoláját kéri. A kérdések témakörök szerint vannak csoportosítva, nagy részük zárt típusú, de néhány esetben a körülmények nyitott típust követeltek meg. Az első kérdés összehasonlítási alapot képez, ugyanis az Akarod-e, hogy országunk csatlakozzon az Európai Unióhoz? kérdésre adott válaszok alapján megítélhető, hogy az európai ismeretek mennyire hiányosak és különbözőek.

A kérdések elemzik az alany általános ismereteit az EU-ról, azt, hogy követi-e az újabb fejleményeket és az EU-val kapcsolatos híradásokat, az euró pénznem ismeretét. Elemeztem az Európai Unió földrajzában való jártasságot, alkotmányos berendezésének ismeretét, valamint azt, hogy a kérdezett tisztában van-e az Európa Tanács létezésével, valamint a NATO EU-tól független szerepével. Végezetül 5 kérdést tettem fel az ismeretek megszerzésének és bővítésének kapcsán. A kérdőívben szerepel az iskolában történő, EU-val kapcsolatos tudás elsajátításának mikéntjét firtató 2 kérdés. Itt kapott helyett az alany ismereteinek bővítési vágyával és lehetőségével kapcsolatos 2 kérdés is, míg az utolsó, 23-ik kérdés arra keresi a választ, hogy az ifjú milyen módon tudná legeredményesebben szélesíteni tudásskáláját az EU-val kapcsolatban. A kérdőívet 140 középiskolás diák töltötte ki, akik Újvidéken magyar nyelven tanulnak.

Az első megdöbbentő tény az, hogy a középiskolás ifjúság körében az Európai Unióhoz való csatlakozás vágya alig haladja meg a 80%-ot. Ez elgondolkodtató, annál is inkább, mert ezek a fiatalok majdan szavazópolgárként dönthetnek a csatlakozás ügyében. A többi adat nagyrészt nem meglepő, de mindenesetre igencsak negatív képet mutat. A felmérésből ugyanis kiderül, hogy mennyire nincsenek tisztában a fiatalok az Európai Unió intézményeivel és működésével, sőt, hogy ne menjünk messzire, az EU-ba való felvétel alapkövetelményeit csupán 2 (!) tanuló tudta felismerni. Az euróval és a schengeni szerződéssel kapcsolatos kérdésre adott válaszokból arra a következtetésre jutottam, hogy a megkérdezettek csekély hányada járt az Európai Unió országaiban. Továbbá az Unió szerveinek ismerete minimálisnak mondható, és az EU vezetéséről sincs kikristályosodott kép a fiatalokban. Európa földrajzának ismerete sem jobb, annak ellenére, hogy a megkérdezettek 58 %-a tanult az EU-ról földrajzórán (is). Végezetül a fiatalok 83%-ka szeretné bővíteni ismereteit az EU-val kapcsolatban, 73% szerint azonban erre nálunk nincsenek meg a feltételek.

Összegzésül elmondható, hogy az iskolában a tanórákon és a tankönyvekben többet kellene foglalkozni az Európai Unióval. Diákjaink turisztikai jellegű utaztatása, diákcserék megszervezése, találkozókon és más rendezvényeken való részvételük biztosítása az EU-tagállamok felé nagyban hozzásegítene ahhoz, hogy a vajdasági magyar diákok is megismerjék az európai integrációs elveket, az Európai Uniót, az ezzel kapcsolatos emberjogi, kisebbségvédelmi, ökológiai, oktatási, politikai és más elveket. Ezzel a kisebbségi sorsba taszított fiataljaink tudatában át lehetne hidalni a fejlett civilizációs értékeket követő egyesült Európa, és a bűneiben megalázott, de mérhetetlen önteltségében és kizárólagosságában tobzódó balkáni közeg közötti mindinkább táguló szakadékot.

Klenanc Miklós