Lemondott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök - percről percre
2011. február 10. 18:35
"Mubarak már csak "de jure" (jogilag) Egyiptom elnöke, az ország valódi vezetője "de facto" (ténylegesen) Omar Szulejmán alelnök" - nyilatkozta a CNN-nek Szameh Shoukry, Egyiptom amerikai nagykövete. A nagykövet a televíziónak megerősítette, hogy Hoszni Mubarak minden hatalmát átadta Szulejmánnak - mindezt Shoukry állítása szerint maga Mubarak közölte vele. A műsorvezető azon fevetésére, hogy Mubaraknak valóban nincs már több hatalma, a nagykövet azt mondta: "Ez értelmezés kérdése", azt pedig, hogy visszavehetei-e később az elnök a jogköreit, "technikai kérdésnek" nevezte, amire állítása szerint nem tud válaszolni.
A Reuters idézi az ellenzék vezéralakja, Mohamed el-Baradei Twitter-bejegyzését. A politikus Mubarak csütörtök esti beszédére reagálva azt írta: "Egyiptom robbani fog, a hadseregnek meg kell mentenie az országot".
Helyi idő szerint éjjel egy órakor még mindig tele a Tahrír tér ünneplő, skandáló, kiabáló emberekkel. A BBC tudósítása szerint vannak, akik skandálva azt követelik, a posztjáról távozott Mubarak adja vissza a 70 milliárd dollárt. Az Al Khabar algériai napilap becslése szerint ugyanis Mubarak család vagyona akár a 70 milliárd dollárt is elérheti.
A Muszlim Testvériség egyik idősebb vezetője szerint a jelenlegi helyzetben a "hadsereg térfelén van a labda". "Optimisták vagyunk" - tette hozzá Issam al-Aryan, aki szerint ezen a történelmi napon valamennyi egyiptomi egyetlen cél mögé sorakozott fel: megdönteni a régi rendszert, és egy új, demokratikus rendet állítani a helyére.
"El-Baradei nyilatkozott a CNN-nek is: "Az emberek nagyon csalódottak" - mondta, hozzátéve, hogy "az ország sorsa a hadsereg kezében van". Az ellenzéki vezető érvelése szerint Mubaraknak muszáj félreállnia, mert már minden hatáskörét és legitimitását elvesztette. "Hogyan lehetnél elnök hatalom nélkül?" - kérdezte a politikus Mubatraktól.
Megkezdte a hadsereg szombaton Kairóban az útakadályok és a szögesdrótkerítések elbontását a Hoszni Mubarak elnök hatalmát megdöntő népfelkelés központjának tekintett Tahrír téren. A rend helyreállítása jegyében felszámolták a tér északi bejáratánál, az Egyiptomi Múzeumnál létesített ellenőrzőpontot. Elszállították a kormányt támogató és ellenző erők összecsapásaiban kiégett járműveket is. A "takarításban" civilek is segédkeztek. Az utakat lezáró harckocsik ugyancsak elhagyták helyüket, a téren ugyanakkor még maradt néhány ezer, Hoszni Mubarak elnök távozását ünneplő ember.
Egyes, az utakat lezáró harckocsik elhagyták korábbi helyüket, más katonai járművek azonban ottmaradtak a téren, de már nem akadályozzák a közlekedést. A katonák már nem ellenőrzik a térre betérő járókelőket, ezt a feladatot más fegyveresek végzik, akik azonban sokkal engedékenyebbek. A téren néhány ezer, Mubarak távozását ünneplő ember maradt. Egy 34 éves orvos, Esszam Sabana, aki az Egyesült Arab Emírségekből tért haza a tüntetésekre, elmondta, hogy a tiltakozók táborában heves vita zajlik arról, hogy szétszéledjenek-e vagy maradjanak. Sokan szeretnének már hazamenni, míg mások a maradás fontosságát hangsúlyozzák. Hozzátette: oldalt készülnek nyitni a Facebook közösségi portálon, hogy kapcsolatban maradjanak. Ígérik: minden január 25-én eljönnek a térre megemlékezni a népfelkelés kezdetéről.(MTI)
Mubarak csütörtök éjjeli bejelentését követően a rendszer ellenzői az eddigi legnagyobb tüntetésre számítanak a Tahrír téren. A Reuters hírügynökség értesülései szerint, "a fegyveres erők szolidaritási mozgalma megkezdődött". A Tahrír téren a tüntetők tömege énekli: "az emberek és a hadsereg együtt vannak, kéz a kézben".
A kairói Tahrír téren összegyűlt tömegeknek a péntek imát mondó imám összeesett - írta a Twittewen Szultan al-Kasszemi egyiptomi újságíró az al-Dzsazíra adására hivatkozva. Az imám a szertartás alatt arra kérte a hadsereget, hogy álljon a polgárok mögé, a tüntetőket pedig arra, hogy tartsanak ki. Az arab televízió szerint a téren körülbelül 2 millió ember gyülekezik.
Nem ért véget, hanem csak új szakaszba lépett a Kairóra nehezedő nyomás korszaka, az ellenzéknek mielőbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie - írta a Der Standard című liberális osztrák napilap szombaton. Az elnök beszéde után húsz órával az egyiptomi hadsereg jelentette be azt, amit Hoszni Mubarak csütörtökön nem akart kimondani: véget ért a Mubarak-korszak. Az csak a történelemkönyvekből derül majd ki, hogy mekkora ellenállást kellett Mubarak részéről legyűrni, s hogy ez miként történt.
Mubarak végül nem - az Egyesült Államok által előnyben részesített változat szerint - egyszerűen Omar Szuleimán alelnökre, hanem egy katonai tanácsra ruházta át a hatalmat - írja a Der Standard. Talán azért történt ez így, mert erős kétségek merültek fel, hogy a tüntetők elégedettek lennének-e Szuleimánnal. Az egykori titkosszolgálati főnök nem a megfelelő ember a számukra, és a hatalomnak az alelnökre történő átruházását az elnök vissza is vonhatta volna. A katonai tanács gyors döntéseket ígér. A hadsereg a reformok garantálójának próbál mutatkozni. Tisztán - bármit is jelentsen ez a Mubarak-rendszerben betöltött szerepének a fényében - és a hazafiasság imázsával áll az egyiptomi nép előtt. Vágyakozást a politikai reformok és a demokrácia után soha nem tulajdonítottak volna neki.
Ezért a megkönnyebbülésbe egyfajta bizonytalanság is vegyül. Senki nem akarhatja, hogy a hadsereg egyedül vezényelje le az átmenetet. Egy valódi rendszerváltás igénye, a Kairóra nehezedő nyomás korszaka nem múlt el, hanem csak új szakaszba lépett. Az ellenzéknek most tárgyalóasztalhoz kell ülnie, méghozzá gyorsan - írta a lap. (MTI)
A tévészékház és az elnöki palota köré is tömegtüntetéseket szerveznek péntekre a feldühített egyiptomi tüntetők, akik csütörtökön már-már elhitték, hogy lemond Mubarak elnök, de csalódniuk kellett. A BBC szerint a tüntetések legveszélyesebb pillanata jött el, mert a tüntetők a katonákkal is összecsaphatnak. (a pénteki tüntetések várható eseményeiről itt olvashat részletesen).
A csütörtöki jelek alapján sok elemző azt várja, hogy a katonák végleg szakítanak az elnökkel, és puccsot hajtanak végre, a sereg azonban egyelőre csak másfajta ígéreteket tett. A tábornokok délelőtt közölték, hogy ha a jelenlegi helyzet rendeződik, eltörlik a rendőri túlkapásokat lehetővé tevő vészhelyzeti törvényt, amely Mubarak elnöknek 30 évig szinte korlátlan hatalmat adott (a bejelentésről is itt olvashat részletesen).
A Kairóban tartott péntek déli imán az imám arra kérte a tüntetőket, hogy maradjanak egységesek, a hadsereget pedig arra szólította fel, hogy álljon ki az emberek mellett. A BBC helyszíni tudósítója szerint az ima végeztével a Tahrír téren hatalmas hangzavar tört ki, az emberek zászlókat lengetnek, és Mubarak távozását követelik. Az al-Dzsazíra riportere szerint a Tahrír tér teljesen tele van emberekkel, sehol nem látni üres helyeket.
A televíziós képek szerint Alexandriában még folyamatban van a pénteki ima, de a főbb utakat már ellepték az emberek a tengerparti városban is - írja a BBC.
A német kormány szóvivője közölte, hogy amit Mubarak elnök csütörtök este ígért, az "nem elég" - jelentette a Reuters. A hírügynökség szerint a német kormány közölte, "a fejlemények reményteliek, de természetesen nagy agggodalommal is töltenek el, mert nem tudni, hogy a tüntetések békések maradnak-e".
A brit sajtó a berlini fal lemomlásához méri a fordulat jelentőségét. A tekintélyes konzervatív napilap, a The Times szombati értékelése szerint, amikor Hoszni Mubarak volt államfő előző nap "elsomfordált" Sarm es-Sejkbe, "még annyit sem mondva, hogy viszlát", ezt olyan spontán örömkitörés követte, amilyennek az átélésére az egyiptomiak soha nem is számítottak. Ennek az egyiptomi nemzedéknek "ez volt a berlini fal pillanata", és Egyiptom, a Közel-Kelet, és az egész arab világ politikája örök időkre megváltozott, "aminek már itt is volt az ideje". Távolról sem egyértelmű azonban, hogy ezután mi következik. Lehetséges, hogy a "rendezett átmenet", amelyet "az ideges Fehér Ház" írt elő Egyiptomnak, ami minden lesz, csak nem rendezett.
A hadsereg most úgy érezheti, hogy felhatalmazása van az utcák megtisztítására a törmeléktől csakúgy, mint a tüntetőktől, valamint a "rend" helyreállítására és azon változások egyértelmű menetrendjének a felvázolására, amelyekre Egyiptom oly lázasan vágyik. E változásokat azonban egyes tábornokok esetleg nehezen nyelik majd le. A hadseregben, amely csaknem hatvan éve jelenti a tényleges erőt "a trón mögött", idős, konzervatív klikk van túlsúlyban, amelynek csekélyek a demokratikus tapasztalatai, és alig ismeri a Facebook-nemzedéket. Ez a nemzedék olyan technológia alkalmazásával törte meg harminc év politikai pangását, amelyet a tábornokok közül kevesen értenek - áll a The Times szombati elemzésében.
A baloldali liberális The Guardian "Egyiptom új hajnalaként" üdvözli szombaton a fordulatot. A lap szerint Mubarak még 82 évesen is úgy tartotta, hogy az államfői tisztség jog szerint őt illeti; innen gúnyneve, a "fáraó". A volt elnök hozzáállása népéhez lenézően atyáskodó, ugyanakkor távolságtartó és elnyomó jellegű volt. Jóllehet azt állította, hogy szereti egyiptomi honfitársait, azonban nem bízott bennük, és uralkodása végéig érvényben tartotta az elődje, Anvar Szadat meggyilkolása után bevezetett kemény vésztörvénykezést. Azt sugallta, hogy az egyiptomiak szerencsések, hogy ő a vezetőjük, és hitte, hogy valamiféle isteni megbízatást teljesít, hogy Isten akaratából ő Egyiptom uralkodója. (MTI)
Abdel Monem Szaid Ali, az egyiptomi kormánypárt, az NDP tagja délelőtt a BBC-nek azt mondta, hogy Mubarak elnöknek jelenleg már nincs semmi hatalma. "A forradalom egyik követelése az volt, hogy az elnök adja át a hatalmát az alelnökének. Sajnos ezt egy hét késéssel tette meg, amikor az emberek már ennél többet akarnak" - mondta. A politikus szerint ugyanakkor a reformfolyamatok már elindultak, és a "forradalom majdnem minden követelése teljesült".
A BBC tudósítója szerint az állami tévé kairói székháza körül szinte ostromállapot alakult ki. Az épületet körbevették a katonák, akik páncélozott járművek gyűrűjével, szögesdrótokkal védik a tévészékházat. A tudósító szerint a katonák géppuskákat is felállítottak, a helyszín egy "nagyon veszélyes új konfliktusterületté vált". Körülöttük több ezer fős tömeg gyűlt össze, akik nagyon dühösek a híreket erősen manipuláló tévére. Odabent közben a televízió munkatársai tovább dolgoznak, de az épületbe senki sem tud bejutni, és onnan senki nem tud kijönni.
Egyelőre nincsenek túl sokan a kairói elnöki palota előtt összegyűlt tüntetők" - jelentette egy twitterező tüntető a helyszínről. Az üzenetben a BBC-szerint azt írják, hogy talán a déli ima után többen csatlakoznak hozzájuk. Addig is a palota előtt az emberek azt skabdálják Mubarak elnöknek, hogy "csak 80 millió holttesten keresztül maradhatsz".
Az egyiptomi pénzügyminiszter a BBC-nek telefonon azt mondta, hogy senkinek sem lenne jó egy katonai puccs, szerinte folytatni kell a fokozatos átmenetet a demokráciába. A miniszter a hadsereget dicsérte, amely szerinte "lenyűgöző munkát végzett", megvédte az egyiptomi embereket és egyben tartotta az országot.
Manszúra városában az orvostanhallgatók is tiltakozó menetet szerveznek pénteken - mondta a BBC-nek egyikük. Szamar Szami szeirnt az egyetem által szervezett felvonuláson mindenki fehér köpenyben fog tüntetni, hogy megmutassák: még az orvosok, a társadalom elitjének tartott emberek is Mubarak elnök ellen vannak.
Kormánypárti provokátoroktól tartanak a kairói elnöki palota előtt gyülekező tüntetők - írja a BBC. Egy twitter-üzenet szerint az ott gyülekező tömeg nagyon sebezhető, mert egyáltalán nem ellenőrzi, hogy kik csatlakoznak hozzájuk. A Tahrír téren, ahogy a korábbi napokban, a tüntetők most is ellenőrzik azoknak az iratait, akik belépnek a térre.
A BBC arab nyelvű adásának tudósítója szerint az elnöki palotát is a hadsereg védi, amely szögesdrótokkal barikádozta el az épületet. A palotánál gyülekező tüntetők közül sokan Omár Szulejmán alalnököt is szidják, és azt skandálják, hogy ő és Mubarak amerikai ügynökök. A BBC szerint egyelőre senki nem próbálta megmászni a katonai barikádokat, de később lehetnek összecsapások. Egyelőre csak néhány szidalom hangzott el, de fizikai összecsapások nem voltak a tüntetők és a katonák között. Közben néhány tucat ember arról próbálja meggyőzni a tüntetőket, hogy amit elértek, az már elég, és ideje hazamenni.
A vidéki városokban is hatalmas tömegek követelik Mubarak távozását péntek kora délután - jelentette az al-Dzsazíra. Az arab hírtelevízió szerint Mahala, Tanta, Alexandria, Iszmailia és Szuez utcáin is több ezres tüntetéseken skandálják, hogy "Mubaraknak mennie kell". A tévé alexandriai tudósítója szerint a városban "emberek hatalmas tengere" lepte el az utcát, százezrek tüntetnek.
"Az egész nemzet az utcákon van" - írta Twitter-üzenetében Mohamed el-Baradei ellenzéki vezető. A politikus megismételte, hogy az egyetlen megoldás az, ha a rezsim távozik. "Az emberek erejét nem lehet letörni. Még mindig azt remélem, hogy a hadsereg csatlakozik" - írta a BBC szerint.
A tüntetők hihetetlenül hangosak lettek az állami tévé székháza előtt a déli imák után - jelentette a BBC helyszíni tudósítója. Az emberek ellenségesen kiabálnak a katonákkal és tankokkal körülvett épület felé.
Lemondásra szólította fel Mubarak elnököt Dánia miniszterelnöke - írja a BBC az AP hírügynökségre hivatkozva. Lars Loekke Rasmussen közölte: "Mubarak történelem, Mubaraknak mennie kell". Korábban más európai országok vezetői is kritikusan nyilatkoztak Mubarakról, de közvetlenül nem kérték távozásra.
Ezrek menetelnek a kairói Ramszesz téren az elnöki palota irányába - jelentette egy Twitterező a BBC szerint.
Az al-Dzsazíra helyszíni tudósítója szerint továbbra is folyamatosan érkeznek a tömegek a kairói Tahrír térre. A tudósító szerint négy irányból is több száz méteres sorok torlódtak fel, ahogy az emberek az ellenőrző pontokon át próbálnak a térre jutni. A csoportok által felmutatott plakátok alapján gyári munkások és tanárok is érkeztek csoportosan. Egy plakáton az olvasható, hogy hamarosan "nagy buli lesz az elnöki palotában".
Egyre több értesülés szól arról, hogy Hoszni Mubarak elnök elhagyta Kairót. Legutóbb az al-Arabija televízió és az izraeli Channel 10 televízió közölte, hogy az elnök a Vörös-tenger partján található Sharm-el-Sheikh-i villájába utazott egy kis "szünetre". A Guardian megjegyzi, hogy Mubarak távozásáról már korábban is szárnyra keltek pletykák, amik hamisnak bizonyultak, ezért ezeket az értesüléseket is óvatosan kell kezelni.
A katonák leszedték a szögesdrótot a kairói Október 6. hídról, így a tüntetők egy hatalmas csoportjának nyílt meg az útja a tévészékház épülete felé - írja az al-Dzsazíra. A tévé tudósítója szerint a tüntetők arról beszélnek, hogy meg fogják ostromolni a tévészékház épületét, amelyet a hadsereg nagy erőkkel véd.
Az Alexandriában található elnöki palotához is tüntetők vonultak - jelentette az al-Dzsazíra. Az épületet itt is egy nagy fegyveres őrség védi, a környező épületek tetején mesterlövészek helyezkedtek el.
Egyre több forrásból erősítik meg, hogy Mubarak elnök és családja elhagyta Kairót. A BBC-nek egy meg nem nevezett, "vezető nyugati tisztviselő" mondta, hogy az elnök elutazott a fővárosból, az AFP hírügynökség pedig az egyiptomi kormányhoz közeli forrásokból értesült ugyanerről. Az értesülések egy része szerint a Vörös-tengerhez utazott az elnök, de az al-Dzsazíra olyan információt is hallott, hogy Mubarak és családja az Egyesült Arab Emirátusokba menekült.
Az al-Dzsazíra szerint Qin városában, Omár Szulejmán alelnök szülővárosában is 50 000 ember tüntet, Arisban pedig 20 000 fős tömeg vonult az utcára. A Guardian szerint Nagy tüntetések vannak Manszúrában is.
Moammer Kadhafi líbiai elnök Hoszni Mubarak támogatására szólított - írja a Guardian a líbiai állami hírügynökségre hivatkozva. Kadhafi korábban a Tunéziai elnök elűzését is kritizálta.
A Guardian egyik munkatársa arról ír, hogy egyre bonyolultabb a helyzet az állami tévé székházánál. Néhány tüntető megpróbálta ledönteni a katonák által emelt kordonokat, de a többiek lefogták őket. A hadsereg egyik parancsnoka közben sírva fogott kezet a tüntetőkkel, a barikádok mögött álló katonák pedig láthatóan együtt éreznek a tüntetőkkel. "Nagyon érzelmes jelenet" - írta a helyszínről.
Tüntetők a tévészékháznál (További képekért kattintson a fotóra!)
Az egyiptomi katonai hatóságok szombaton lerövidítették a kijárási tilalom időtartamát Kairóban, egyben megtiltották a volt kormány tisztviselőinek, hogy elhagyják az országot. A kijárási tilalom hatálya ezentúl éjféltől reggel hat óráig tart majd - közölték az állami televízióban. A korábbi tilalom, amelyet a lakosság többnyire figyelmen kívül hagyott, este 20 órától reggel hat óráig volt érvényben. A hadsereg legfelső tanácsa, amely korábban ígéretet tett a nagyobb demokráciát célzó reformok bevezetésére, bejelentette, hogy hamarosan közleményt ad ki, amelyben következő lépeseit részletezi.
A kairói nemzetközi repülőtér egyik tisztviselője elmondta, hogy az ügyészségtől és a legfelső katonai tanácstól kaptak egy névsort, amelyen az előző rendszer azon tagjainak a nevei szerepelnek, akik nem hagyhatják el az országot. A magát megnevezni nem kívánó személy neveket nem említett. Azt ugyanakkor elmondta, hogy Anasz Ahmed Nabih el-Fiki tájékoztatási miniszter elküldte csomagját a repülőtérre, de már nem jelent meg a Londonba tartó járatnál szombaton, mivel időközben valószínűleg értesült a tilalomról. (MTI)
A tüntetésről a Twitteren beszámoló helyi újságírók, illetve az al-Dzsazíra tudósítója szerint is több ezren tartanak Kairó Heliopolis városrésze felé, ahol az egyiptomi elnök palotája áll.
A BBC egyik tudósítója szerint minden jel arra utal, hogy az elnök a Vörös-tenger partján fekvő Sarm es-Sejkben található rezidenciájára ment.
A Guardian szerint az egyiptomi tüntetők arra számítanak, hogy a hadsereg még a péntek folyamán egy újabb közleményt ad ki. A tábornokok délelőtt már üzentek az embereknek, ekkor azt ígérték, hogy segítenek eltörölni a 30 éve érvényben lévő vészhelyzeti törvényt, amely rendőri túlkapásokat tesz lehetővé. A tüntetők egy része attól tart, hogy az új kommüniké egy parancs lesz, amely a tüntetések befejezésére szólít majd fel. A lap szerint ugyanakkor ez csupán spekuláció, nem lehet tudni, hogy a hadsereg mire készül.
Közleményt adott ki a magyar külügyminisztérium, amelyben azt írják, hogy szükségesnek tartják a politikai, társadalmi és gazdasági reformok haladéktalan megkezdését Egyiptomban. A külügy továbbra sem javasolja a magyaroknak, hogy Egyiptomba utazzanak (a közleményről itt olvashat részletesen).
Londoni stratégiai kockázatelemzők szinte egybehangzó véleménye szerint egyelőre kérdéses, hogy az egyiptomi hadsereg a most ráruházott hatalmi-fennhatósági jogkörökből mennyit lesz hajlandó visszaadni a polgári politikai szférának, bár egyes elemzések szerint a fegyveres erőknek anyagi érdekük fűződhet a civil kormányzás felé tartó átmenet elősegítéséhez, tekintettel a milliárdos amerikai pénzügyi támogatásra. A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének térségi szakelemzője, Ahmet Akarli szombati kommentárjában kiemelte, hogy a hadsereg erőteljes hatalmi bázisa és "kikezdhetetlen legitimációja" a következő hetekben-hónapokban várhatóan fontos stabilizáló tényező lesz.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének közel-keleti stratégiai elemzője, Brahim Razgallah szintén úgy vélekedett szombati kommentárjában, hogy "a forradalmi eufóriát" várhatóan "szeszélyes" átmeneti időszak követi.
Hasonlóan kérdésesnek látják a civil hatalomgyakorlás esélyét a Barclays Capital befektetési és pénzügyi szolgáltató konglomerátum londoni stratégiai elemzői. A cég kockázatértékelő csoportjának szombati elemzése szerint az elmúlt napok fejleményei nyomán is bizonytalan, hogy a politikai átmenet folyamata a polgári és demokratikus kormányzás felé veszi-e az irányt Egyiptomban. (MTI)
Hamarosan "fontos" közleményt sugároz az állami televízió az egyiptomi elnökségtől - írja a BBC a tévére hivatkozva.
Több mint egy hetes szünet után szombaton várhatóan ismét elindul az Egyptair Budapest és Kairó közötti járata - írja az MTI. A Budapest Airport honlapján közölt menetrend szerint a járat szombaton 15 órakor érkezik Ferihegyre és 15.45-kor indul vissza. A Külügyminisztérium ennek ellenére továbbra sem javasolja, hogy magyar állampolgárok Egyiptomba utazzon.
Mintegy 10 kormányépületet vett körbe több tízezer tüntető Szuez városában - írja az al-Dzsazíra. A tüntetők azt hangoztatják, hogy nem mennek el, amíg Mubarak elnök le nem mond.
A lemondott államfő, Hoszni Mubarak által kijelölt kormány egyelőre hivatalban marad, és tiszteletben fogja tartani a Kairó által aláírt nemzetközi egyezményeket - tájékoztatott szombaton közleményében az egyiptomi fegyveres erők legfelső tanácsa. A testület négyes számú közleménye nem szól arról, hogy január 31-én létrejött kormány meddig marad hatalmon. (MTI)
Két helikopter landolt a kairói elnöki palota területén - jelentette az al-Dzsazíra tudósítója. A palotánál tüntető tömeget a tudósító szerint nagy izgalomba hozta a helikopterek érkezése, és azon spekulálnak, hogy vajon kiért jöttek a helikopterek. A tömeg egyre dagad a palotánál, nemrég motorosok is érkeztek, és egyre többen jönnek át a Tahrír térről is. Az al-Dzsazíra szerint a palota körül kifeszített szögesdrótot nagyon könnyű lenne átlépni, de a tüntetők közül senki meg sem próbálja.
Az al-Dzsazíra jelentése szerint több különböző forrásuk is megerősítette, hogy Hoszni Mubarak elnök Sarm-el-Sejkbe utazott a fővárosból. Az elnök gépét szemtanúk látták leszállni a városban, és az ottani elnöki rezidencia védelmét is látványosan megerősítették. Péntek délután az egyiptomi állami média is beszámolt róla, hogy külföldi hírügynökségek értesülése szerint az elnök elhagyta Kairót.
A WikiLeaks dokumentumai szerint az egyiptomi hadsereg közel sem reformpárti - írja a Guardian az aktákra hivatkozva. Az egyik dokumentum szerint a sereg intellektuális és társadalmi szempontból is hanyatlik, a tisztek egyre kevésbé tartoznak a társadalmi elithez. A közepes rangú tisztviselők a jelentések szerint egyre kritikusabbak az egyiptomi védelmi miniszterrel szemben, akit alkalmatlannak találnak.
Husszein Tantavi védelmi miniszternek a WikiLeaks-akták szerint még mindig jelentős befolyása van a kormányban. A miniszter ugyanakkor korábban ellenezte a gazdasági és politikai reformokat, amelyek szerinte a központi kormány hatalmát gyengítenék. A miniszter korábban azért ellenezte a reformokat, mert Egyiptom nemzeti egysége miatt aggódott - írja a Guardian.
Korábbi kép Tantaviról Mubarak elnök társaságában (További képekért kattintson!)
Tűzharc robbant ki a tüntetők és a rendőrök között a Sínai-félsziget északi részén található el-Aris városában - jelentette az al-Dzsazíra. A tévé szemtanúkra hivatkozva azt írja, hogy a tüntetők molotov-koktélokat dobtak a helyi rendőrőrsre, miután a tiltakozó tömegből egy mintegy 1000 fős csoport szakadt le, és megtámadta a rendőrséget. A tüntetők rendőrautókat is felgyújtottak.
Papírsárkányokat röptetnek a Tahrír téren, hogy a magasba engedett sárkányok megzavarják a tér felett köröző katonai helikoptereket - írja egy tüntető a Twitteren.
Az egyiptomi forradalmat egyöntetűen címlapjain üdvözlő francia sajtó szombaton azt a kérdést tette fel, hogy Ben Ali tunéziai elnök elmenekülése, Mubarak egyiptomi államfő lemondása után "ki lesz a következő" az arab dominóban. A prognózisok élen Buteflika algériai elnök áll. "A rettegés térfelet cserélt, és a félelem befurakodott a diktátorok koponyájába ... Kevesebb, mint száz nap alatt Tuniszban és Kairóban két legyőzhetetlennek tűnő rezsim került a történelem süllyesztőjébe" - hangsúlyozza a baloldali Libération.
A liberális Le Monde szerint az egyiptomi vezetés élén bekövetkező változás alapjaiban érintheti a politikai status quót a Közel-Keleten, ahol - Izraelt kivéve - mindegyik ország ugyanazoktól a betegségektől szenved, mint Egyiptom: a paternalizmustól, a politikai rendőrségtől és a választási csalásoktól.
A La Montage című regionális lap azt írta, hogy "a szabadság járványa továbbterjed az arab világban, amiről eddig azt hittük, hogy a diktatúra szemfedője alatt mozdulatlan, mint a múmiák. Ma minden tekintet Algéria felé fordul, ahova a társadalmi elégedetlenség miatt már beszivárgott a szabadságvágy.
Közben az Algériában szombaton délelőtt kitört tüntetések után Algírban, az algériai fővárosban, a biztonsági erők erőszakkal akadályozták meg ellenzékiek tiltakozó menetét. A nem engedélyezett demonstráció kiindulópontjánál, a belvárosban, rendőrök gumibotokkal támadtak rá a tüntetőkre. Ellenzékiek beszámolói szerint mintegy 200 embert, köztük politikusokat is, őrizetbe vettek. Az emberek demokratikus változást követeltek, valamint a tekintélyelvű elnök, Abdel-Azíz Buteflika lemondását.
Kormányellenes tüntetés Algírban, erős rendőri jelenlét mellett
Legalább egy tüntető meghalt, 20 másik pedig megsérült, amikor megtámadták az el-Arisban található rendőrőrsöt - jelentette az al-Dzsazíra. A tévé szerint a rendőrök között valószínűleg ennél több áldozat és sérült lehet, hiszen őket támadták meg. A támadáshoz a tévé szerint a tüntetők gránátvetőket és lőfegyvereket használtak. A rendőrséget 24 órán belül másodszor támadták meg a városban.
"A következő órákban bejelentem a lemondásomat" - közölte a BBC arab nyelvű adásának az egyiptomi kormánypárt, az NDP főtitkára, Hosszam Badravi.
Az elnöki palotába érkező két katonai helikopter nem sokkal később elhagyta a komplexumot - jelentette egy tüntető a helyszínről. A helikopterek távozását a tömeg hatalmas éljenzéssel fogadta, és azt skandálta: "Távozz, távozz, távozz!"
Az egyiptomi állami televízió is megerősítette, hogy Hoszni Mubarak elnök és családja elhagyta Kairót, és Sarm es-Sejkbe, a Vörös-tenger partjára távozott - jelentette az al-Dzsazíra. Az amerikai Fehér Ház a hírt "pozitív lépésként" értékelte - írja a Guardian. A lap szerint egy amerikai kormányzati tisztviselő közölte: reményeik szerint Omár Szulejmán alelnök hamarosan tisztázza, milyen hatalmat ruházott rá az elnök. Az állami tévé továbbra is azt ígéri, hogy az elnökség hamarosan fontos bejelentést tesz.
Legalább 5 tüntető meghalt az el-Arisban kirobbant összecsapásokban - jelentette az al-Arabija televízió. A városban a tüntetők fegyverekkel és gránátvetőkkel támadtak meg egy rendőrőrsöt.
Tüntetőket interjúvol az egyiptomi állami televízió - jelentette Ammanból a Guardian tudósítója. Az állami média eddig igyekezett nem tudomást venni a tüntetésekről, ez a fordulat a Guardian újságírója szerint azt jelenti, hogy "Mubaraknak most már mennie kell".
Omár Szulejmán egyiptomi alelnök az egyiptomi állami tévében bejelentette, hogy Hoszni Mubarak elnök lemondott az elnöki tisztségéről.
Szulejmán azt mondta, hogy az elnök az egyiptomi hadsereg legfelső tanácsát kérte fel az ország irányítására. Az alelnök rendkívül rövid, alig pár mondatos beszédben jelentette be az elnök lemondását.
A bejelentés után a Kairói Tahrír téren hatalmas éljenzés tört ki. A tüntetők 18 nap után elérték céljukat, távozásra bírták Mubarak elnököt. Az al-Dzsazíra felvételein hatalmas füttykoncert, üdvrivalgás és zászlólengetés látható, Kairó központja egy egybefüggő ünneplő tömeggé alakult.
Omár Szulejmán alelnök rendkívül rövid bejelentése az elnök lemondásáról szó szerint így hangzott:
"Állampolgárok, a könyörületes isten nevében, e nagyon nehéz körülmények közepette, amelyeken az ország keresztül ment, Hoszni Mubarak elnök úgy döntött, hogy lemond az elnöki posztról. [Mubarak] megbízta a fegyveres erők [vezetőinek] legfelsőbb tanácsát, hogy vigye tovább az ország ügyeit. Isten segítsen mindannyiunkat."
"Egymillió gratuláció az egyiptomiaknak. Az arab világ hősei vagytok." "85 millió arab szabadult fel 30 év diktatúra alól. Ez igazán nagyszerű és történelmi esemény az emberiség számára" - írta Szultan al-Kasszemi egyiptomi újságíró a Twitteren.
"A Tahrír téri kiabálás fülsüketítő... itt az idő az ünneplésre... megkapta a tömeg, amit akart" - írta a CNN-es Nick Robertson.
"30 éves vagyok, azon a héten születtem, amikor Mubarak elnök lett. Egész életemben nem láttam olyan hangulatot, mint ami most eluralkodott az embereken" - jelentette az al-Dzsazíra egyik tudósítója a kairói elnöki palota előtti tömegben állt. A tömeg ünnepelt, énekelt, tüzeket gyújtott - mondta. Egy másik tudósító szerint az öröm és az izgalom hangjai uralják Kairót, az emberek táncolnak, zászlókat lengetnek, és a hangulat "leírhatatlan". "Ez egy történelmi pillanat" - mondta a tudósító a Tahrír térről.
"Megbízottak Tanácsa" néven bizottságot alakítottak az egyiptomi tüntetések szervezői - írta a Reuters. Kaled Abdul Kader Ouda kairói akadémikus szerint a bizottság célja, hogy kapcsolatot tartson a Legfőbb Haditanáccsal a forradalom átmenetének időszakában. "A tanács joga lesz tüntetéseket szervezni vagy lefújni azokat, a helyzettől függően" - mondta.
Semmi értelme, hogy a tudósítóink megpróbálják beszéddel túlharsogni az ünneplő egyiptomi tömeg zúgását - írja az al-Dzsazíra. Az élő adásban síró, meghatódott riporterek jelentkeznek be, akik arról beszélnek, hogy egész életükben erre a pillanatra vártak, és sehol a világon nem tudtak az emberek ekkora győzelmet elérni. A tévé műsorvezetője arról beszél, hogy a történelmi pillanat azt mutatja, "minden lehetséges".
Jon Leyne, a BBC kairói tudósítója szerint az elnök lemondása mindenkit teljes meglepetésként ért. A tudósító szerint az autósok dudálnak, az emberek fegyverekkel lövöldöznek a levegőbe. Mindennek ellenére a tény, hogy a hatalmat a hadseregnek adták, úgy fest, mint egy katonai puccs. A hatalomátadásnak ez a módja sérti az egyiptomi alkotmányt, mert az elnök lemondása esetén az alkotmány szerint a parlament elnökének kellene átvennie az irányítást. "Egyiptom nagyon bizonytalan jövőú előtt áll" - írja a tudósító.
Az egyiptomi alkotmány 84. cikkelye szerint a Népgyűlés (parlament) elnökének kell ideiglenesen átvennie az elnöki feladatokat, ha az ország elnöke lemond. A lemondás után 60 napon belül új elnököt kell választani - áll az alaptörvényben. A BBC szerint nem egyértelmű, hogy ezt a dátumot tartani fogják-e, hiszen az előírásokkal ellentétben a hatalmat a hadsereg kapja meg.
Barack Obama amerikai elnök magyar idő szerint este fél 8-kor beszédet mond, amelyben reagál Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondására - közölte a Fehér Ház.
A Gázai övezet örömmámorban úszik Mubarak elnök távozásának hírére - jelentette az AFP francia hírügynökség. Egy név nélküli izraeli kormányzati forrás közben közölte: remélik, hogy az egyiptomi átmeneti időszak "zökkenőmentes" lesz.
"Az igazi hősök az egyiptomi fiatalok a Tahrír téren, és Egyiptom más részeint" - írja Twitter-üzenetében a Google regionális marketing-igazgatója, Váel Huném, aki a napokban ellenzéki vezéralakká nőtte ki magát (a férfi hírnevéről itt olvashat).
Az iszlamista Muszlim Testvériség, amelytől egy demokratikus választáson nagy befolyás elnyerését várják elemzők, bejelentette, hogy nem kíván jelöltet állítani a Mubarak lemondása után várható elnökválasztáson - írta a BBC. A szervezet közleménye alapján azonban úgy tűnik, hogy a parlaementi választáson indulni szeretnének, mint írják: a Testvériség "nem fog a parlamenti többségre törekedni".
Csütörtök délután egyre több forrás utalt arra, hogy Hoszni Mubarak lemond az elnöki posztról Egyiptomban. Bár a miniszterelnök szerint még nincs döntés, azt elismerte, hogy erről tanácskoztak. A hatalmon lévő párt főtitkára pedig azt mondta a BBC-nek, hogy reméli az elnök átadja hatalmát Omar Szulejmán alelnöknek.
"A hosszútávú békeszerződés Egyiptom és Izrael között mindkét ország előnyére válik és egyben a közel-keleti béke és stabilitás alapkövét jelenti" - közölte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala miután Egyiptom világossá tette, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi békeszerződéseit. Az Izrael és Egyiptom közötti jelenlegi békeszerződés az 1979-es háborút zárta le.
Az egyiptomi hadsereg korábbi tábornoka, Szamah Szeif Jazal szerint kétféleképpen vezetheti tovább az országot a hadsereg. Az egyik megoldás, hogy felkérik a jelenlegi kormányt, hogy egy átmeneti időszakra, körülbelül egy évre vezesse tovább az országot. A másik lehetőség, hogy a hadsereg egy bizottságot hoz létre Egyiptom irányítására. "Nagy aggodalommal várjuk, hogy melyik lehetőséget választják" - mondta a korábbi tábornok a BBC-nek.
Az [origo] Kairóban tartózkodó tudósítója szerint óriási tömeg gyűlik a Tahrír téren, ami az elmúlt hetek tiltakozásainak központi helyszíne lett. Tudósítónk azt mondta, állítólag a hadsereg megunta Mubarak elnököt.
Husszein Tantavi védelmi miniszter, a hadsereg főparancsnoka vezeti azt a katonai tanácsot, amelyre Mubarak elnök az országot hagyta - mondta a Reutersnek egy katonai forrás. Tantavi jó kapcsolatot ápol az USA-val, de a WikiLeaks dokumentumok szerint korábban hevesen ellenezte Egyiptomban a politikai és gazdasági reformokat.
Továbbra sem egyértelmű, hogy Mubarak elnök lemondása után mi lesz a sorsa Omár Szulejmán alelnöknek, aki egyben az egyiptomi titkosszolgálat vezetője is. Szulejmán arról nem ejtett szót, hogy ő megtartja-e alelnöki tisztségét, amikor bejelentette, hogy Mubarak elnök lemond. Szulejmánt Mubarak január 29-én nevezte ki alelnöknek, csütörtökön pedig azt mondta, hogy neki adja át az elnöki jogköröket.
Az egyiptomi forrongásról szóló összes előzményt elolvashatja ide kattintva.
Az izraeli média már Mubarak lemondása előtt jelentette, hogy az elnök készült a távozásra, és erről telefonon beszélt régi barátjával, az izraeli kereskedelmi miniszterrel, Binjamin Ben-Eliezerrel is. Az izraeli miniszter az izraeli katonai rádiónak azt mondta: "Mubarak tudta, hogy ennyi volt, ez az út vége. Már csak egy dolog érdekelte, hogy egy méltóságteljes kiutat találjon. Hogy engedjék, hogy emelt fővel távozzon".
A Reuters szerint utazási tilalommal sújtották a volt miniszterelnököt, a volt belügyminisztert és a volt távközlési minisztert. Az egyiptomi állami televízió szerint a három politikust, akiket január 27-én váltott le az akkor még hivatalban lévő Mubarak elnök (utóbbit aztán újra kinevezte), vizsgálják a hatóságok.
A BBC szerint nem világos egyelőre, hogy a hadsereg puccsot hajt végre vagy pedig a tömeg követelése mögé áll. Az al-Dzsazíra arab televízió honlapja szerint Hasszan al-Roveni katonai parancsnok azt mondta a kairói Tahrír téren demonstrálóknak, hogy "minden, amit akartok megvalósul". Kairóban ülésezni kezdett a Legfőbb Haditanács, amelyet a szokásoktól eltérően nem Mubarak, hanem a védelmi miniszter vezetett.
A haditanács ülése (az egyiptomi állami televízió felvétele)
Joe Biden amerikai alelnök Mubarak lemondását kulcsfontosságú momentumnak nevezte Egyiptom és a Közép-Kelet történetében.
Az egyiptomi fegyveres erők legfelső tanácsa le fogja váltani a kormányt, és felfüggeszti a parlament mindkét házának működését - jelentette az al-Arabíja hírtelevízió. Az erről szóló közleményt rövidesen közreadják. Az ország irányítását átvevő katonai tanács élén Mohamed Huszein Tantáui védelmi miniszter áll.
Egy egyiptomi lap szerint Mubarak magyar idő szerint este 9-kor beszél majd a televízióban. A BBC a lapra hivatkozva azt írja, hogy "jól informált" forrás mondta ezt, hivatalos megerősítés azonban még nem érkezett.
A Mubarak-rezsim alatt betiltott Muszlim Testvériség mozgalom egyik vezető tagja a Reutersnek azt mondta, hogy katonai puccsnak látszanak a csütörtöki események. " A gond nem az elnökkel, hanem a rendszerével van" - mondta.
Angela Merkel német kancellár péntek esti nyilatkozatában örömmel nyugtázta az egyiptomi fejleményeket, "történelmi változásnak" nevezve Hoszni Mubarak elnök lemondását. Mint mondta, azt kívánja, hogy Egyiptomban olyan társadalom jöjjön létre, amely mentes a korrupciótól, cenzúrától, letartóztatásoktól és kínzástól. A békés változásra szabad választásokkal kell föltenni a koronát - tette hozzá.
A BBC szerint ugyanakkor Merkel arra hívta fel Egyiptomot, hogy tartsa tiszteletben az Izraellel 1979-ben kötött békeszerződést.
Egyiptomiak ünnepelnek Berlinben (a képre kattintva galérai nyílik)
A BBC tudósítója szerint Hoszni Mubarak elnök Sarm el-Sejkbe repült, de az információt hivatalos források nem erősítették meg. Az állami tévé azt állította, hogy az elnök az alelnökkel tárgyal Kairóban. A tévétársaság felvételt mutatott a megbeszélésről, de abból nem derül ki, hogy hol folytatták.
Mubarak és Szulejmán alelnök a tévé felvételén
Az ellenzéki Muszlim Testvériség az AFP hírügynökség szerint a katonaságot dicsérte, amiért betartották ígéretüket, és hozzájárultak az átmenethez.
Barack Obama amerikai elnök röviden kommentálta az egyiptomi eseményeket. Mint mondta: "várnunk kell, hogy lássuk, mi történik".
David Cameron brit miniszterelnök az egyiptomi változásokat kommentálva elsősorban a Tahrír téren tüntetőket magasztalta, akik bátran és békésen álltak ki a változások mellett. Mint mondta, polgári, demokratikus rendszernek kell létrejönnie. "Készen állunk, hogy minden módon segítsünk ebben" - tette hozzá.
Londonban élő egyiptomiak ünnepelnek Mubarak távozása után. További képekért kattintson!
Váel Huném (angolos átírással Wael Ghonim), aki a Google egyik közel-keleti vezetője és az egyiptomi tüntetések élharcosa, egy Twitter-bejegyzésben azt írta: "Forradalom 2.0: Feladat teljesítve". (A korábban bebörtönzött aktivistáról bővebben itt olvashat.)
A svácji külügyminisztérium bejelentette, hogy zárolják Mubarak lehetséges, Svájcban elhelyezett vagyonát.
Több százan ünnepelték pénteken Párizsban az Invalidusok terén Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondását. "Újra szabad álmodnunk. Ez egy csodálatos nap! Eddig be kellett fognunk a szánkat. Most végre kinyithatjuk, és biztos vagyok abban, hogy Egyiptomra csodálatos jövő vár" - mondta egy 25 év körüli egyiptomi francia az I-Télé hírtelevízióban.
A BBC honlapja szerint Omar Szulejman, az eddigi alelnök követheti az elnöki székben Hoszni Mubarakot, ha az elnök lemond. Szulejman az egyiptomi hírszerzés vezetője, január végén nevezték ki alelnöknek.
Egy helyszínen tartózkodó újságíró szerint a Tahrír téren bizakodóak az emberek. A gyülekező tömeg úgy gondolja, hogy Mubarak távozik, maguk mellett érzik a hadsereget is. A térre családok érkeznek, karneváli a hangulat.
A BBC egyik tudósítója szerint az ünneplő tüntetők a vállukon visznek körbe katonákat a Tahrír téren. Az MTI kiemeli, hogy a rendőrséggel ellentétben a hadsereggel sokan rokonszenveznek Egyiptomban, tisztelik és kedvelik a katonákat. Az egyiptomi hadsereg állam az államban, nem csupán saját igazságszolgáltatása van, de még saját vállalatai is. Az 1952-es forradalom óta minden elnök, beleértve Hoszni Mubarakot, a hadsereg soraiból érkezett.
"Ez életem legjobb napja" - mondta Mohamed el-Baradei, az egyiptomi tüntetések egyik vezéralakja az AP hírügynökségnek. Hozzátette, Egyiptom évtizedes elnyomásból szabadult fel, és most szerinte egy "gyönyörű" átmenet fog következni.
El-Baradeiről itt olvashat részletesebben.
Omar Szulejmán, az egyiptomi hírszerzés vezetője Mubarak elnök egyik legközelebbi, legfontosabb bizalmi embere, aki egyszer egy merényletkísérletet is túlélt az elnökkel. Az Egyiptom következő lehetséges vezetőjéről készített [origo] összeállítást itt olvashatja.
Barack Obama amerikai elnök a michigani egyetemen mond beszédet, és röviden kitért az egyiptomi eseményekre is. "Élőben látjuk a történelmet" - mondta, és a fiatalok szerepét emelte ki az egyetemi hallgatóságnak. Obama szerint azért kezdődött változás, mert az egyiptomi fiatalok hallatni akarják a hangjukat, változást akarnak. "Amerika továbbra is mindent meg fog tenni, hogy támogassa a békés átmenet a demokráciába" - mondta.
Pozitív irányú változásokat indított el a világgazdaságban és a tőzsdéken az egyiptomi elnök lemondása: a békés hatalomátadás hírére tízhetes mélypontra esett az olajár, nyereségbe fordultak a világ vezető tőzsdemutatói és erősödött a dollár - közölte az MTI. A piacok fellélegeztek a hetek óta tartó feszültség után: bár Egyiptom nem jelentős olajtermelő, viszont ellenőrzi a Szuezi-csatornát, az olajszállító hajók egyik fő útvonalát, így az egyiptomi zavargások miatti aggodalom is hozzájárult az olajárak emelkedéséhez. Pénteken, a lemondás után az amerikai WTI könnyűolaj 1,63 dolláros csökkenéssel 85,10 dollárnál járt, tízhetes mélypontján.
A dollár New Yorkban 1,3518 euróra és 83,52 jenre erősödött. Korábban 1,3593 dollár ért egy eurót és 83,32 jent adtak egy dollárért. A lemondás még éppen időben jött ahhoz, hogy a vezető európai tőzsdemutatók is nyereséggel zárjanak, New Yorkban pedig veszteséges tőzsdenyitás után a lemondás hírére már egyértelmű nyereséget mutattak az indexek: a DJIA index 0,14 százalékos, az összetett Nasdaq mutató 0,37 százalékos, az S&P mutató 0,31 százalékos emelkedést jelzett.
Néhány szakértő szerint a fegyveres erők vonakodhatnak áttérni a demokráciára és katonai puccs következhet be. Egyesek úgy vélik, hogy a felvonuló katonaság célja az, hogy nyomást gyakoroljon Mubarakra, hogy az elnök megoldja a helyzetet.
Az egyiptomiak - főként a fiatalok - hangja meghallgattatott - mondta Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára Mubarak lemondását követő sajtótájékoztatóján. A "történelmi pillanat"-ról beszélő főtitkár is azt hangsúlyozta, hogy békés átmenetre van szükség, amely során az egyiptomiak gyakorolni tudják demokratikus jogaikat.
Egy a BBC-nek nyilatkozó egyiptomi újságíró szerint az emberek eddig úgy gondoltak országukra, mint egy hegyre, amit nem lehet megmozdítani. Úgy véli a következő két hónap vízválasztó lesz Egyiptom történelmében. "Nem térhetnek vissza a régi idők" - mondta. Egyiptom gyarmatosítás utáni hat évtizedes történetében eddig mindig katonák irányították az országot.
Nicolas Sarkozy francia elnök azt sürgette, hogy Egyiptom tegyen lépéseket a "szabad és átlátható" választások megtartása érdekében. Mubarak távozását "bátor és szükségszerű" lépésnek nevezte a francia politikus.
Az al-Arabíja hírtelevízió szerint Hoszni Mubarak egyiptomi elnök azt fogja bejelenteni beszédében, hogy milyen alkotmányos lépésekre van szükség, mielőtt átadná a hatalmat az alelnöknek.
A dubaji hírtévé egy meg nem nevezett forrása szerint "a hadsereg cselekedni fog", ha a tiltakozók elutasítják a hatalom átruházását Omar Szulejmán alelnökre.
Al-Dzsazíra televízió egyik Kairóban tartózkodó tudósítója szerint az egész város olyan, mint egy nagy parti. "Soha nem láttam ehhez foghatót, olyan, mintha az egyiptomiak egy nagy súly alól szabadultak volna fel" - írta beszámolójában.
Az egyiptomi fegyveres erők legfelső tanácsa tanulmányozza a radikális változtatások kérdését - jelentette be a hadsereg pénteken. "A tanács nyilatkozatot fog kiadni, felvázolva a lépéseket, eljárásokat és útmutatókat, megerősítvén ugyanakkor, hogy nincs más alternatíva, mint a nép által elfogadható törvényesség" - derül ki a közleményből.
"Rendkívüli éjszakának" nevezi az állami média a Mubarak távozását követő eseményeket - írja a BBC. Az állami televízióban az esti órákban tüntetőkkel készült interjúkat sugároznak. A BBC ugyanakkor emlékeztet arra, hogy szintén pénteken, Mubarak távozása előtt az állami tévé tudósítója még rászólt a Mubarak lemondását sürgető egyik nyilatkozóra, hogy válogassa meg szavait.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök reméli, hogy Hoszni Mubarak utódja fenntartja majd a békét Izraellel. Egyes szakértők szerint Izraelnek veszélyesebb lenne Mubarak maradása. Egy a napokban napvilágot látott WikiLeaks dokumentum szerint Izrael már 2008-ban is Omar Szulejmant várta Mubarak utódjának.
Egy helyszíni tudósítót a Tahrír téren gyülekező tömeg hangulata egy rock koncertére emlékezteti. Mások pattanásig feszültnek érzik a helyzetet, és attól tartanak, hogy a tömeg kontrollálhatatlan lesz, ha elégedetlenek lesznek Mubarak bejelentésével.
A BBC Alexandriában, Egyiptom második legnagyobb városában tartózkodó tudósítója úgy érzi, hogy az egyiptomi emberek hosszú idő után ma este merték először szabadjára engedni érzéseiket. "Az elmúlt másfél órát egy eksztatikus, hangos közlekedési dugóban töltöttem. Mintha minden alexandriai azon fáradozna, hogy csatlakozzon az ünneplő tömeghez" - írta.
Egy a hadsereghez közeli forrás azt mondta a BBC-nek, hogy a katonák azért vonultak a helyszínre, hogy megakadályozzák Hoszni Mubarakot abban, hogy átadja a hatalmat az alelnöknek. Perceken belül okosabbak lehetünk, az előzetes ígéretek szerint Hoszni Mubarak magyar idő szerint kilenckor kezdi meg beszédét.
Nem kezdte el beszédét Hoszni Mubarak az előre bejelentett időpontban. Egyelőre nem tudni mennyit kell várni az egyiptomi elnökre.
Az egyiptomi kommunikációs miniszter, Anas el-Fekky szerint nem mond le posztjáról Hoszni Mubarak. Az egyiptomi televízióban az elnök beszéde helyett időjárás-jelentést adnak.
Megkezdte az egyiptomi helyzet értékelését Barack Obama amerikai elnök. "Az egyiptomi emberek beszéltek, hangjukat meghallották, Egyiptom sosem lesz már ugyanolyan, mint volt" - mondta.
Obama: "Mubarak elnök távozása válasz az egyiptomiak változáséhségére. Ez nem az egyiptomi átalakulás vége, hanem a kezdete. Biztos vagyok abban, hogy lesznek még nehéz napok, és sok kérdés marad megválaszolatlanul. De bízom abban, hogy az egyiptomiak az elmúlt hetekben mutatott egység segítségével békés, és előremutató válaszokat találnak majd."
Egy a brit Guardian honlapján megjelent vélemény szerint folytatódnak a tüntetések, ha Hoszni Mubarak nem távozik teljesen az egyiptomi politikai életből. Egy Twitter-bejegyzés szerint a hatalom átadása Omar Szulejmánnak nem lesz elég a tüntetők egy részének.
Barack Obama beszédét élőben közvetíti az egyiptomi állami televízió. "Amerika továbbra is baráti országként tekint Egyiptomra. Készen állunk arra, hogy támogassuk az egyiptomi embereket, bármilyen segítséget kérnek is."
Amikor Hoszni Mubarak legutóbb beszédet mondott a televízióban, két órát késett az előre megadott időponthoz képest - emlékeztetett a Guardian helyszínen tartózkodó újságírója. Az egyiptomi tv szerint hamarosan kezdődik a beszéd.
"Van valami a lélekben, ami szabadságért kiált" - idézte az amerikai elnök Martin Luther Kinget. "Ezek a kiáltások most a Tahrír térről hallatszottak, és az egész világ felfigyelt rájuk." Obama szerint a katonaság eddig az államot szolgálta, de most biztosítania kell az átmenetet a demokrácia felé.
Egy egyiptomi twitterező szerint Hoszni Mubarak túl büszke ahhoz, hogy bejelentse lemondását. Az egyiptomi tv-ben az országot népszerűsítő promóciós kisfilmeket vetítenek.
Közel háromnegyedórás késéssel kezdte el beszédét Hoszni Mubarak.
"Egyiptom példát mutatott. Az emberek bebizonyították, hogy az igazság eléréséhez nem az erőszak a legrövidebb út. Azzal, hogy az egyiptomi emberek erőszak, esztelen öldöklés és terror nélkül érték el céljuk az igazság újra győzött" - mondta pénteki beszédében Obama amerikai elnök.
Hoszni Mubarak kijelentette, hogy nem hiába haltak meg tüntetők az egyiptomi utcákon. "Mint elnöknek meg kell hallanom az emberek hangját, de nem veszem figyelembe a külföldi elvárásokat".
Amr Músza, az Arab Liga főtitkára pénteken bejelentette, hogy heteken belül távozik posztjáról, amelyet közel tíz esztendeje tölt be. Músza, aki korábban egyiptomi külügyminiszter volt, népszerű az arab országokban, mert nyíltan vállalja véleményét. Bár többek szerint várható, hogy egyike lesz azoknak, akik indulnak majd az ország elnöki posztjáért, Músza eddig nem válaszolt a jövőjét firtató kérdésekre.
Az [origo] kairói tudósítója szerint a kávézók tévéi előtt körülbelül egymillió ember figyeli Mubarak beszédét Kairóban. "Ekkora csönd nem volt Egyiptomban jó ideje" - írta.
Mubarak megerősítette, hogy nem indul a választásokon, a hatalom azé lesz, "akit a szavazók választanak". A hatalmat szeptemberig adja át, addig vezeti az országot, amíg nem választanak törvényesen új vezetőket Egyiptom élére.
Egy szakértő szerint az egyiptomi események rémálommal érnek fel Oszama bin Laden számára, de ha sikertelen lesz a békés átmenet, akkor az események a visszájára fordulhatnak, és Amerika lesz kénytelen aggódni. "Ha a demonstrálók nem tudják valóra váltani a vágyaikat, akkor Amerika rémálmáról beszélhetünk" - idézte a BBC.
A közvetítésben jól hallható, hogy a tüntetők egyre hangosabbak. A tömeg a Tahrír téren nem ért egyet a hatalom fokozatos átadásával.
A CNN egy helyszínen tartózkodó tudósítója szerint Barack Obama beszéde után eufórikus a hangulat a Tahrír téren. A tudósító idéz egy tüntető nőt, aki szerint az egyiptomiak minden vágya valóra vált.
"Politikai sztriptíz. Semmilyen követelésünket nem teljesítette. Kár volt beszélnie, csak mindenkit tovább provokál. Addig folytatjuk, amíg le nem lép" - mondta az [origo] tudósítójának a 30 éves Ahmed Kairóban a Tahrír téren. Tudósítónk "masszív csalódottságot és dühöt" érez a tüntetőkön.
Hoszni Mubarak alkotmányos lépésekkel átruházza államfői hatalmát Omar Szulejmán alelnökre, de nem távozik az országból. Az alelnök január vége óta tölti be pozícióját.
Csalódott tömegek távoznak a Tahrír térről. A tudósítók szerint az emberek nagy része holnap újra az utcán lesz. Egy egyiptomi akadémikus úgy véli, hogy az ország fiatalsága túl okos ahhoz, hogy egy látszatintézkedésekkel le lehessen szerelni őket. "Nem tudom, hogy a tragikus események már ma este megtörténnek, vagy csak holnap kezdődnek el, de az biztos, hogy komoly összetűzések lesznek".
A tömeg cipőjét lengette Mubarak beszéde alatt elégedetlenségében
Robert Gibbs fehér házi szóvivő szintén pénteken, Obama beszéde után azt nyilatkozta: a következő egyiptomi kormánynak el kell ismernie az arab ország és Izrael között megkötött megállapodásokat. Mint mondta, az Egyesült Államok és Egyiptom partneri viszonya stabilitást eredményezett a Közel-Keleten, s legfőképpen békét Egyiptom és Izrael között, a két ország 1979-ben kötött békét egymással amerikai segédlettel.
A téren maradtak körében továbbra is nagy az elégedetlenség. A tömeg egy része megindult az állami tévé épületéhez, amelyben Mubarak beszéde után nem sokkal Omar Szulejmán alelnök is nyilatkozott.
Omar Szulejman
A politikus arról beszélt, hogy január 25-én demokratikus változások indultak Egyiptomban. "A "történelem elkezdődött" - mondta az alelnök, az Al-Dzsazirára utalva pedig arra figyelmeztette a tüntetőket, hogy "ne hallgassanak azokra a televíziócsatornákra, amelyeknek nincs más céljuk, mint hogy megosszák Egyiptomot".
Az AP hírügynökség helyi tudósítója szerint "szürreális" látni, hogy miután a kairói utcákon több mint két héten át tombolt az erőszak, péntek éjjel ugyanezeken a helyeken olyan a hangulat, mint egy partin.
"Csak két lehetőségünk van: halál, vagy szabadság, és nekünk a szabadság kell" - mondta egy fiatal tiltakozó a CNN tudósítójának a Tahrir téren. A fiatal szintén hatalmas arányú tüntetésekre számít azután, hogy Mubarak a helyén maradt. A BBC tudósítása szerint már a Tahrír tértől távol eső utcákon is Mubarak távozását követelik.