Lazítanának a németek a görögök szorításán
2012. június 17. 18:29
Hétfőn reggelre közel került a végleges eredmény, a BBC szerint 99 százalékos feldolgozottságnál a következő az állás: az Új Demokrácia szerezte meg a szavazatok 29,7 százalékát, ami azt jelenti, hogy 129 helyük lesz a parlamentben. A Sziriza 26,9 százalékot ért el (71 hely), a szocialista PASZOK pedig 12,3 százalékot kapott (33 hely). Ez azt jelenti, hogy az Új Demokráciának és a PASZOK-nak közösen többsége lenne a parlamentben - kérdés, hogy sikerül-e összehozniuk a koalíciót.
Üdvözölték a vasárnapi görög parlamenti választások eredményét a világ hét legfejlettebb ipari államának (G7) pénzügyminiszterei. A G7-ek - Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada - reményüket fejezték ki helyi idő szerint vasárnap kiadott közleményükben, hogy az euróövezet együttműködik majd az új görög kormánnyal annak érdekében, hogy Görögország "megmaradjon a reform és a fenntarthatóság útján az eurózónán belül".
Az Új Demokrácia vezetőjének, Antonisz Szamarasznak három napja van arra, hogy koalíciós partnert találjon magának - több lap felemlegeti, hogy a legutóbbi, májusi választások után mindössze öt órát szánt erre, most viszont valószínűleg hosszabb és keményebb tárgyalásokra készülhet. Ha nem sikerült megállapodnia három nap alatt, akkor a második helyen végzett baloldali és euróellenes Sziriza kapja meg a kormányalakítás lehetőségét.
Erős emelkedéssel kezdődött a kereskedés a távol-keleti tőzsdéken arra a hírre, hogy Görögországban az Európa-párti politikai erők alakíthatnak kormányt.
A tokiói tőzsde irányadó Nikkei225 indexe 2,1 százalékos (175,34 pontos) emelkedést produkált a kereskedés első fél órájában, és 8744,66 pontra emelkedett. A dél-koreai börze Kospi indexe 1,9 százalékot ugrott, és 1892,91 ponton állt a kereskedés elején. A hongkongi tőzsde Hang Seng indexe 1,8 százalékos növekedést produkált, és 19 578,1 pontra nőtt. Az ausztráliai tőzsde S&P/ASX200 indexe 1,4 százalékkal erősödött, 4114,5 pontra.
Határozottan a megkönnyebbülés érzése fog szétterjedni ma - mondta a BBC-nek Masayuki Doshida, a Rakuten Securirties vezető elemzője.
A konzervatív Új Demokrácia (ND) 129 képviselői helyet szerzett a 300 fős athéni parlamentben a vasárnapi görögországi választásokon a szavazatok 99,84 százalékának összesítése alapján - közölte a görög belügyminisztérium. Az ND a szavazatok 30 százalékát szerezte meg.
A radikális baloldali koalíció (Sziriza) a szavazatok 27 százalékával 71 mandátumhoz jutott. A szocialista Paszok 12 százalékot (33 mandátum), a nacionalista Független Görögök 7,5 százalékot (20 mandátum) ért el. A neonáci Arany Hajnal a szavazatok 7 százalékát kapta (18 mandátum). A Demokratikus Baloldal (Dimar) 6 százalékot szerzett (17 mandátum), a kommunista párt 4,5 százalékot (12 mandátum).
Megfigyelők szerint az ND a szocialista párttal fog koalíciót kötni, és a Dimar is csatlakozhat hozzájuk. A kampányban csak e három párt vállalta, hogy bevezeti a Görögországot a csődtől megmentő nemzetközi hitelcsomag fejében elvárt megszorításokat.
Az euró közel egy százalékkal erősödött a dollárral szemben az ázsiai kereskedésben. Az euró jegyezése 1,2748 dollárnál járt, ami egy hónapos csúcsot jelent.
Az olaj ára szintén megugrott, melyben szerepet játszott a dollár gyengülése és azok a remények is, hogy a fogyasztói kereslet várható fellendülése visszahozhatja a stabilitást az eurózónába. A Brent kőolaj hordónkénti ára 1,5 százalékkal 99,11 dollárra nőtt, míg az amerikai könnyűolaj-fajta több mint egy százalékkal drágult, hordónként 84,97 dollárra.
Megkönnyebbülten sóhajthat fel a piac - mondta a Bloomberg gazdasági hírügynökségnek telefonon Todd Lowenstein a Los Angeles-i Highmark Capital Management-től. Ugyanakkor a nap végére még mindig ott lesznek a strukturális problémák és egyenlőtlenségek, melyeket ki kell javítani és kezelni kell - tette hozzá.
A Bloomberg gazdasági hírügynökség arról ír, hogy a két, megszorítást helyeslő párt, az Új Demokrácia és a Paszok együtt 162 helyes többséggel rendelkezhet a 300 fős görög parlamentben. "Ez a lehető legjobb választási végeredmény" - véli Daisuke Karakama, a Mizuho Corporate Bank tokiói piaci elemzője.
A görög választások eredménye összességében pozitív, de azt hiszem, el kell ismernünk, hogy sok európai probléma még mindig fennáll - mondta a Bloombergnek Robert Rennie, a Westpac Banking Corp. vezető devizapiaci stratégája. "Az európia kilátásokat illetően még mindig számos ismeretlen tényező van. Nem hiszem, hogy ezek a kérdések megváltoztak volna".
Michael Kurtz, a Nomura egyik vezetője a CNN-nek arról beszélt, hogy a görög választási eredmény rövid távon, a következő napokban pozitív hatással lesz a piacon, mert enyhít az aggodalmakon, de az euróövezet gondjai továbbra is megmaradnak.
Történelmi lehetőségről, az aggódó befektetők bizonyos mértékű fellélegzéséről és a megszorítások elkerülhetetlenségéről közölt kommentárt a kínai állami Hszinhua hírügynökség hétfőn. A cikk szerint Görögországnak és a nemzetközi hitelezőknek együtt kell működniük a megszorítások bevezetése kapcsán, hogy rendbe tegyék az ország pénzügyi rendszerét és mindeközben elegendő rugalmasságot biztosítsanak ahhoz, hogy az országban megindulhasson a gazdasági növekedés, enyhüljön a recesszió miatti keserűség.
Öt év gazdasági visszaesést követően az országnak még hosszabb időre lesz szüksége ahhoz, hogy kötelezettségeit teljesítse - állapítja meg a cikk azt hangoztatva, hogy a görög politikai pártoknak meg kell érteniük: szóba sem kerülhet Görögország távozása az euróövezetből. "Könnyen elképzelhető, hogy mindez együttesen az egységes valuta végének a kezdetét jelentené".
Görögországnak nem lesz könnyű kiszabadulni az adóssághegy alól, de remélni lehet, hogy a megalakuló új görög kormány az alkalommal élve, kemény munkával az országot fokozatosan "kihúzza az adósságok káoszából". "Rómát sem egy nap alatt építették fel" - idézi még Horatiust a szerző és több időt kér az eurónak, az emberiség történelmének egyik legambiciózusabb gazdasági törekvésének nevezve a közös európai pénzt.
Petros Doukas, az Új Demokrácia képviselője, korábbi pénzügyminiszter-helyettes szerint nem szabad alábecsülni a görög emberek képességét. A CNN-nek arról beszélt, hogy a világossan látszik, a görögök az euró és az Európai Unióra szavaztak, még azok is, akik a Szirizának adták voksukat. Doukas arra számít, hogy Görögország ezután jobb pozícióban tárgyalhat hitelezőivel.
Tekintélyes nyereségekkel nyugtázták hétfőn az ázsiai tőzsdék a globális pénzügyi stabilitást fenyegető közvetlen veszélyt eloszlató görög választási eredményt.
Tokióban a tőzsde vezető részvényeit követő Nikkei225 index május 22 óta a legmagasabb szinten, 8721,02 ponton zárt, 1,77 százalékkal magasabban a pénteki zárásnál. A legnagyobb nyereségeket a bányaipari, a színesfém feldolgozó, az üveg- és kerámiaipari vállalatok érték el. Az elektromos energia és gázszolgáltatók, valamint a szárazföldi szállítási vállalatok kivételével a tőzsdén képviselt minden gazdasági ágazat indexe emelkedett. A szöuli tőzsde Kospi indexe 1,81 százalékkal, 1891,71 pontra emelkedett.
Szingapúr üzleti negyedében az utcán is a görög híreket figyelik:
A megszorítást támogató pártok győzelmét egyértelmű örömmel fogadták a piacok, mivel így elhárulhat Görögország kiesése az eurózónából - írja hétfő reggeli elemzésében a Takarékbank. Suppan Gergely szerint a piacok emelkedése folytatódhat, ha zökkenőmentesen alakulnak a koalíciós tárgyalások. Az elemző szerint kedvező, hogy a nemzetközi hitelezők, valamint Németország is készen áll enyhíteni a görög megszorító programon, így több időt kaphatnak a költségvetési hiány leszorítására.
"Ha az olasz és spanyol államapapírhozamok esése folytatódik, valamint a hétfőn kezdődő G20-as találkozón is sikerül megállapodni a növekedésösztönző politikáról, a jókedv kitarthat, azonban tartós emelkedésre nem lehet számítani, mivel a periférikus országok strukturális problémái még nincsenek megoldva" - tette hozzá.
Lendületes erősödéssel nyugtázták nyitáskor a főbb európai tőzsdeindexek a görög választások piaci szempontból megnyugtató eredményét. A londoni FTSE-100 index a kereskedés kezdetén 1,51 százalék, a frankfurti Xetra DAX index 1,25 százalék, a párizsi CAC-40 index 1,11 százalék nyereséget jelzett. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 17 387,39 ponton nyitott hétfőn, ami a pénteki záró értékhez képest 0,76 százalékos erősödést jelent.
A tízéves olasz államkötvények hozama hat százalék alá, egész pontosan 5,9 százaléra esett hétfő reggel. Ezzel párhuzmosan a spanyol kötvények hozama négy bázisponttal 6,88 százalékra esett vissza.
A Barclays Capital szerint az eredmények a piaci várakozásoknak megfelelően alakultak. Azt a tényt, hogy a jobbközép Új Demokrácia kapta a legtöbb szavazatot, a piac barátságosan fogadta, mert csökkent az esélye annak, hogy Görögország rövid távon kilép az eurózónából, ráadásul a várakozások szerint sikeres tárgyalásokat folytathat a nemzetközi hitelezőkkel. Kiemelték, hogy az euróövezetből érkező hivatalos közlések szerint a megszorító program néhány elemén módosítanak, különösen annak időzítésén.
Graffiti egy athéni ház falán.
Az Equilor óvatosságra int a görög választási eredmények után, hiszen egyrészt sok buktató jöhet még az új kormány felállása előtt (kérdés, hogy könnyen kialakul-e a két korábban még ellenséges párt koalíciója), másrészt az alapvető problémák, a súlyos eladósodottság és a görög gazdaság versenyképtelensége továbbra is aggodalomra adnak okot. Ráadásul az utóbbi hetekben Spanyolország felől érkező aggodalmak sem múltak még el, így a piacok kezdeti eufóriája apadhat a hét második felére.
Reméljük, hogy a választás után gyorsan megalakul az új kormány, mely időben kezelni tudja azokat a gazdasági kihívásokat, melyekkel a görögök szembenéznek - közölte a Fehér Ház Washingtonban. Szerintük mindenki érdeke, hogy a görögök bent maradjanak az euróövezetben, és az, hogy az ország fenntartsa a reformok iránti elkötelezettségét.
A spanyol miniszterelnök elégedett a görög választási eredménnnyel. Mariano Rajoy szerint ez jó hír Görögország, és nagyon jó hír az Európai Unió, az euró és Spanyolország számára is. "Meg vagyok győződve arról, hogy ez abszolút erősíti az eurót. Az euró-projekt visszafordíthatatlan, és tovább kell haladni". Rajoy arról is beszélt hétfő reggel, hogy elkötelezett az európai fiskális integráció és a bankunió mellett.
Mario Monti olasz miniszterelnök saját bevalláa szerint "el volt ragadtatva" a görög szavazás eredményétől, amit Európa szempontjából igen fontosnak tart. Monti a Mexikóban tartandó G20 csúcsra tartva azt mondta, hogy a görögök is megértették az EU, mint érték fontosságát.
Az olasz La repubblica arról írt hétfői számában, hogy jó hír, hogy az euró "ma nem fog elsüllyedni Pireusz vizében". A lap szerint a rossz hír ugyanakkor az, hogy semmi nem zárja ki a közös valuta összeomlását néhány héten vagy hónapon belül, "és nem feltétlenül Pireusz vizében". Ehelyett az Madrid vagy Barcelone tágas sugárútjain történhet meg - utalt a lap arra, hogy az euróövezet június 9-én elvi szinten döntött Spanyolország megsegítéséről 100 milliárd euró erejéig.
A görög parlamenti választások nyomán rövid távon csökkent annak a kockázata, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, de tartós piaci fellendülés a viszonylag piacbarát választási eredmények ellenére sem várható - vélekedtek első, hétfői értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
Bár a hétfői gazdasági hírekben túlnyomó részt Görögországé a főszerep, az euróövezet másik gócpontjából is érkeztek hírek, és nem túl jók. 1994 óta ugyanis a legmagasabb szintre emelkedett áprilisban a spanyol bankok rossz hiteleinek állománya a teljes hitelállományon belül. A spanyol központi bank hétfői közlése szerint március óta 4,7 milliárd euróval 153 milliárd euróra nőtt a késedelmesen törlesztett hitelek állománya. Ez a teljes hitelállomány 8,72 százaléka, szemben a márciusi 8,37 százalékkal.
A késedelmes hitelek állománya most tízszer akkora, mint 2007-ben volt, mielőtt az ingatlanpiaci buborék kipukkadása miatt Spanyolországban 2008-ban beütött a válság. A spanyol bankok hitelállománya 1,75 ezer milliárd euró, nagyjából ugyanannyi, mint a válság kirobbanása előtti évben. Ez összességében a spanyol belföldi össztermék 175 százaléka.
A választási eredményeket nézi egy görög egy újságárus bódéjánál.
A Wall Street Journal üzleti napilap arról ír, hogy az Új Demokrácia várható koalíciós partnere a szocialista Paszok lesznek, de potenciális partner még a Demokratikus Baloldal, akik 17 parlamenti helyet szereztek meg.
A görög jog szerint a választáson győztes párt vezetőjének, Szamarasznak három napja van arra, hogy megegyezzen egy koalícióról. Az Új Demokrácia abban bízik, hogy erre kevesebb idő is elég lesz, ha meg tudnak állapodni az alapvető kérdésekben, mint például hogy ki vezesse a koalíciós kormányt.
A lap szerint hallani olyan hangokat, hogy a Demokratikus Baloldal akkor venne részt a koalícióban, ha nem Szamarasz lenne a miniszterelnök. "Ez vitán kívül van" - reagált az Új Demokrácia, a hivatalos közlésük szerint ha szükséges, akkor a Paszokkal létre tudják hozni a koalíciót.
Paul Krugman legutóbbi blogbejegyzésében azt fejtegeti, hogy már sok szó esett arról, mi a rossz Görögországban. A Nobel díjas közgazdász szerint igaz, hogy nagy hiányosságok vannak a görög gazdaságban és politikában, és annak társadalmában. Ugyanakkor úgy véli, hogy nem ezek a gyengeségek okozták az a válságot, mely éppen széttépi az országot.
Szerinte a katasztrófa eredetet északabbra kell keresni, Brüsszelben, Frankfurtban és Berlinben, ahol a tisztségviselők létrehoztak egy elhibázott monetáris rendszert. Szerinte a krízis megoldása, ha van olyan, ugyanerről a helyről érkezhet majd.
Adrian Slack, a Bastion Capital vezetője szerint az első reakciók a görög választási eredményre túl euforikusak voltak. "Alapvetően a probléma (Görögországban és az eurózónában) nem változott" - fogalmazott a BBC-nek adott interjújában. Peter Schiff, az Euro Pacific Capital nevű brókercégtől, pedig azt feszegeti, hogy az emberek hamarosan ismét Spanyolország miatt aggódhatnak.
Míg a német külügyminiszter egy ma reggeli rádiónyilatkozatban úgy fogalmazott, hogy lehet szó könnyítésről a második görög hitelprogram feltételeiben, addig név nélküli német kormányforrások ezt gyorsan cáfolták a Reutersnek, arra hivatkozva, hogy nem ez az egységes német kormányálláspont. A piaci optimizmus délelőtti "elpárolgásában" ennek a cáfolatnak is fontos szerepe lehetett - írja a Portfolio.hu.
A választásokon győztes Új Demokrácia vezetője, Antonisz Szamarasz megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, és azt mondta, "nemzeti konszenzust" szeretne elérni - írja a BBC. A brit lap szerint Szamarasz hétfőn már találkozott Karolosz Papouliasz elnökkel, akitől mandátumot és három napot kapott a kormányalakításra. Szamarasz a találkozó után azt mondta, hisz benne, hogy működőképes koalíciót tud alakítani.
A BBC szerint Szamarasz már ma délután találkozni fog a Paszok vezetőjével. A Paszok a legvalószínűbb koalíciós partnere lehet az Új Demokráciának, kettejüknek többsége van a parlamentben, és mindkét párt kiáll az uniós mentőcsomag mellett. Ugyanakkor a BBC athéni tudósítója szerint Szamarasz szélesebb koalíciót szeretne alakítani.
A politikai frontokon az újabb választás semmit nem változtatott. A konzervatív Új Demokrácia a reformokkal és a mélyreható változtatásokkal új fejezetet akar nyitni Görögország életében. Ugyanakkor a párt vezetői - Antonisz Szamarasz pártelnökkel az élen - arra panaszkodnak, hogy a szigorú takarékossági program megfojtja a görög gazdaságot. A munkanélküliség 23 százalékos, a 30 év alatti fiatalok közül minden másodiknak nincs állása.
A konzervatívok ezért azt akarják, hogy a hitelezőkkel folytatandó tárgyalásokon a majdani kormány egyik célja legyen a megszorítások enyhítése. Várható koalíciós partnerük, a szocialista Paszok pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányba vonják be a radikális Szirizát is. Mint az ARD televízió athéni tudósítója beszámolt róla, Evangelosz Venizelosz pártelnök alapos megfontolásból ragaszkodik a Sziriza kormányzati szerepéhez. Ellenzékben ugyanis a radikális baloldali szövetség - összefogva a kommunistákkal és más kisebb szélsőséges pártokkal - folyamatos sztrájkokkal és utcai demonstrációkkal béníthatná meg az ország életét. (MTI)
A görögök benn maradása nem elég az eurózóna megmentéséhez: a június végi EU-csúcson Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek fel kell hagynia az "egymást keresztező vétókkal" - írja hétfő számában a Corriere della Sera. A konzervatív olasz napilap megjegyezte, hogy az EB-n a "világ Görögországnak szurkol majd Németország ellen".
A Berlusconi család tulajdonában lévő Il Giornale vezércikke szerint hiába a görög választások, a közös európai pénznek nincs jövője. Az újság úgy látta, hogy az EU-csúcs "szokás szerint semmiről sem fog dönteni, mivel Európában nincsen unió". Az Il Giornale kommentárja szerint ugyanaz a légkör Európában, mint amilyen az első világháború előtt volt.
Az új választások eredménye sem teremt tiszta, egyértelmű helyzetet Görögországban, s ennek két oka van - egy belső és egy külső - mutatott rá a Görög félelem című jegyzetében a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap hétfőn.
Az újság szerint a görögöknek két tábor között kellett választaniuk. Az egyik oldalon a fiatal, s ezért bűntelen radikálisok voltak, míg a másikon a régi politikai gárda, amely tulajdonképpen a mai zűrzavart előidézte. "A választók, különösen az idősebbek, inkább az ismeretlentől féltek. Az Új Demokrácia vezette koalíció azonban gyenge lesz, és semmivel sem győzött meg senkit, hogy éppen most jobban fog kormányozni, mint az előző húsz évben" - írja a lap.
Václav Klaus cseh államfő még az urnazárás előtt a közszolgálati Cseh Rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a görög választások eredménye nem fogja befolyásolni az euróövezet mostani válságát. Még ha nyernek is az Európa-párti görögök, Athén adóssága megmarad, s a mai helyzet csak elhúzódik. "Én ismételten azt mondom, hogy nem a görögök okozták ezt a válságot, a görögök a válság áldozatai" - tette hozzá Klaus.
A Ziarul Financiar című gazdasági napilap kommentárja szerint az Új Demokrácia győzelme meghosszabbítja azt a letargiát, amelyet a G20-ak mutatnak az eurózóna válságával szemben. A román lap kommentátora szerint ugyanis Görögországot és az eurózónát nem egyedül Németországnak kellene megmentenie, hanem a G20-akhoz tartozó többi vezető gazdasági nagyhatalomnak is be kellene kapcsolódnia a helyzet rendezésébe. "Csodamegoldások" nincsenek, a hatékony intézkedések késlekedése viszont azt jelenti, hogy egyre több pénzbe kerül a görög válság kezelése - olvasható a lapban.
Görögország megmentette az eurozónát, de az eufória nem tarthat sokáig - vélekedtek a Kommerszantnak hétfőn nyilatkozó elemzők. Andrej Mordavcsenkov pénzügyi szakértő szerint a görög választások eredménye miatti eufória nem tarthat sokáig, mert a válság célkeresztjében Spanyolország áll. (MTI)
Este hat órára hívta a parlamentbe a Paszok vezetőjét a győztes Új Demokrácia vezetője - mondta a Paszok szóvivője a párt székházánál Athénban tartózkodó tudósítónknak. A két párt már ma megkezdik a koalíciós tárgyalásokat, és a szóvivő szerint a tárgyalások után, várhatóan az esti órákban sajtótájékoztatón mondják majd el a parlamentnél, hogy mire jutottak.
A két pártnak együtt többsége van a parlamentben, de egyelőre kérdéses, hogy a Paszok milyen feltételekkel venne részt a kormányban.
A BBC elemzése szerint világos üzenet jött Görögországból, miszerint bent akarnak maradni az euróövezetben, de nem a megszorító intézkedések árán. A brit lap szerint a kilátások nem túl stabilak. Idézik Cipraszt, a radikális baloldal vezetőjét, aki - bár Szamarasz nemzeti egységkormányt szeretne - kijelentette, hogy semmit nem csinál az Új Demokráciával. Sőt, a választás estéjén azt hangoztatta, hogy hamarosan a baloldal kerül hatalomra.
A BBC szerint az Új Demokrácia és a Paszok koalíciója önmagában is hordoz számos problémát. Például azt, hogy arról a két pártról van szó, melyek az elmúlt harminc évben kormányoztak és számos mostani gondért sokan őket teszik felelőssé. És bármelyik párt bármit is mond, az üzenet világos: a takarékossági program és a kiadáscsökkentés marad. A német pénzügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy a görög út nem lesz sem rövid, sem könnyű.
Májushoz képest bő 10 százalékkal tudta növelni szavazótáborát a Sziriza. A párt elnöke, Alexisz Ciprasz valóságos politikai sztárrá nőtte ki magát. A Sziriza sok szavazót csábított el a Paszok hívei közül, aminek az is az oka, hogy a görög fiatalok inkább a radikális baloldalban bíznak, semmint a szocialistákban, vagy pláne a konzervatívokban. Ezt a két pártot okolják a válságért és azért, hogy hazájuk a szakadék szélére sodródott. Ciprasz változatlanul jégre akarja tenni a takarékossági programot, és fölemelné az előző kormány által lefaragott béreket, fizetéseket. Arról, hogy miként valósítaná ezt meg, ha a külföldi hitelezők elzárják a pénzcsapokat, hallgat.
Wall Street Journal üzleti napilap egy blogjában arról ír, hogy rövid távon kedvező eredmény született a vasárnapi görög választáson, de Athén valószínűleg soha nem fogja elfogadni azokat a pénzügyi reformokat, melyet Berlin szeretne, így az ország nagy pusztítást okoz majd. A politikai bizonytalanság, a megerősödött radikális baloldali párt azt hozza magával, hogy a befektetők továbbra is elkerülik majd az országot, ráadásul az egyéb nagy adósok finanszírozási költsége (péládul Spanyolországé), továbbra is magas marad.
A Handelsblatt című német üzleti lap Egyesített erővel című kommentárjában kiemelte: a görögországi a legsúlyosabb válság a második világháború vége óta egész Európában. A lap szerint kérdéses, hogy a győztes Új Demokráciának sikerül-e egy széles koalíciót létrehozni, az azonban biztos, hogy sietni kell, mert július közepére kiürül az államkassza.
Az üzleti lap szerint a nemzetközi hitelezőknek nem szabad engedni a nyomásnak, a csődveszély ellenére ki kell tartani az reformokra és az államháztartási kiigazításra vonatkozó követelések mellett. A hitelprogram céljáról nem lehet újra megnyitni a vitát, tárgyalni csak a célhoz elvezető útról lehet - írta a Handelsblatt.
Karolosz Papuliasz görög elnök tárgyal Antonisz Szamarasszal, a konzervatív Új Demokrácia vezetőjével az athéni elnöki palotában. Az államfő megbízta a győztes párt vezérét, hogy mérje fel egy kormánykoalíció összeállításának lehetőségét, miután az előző napi, megismételt parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot ők szerezték meg.
Az azonnali halált elutasítva az agónia meghosszabbítása mellett döntöttek görögök - vélekedett a görög választásokról a Hospodárské Noviny pozsonyi gazdasági lap, amely kétes értékű jó hírnek nevezi a választások eredményeit.
A Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti lap A bizonytalanság marad című vezércikkében arról ír, hogy a görögök többsége minden vita ellenére ugyanazt kívánja, mint az európai partnerek: a válság leküzdését és az euróövezet egységének megtartását. Ugyanakkor a következő időszak "veszélyesen bizonytalan" lehet, mert nehéz koalíciós tárgyalások következnek, majd a kormánynak tárgyalni kell a külföldi partnerekkel, akiknek egymással is egyeztetni kell az álláspontokat.
A pénzpiaci befektetők egyáltalán nem kedvelik a bizonytalanságot, ezért görög részről a reformok melletti határozott elköteleződésre, az EU részéről pedig rugalmasságra van szükség. Az EU-nak engedni kell a hitelek futamidejét és a megszorítások szigorúságát illetően is - írta az FTD, hangsúlyozva, hogy Angela Merkel német kancellárnak is el kell fogadni az enyhítéseket. Nem ez lenne az első eset, hogy Merkel mást mond a választás előtt, mint utána - jegyezte meg az üzleti lap.
A Guardian az ír állami közszolgálati médiumot idézve azt írta, Írország 15 helyett 30 évre növelné az IMF-EU-hitel törlesztési futamidejét.
A vezető amerikai tőzsdemutatók 0,5-0,6 százalékos mínuszban kezdtek, első sorban a spanyol aggodalmak miatt. Madrid 5 milliárd eurónyi kötvényt kíván piacra dobni kedden és csütörtökön 12 és 18 hónapos papírjaiból annak ellenére, hogy a spanyol átlaghozam 7 százalék fölé emelkedett. Az amerikai piacon úgy értelmezték, hiába a görög választás kedvező kimenetele, az euróválság nem múlt el.
Bár sok piaci résztvevő tartaná megnyugtatónak, az Európai Központi Bank továbbra sem vásárol közvetlenül állampapírokat. Az EKB 14 hete nem vett kötvényt annak ellenére, hogy a kötvényhozamok emelkedtek, a spanyol állampapírpiaci hozam 7 százalék fölé került. Mario Draghi jegybankelnök komoly kockázatokról beszélt, amely későbbi kamatvágásokat jelenthet.
Az adósság- és kiadáscsökkentést szolgáló strukturális reformokat nem lehet újratárgyalni - mondta Guido Westerwelle német külügyminiszter egy német rádiónak a Reuters szerint, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Görögország könnyítést kaphat a költségvetési hiány-lefaragásban.
Mivel Görögország számára egy hónap kiesett a választás politikai leállása miatt, tárgyalni kell a költségvetési hiánycélokról, amelyet az EU, az IMF és az Európai Központi Bank felügyelne - mondta.
Ezzel lényegében azt mondta, hogy Görögország kissé nagyobb hiányt engedhet meg magának idén. Az ok, amire Westerwelle hivatkozott, nagyon is reális: a görög gazdaság lényegében leállt (erről bővebben olvashat ide kattintva).
A német kormányszóvivő is megszólalt, és egyértelművé tette, hogy a reformok útjáról nem térhet el Athén. Javítaniuk kell az adóbeszedés hatékonyságán, bezárni a veszteséges állami társaságokat, más állami cégeket pedig magánkézbe kell adni.
Azok a hírek, hogy a hitelező trojka (EU, EKB, IMF) az ír hitel visszafizetési ütemezésének módosításában gondolkodna, nem igazak - közölte az Európai Bizottság szóvivője. Korábban arról ment találgatás, hogy az írek 15 helyett 30 év alatt fizethetnék vissza a hitelüket.
A vasárnap tartott választáson papíron többséget szerzett a megszorításokkal járó hitelprogramot támogató pártok. A koalíciós tárgyalásokat már hétfőn elkezdik, elvileg nincs lényegi akadálya annak, hogy egy 162 fős többség álljon össze kormánykoalícióvá. A kormányfő-jelölt Antonisz Szamarasz minél szélesebb koalíciót szeretne létrehozni, a régi ellenfél Paszok pedig a baloldali radikális Szirizát szeretné a kormányban tudni. Erre azért nincs esély, mert a Sziriza teljes mértékben elutasította a megszorításokat, amelyet az ország hitelezői az új kormánytól elvárnak.
A görög koalíciós tárgyalásokat minél hamarabb el kellett indítani, mivel Görögországnak körülbelül július közepéig elég a pénze. Eddig kell meggyőzniük az Európai Uniót, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot, hogy az ország végrehajtja a hitelprogramot. A hitelezők az eredeti terv szerint július 3-án ülnek össze, hogy döntsenek a következő hitelrészletről, amely nélkül Athén fizetésképtelenné válna.
A német kormány ellentmondásosan beszélt a görög hitelfeltételek enyhítéséről, majd a német külügyminiszter arról beszélt, hogy a választási kampánnyal elvesztegetett egy hónapot figyelembe vennék, így Athén könnyítést kaphatna a kiadáscsökkentésben. Könnyítést Írország is szeretett volna elérni, felmerült, hogy az eredeti 15 év helyett 30 évre nyújtanák ki a visszafizetés ütemezését, de az Európai Bizottság közölte, erről szó sem lehet.
A válság nem múlt el a görög választási eredménnyel, ezt mutatta, hogy a kedvező nap eleji piaci hangulat után elfogyott a lelkesedés. A spanyol állampapírpiaci hozamok emelkedtek, a tízéves irányadó kötvény hozama 7 százalék fölé emelkedett. Az euró gyengült, a tőzsdék gyengülésbe fordultak délelőtt, majd délután stabilizálódott a piac.
Vasárnap ismét parlamenti választást tartanak Görögországban, miután a májusi voksolást követő kormányalakítási tárgyalások kudarccal végződtek. Eredetileg 32 párt szállt volna harcba az athéni parlament 300 mandátumáért. Közülük azonban 11 kis párt visszavonta indulási szándékát. A rajthoz álló 21 párt közül csupán hétnek van tényleges esélye arra, hogy átugorja a 3 százalékos bejutási küszöböt.
A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a győzelemre a konzervatív Új Demokráciának és a Radikális Baloldali Koalíciónak (Sziriza) van a leginkább esélye. Abszolút többséget azonban várhatóan egyikük sem fog szerezni, így mindenképpen újabb kemény alkudozásra van kilátás a pártok között egy koalíciós kormány megalakítása érdekében. A tét nagy: a konzervatívok betartanák az EU-val kötött megállapodást, a Sziriza viszont felrúgná azt, ami azt jelentheti, hogy Görögország kilép az EU-ból és az eurózónából.
A legutóbbi választás eredményéről szóló cikkünket itt olvashatja, ezen a linken pedig megtalálja a görög válságról szóló összes cikkünket.
Ázsiai bevándorlókat összeverő neonácik vetettek árnyékot Görögország nem várt boldogságára szombat éjjel, miután a futballválogatott meglepetésre legyőzte Oroszországot az Európa-bajnokságon. Athén utcáin emberek ezrei ünnepelték a váratlan győzelmet, amely kellemes búfelejtést jelentett a válságtól gyötört, parlamenti választások előtt álló népnek. A fővárosban tomboló tömegben azonban felbukkantak az egyre erősödő neonáci párt hívei is, akik gyűlölködésbe fordították a nemzeti ünnepet. Olvassa el az [origo] tudósítójának helyszíni riportját Athénból ezen a linken!
Egy kissé pazarló a görög választási rendszer, hiszen a szavazók egy marék papírt egyszerűen kidobnak, de legalább megvan a lehetőség arra, hogy üres lapot dobjanak az urnába. A görögök ugyanis nem ikszeléssel szavaznak, hanem minden induló pártnak külön lapot nyomtatnak, és a választók a nekik tetszőt dobják be az urnába, a többit pedig a szemetesbe. Az ebédidő Görögországban még a válságos időkben is szent, az [origo] által meglátogatott szavazóhelyiségből többen elmentek enni a szavazás közben. Bővebben ebben a cikkünkben olvashat a vasárnapi szavazásról.
Helyi idő szerint este hét órakor (magyar idő szerint hatkor) lezárták az urnákat Görögországban. Az urnazárás után közzétett exit poll adatok szerint fej-fej melletti küzdelem alakult ki a vasárnapi, megismételt görög parlamenti választásokon a két fő párt között: a konzervatív Új Demokrácia a szavazatok 27,5-30 százalékát, a radikális baloldali Sziriza pedig a 27-30 százalékát kapta meg.
Fél órával az urnazárás után Athén központjában viszonylag sok rendőrt látott az [origo] tudósítója a korábbi demonstrációk központjának számító Szintagma téren és környékén. A tér sarkaiban rohamrendőrök támasztják a buszok oldalát, és sok motoros rendőr is felsorakozott, még az egyik giroszosnál is áll két állig felfegyverzett rendőr.
Az egyik sarkon posztoló rendőrök azt mondták tudósítónknak: nem számítanak arra, hogy bármilyen nagy tömegrendezvény lenne a téren, de a radikális baloldali párt, a Sziriza néhány utcával arrébb készül egy nagy eredményváró rendezvényre.
A két nagy versenyben lévő párt közül az Új Demokrácia sátrat állított fel a Szintagma téren, tudósítónk szerint ott nyüzsögnek a nemzetközi sajtó stábjai.
A téren is bemondták az exit poll adatokat, amelyek szerint a két esélyes párt között mindössze fél százalék különbség van: az Új Demokráciának 30,5 százalékot, a Szirizának 30 százalékot jósolnak.
A görög választási rendszer szerint a győztes párt csak a győzelemért plusz ötven helyet kap a 300 fős parlamentben, úgyhogy az előzetes eredmények alapján továbbra is teljesen lutri, hogy mi lesz a választások kimenetele. Az exit poll szerint a kommunisták 6 százalék körüli eredményre, a neonáci párt 7,5 százalékra számíthat.
A Szintagma téren a mogyoróárusok már felállították az asztalaikat, az egyik árus az [origo]-nak azt mondta, ő bízik abban, hogy itt a konzervatívoknál is nagy buli lesz, azért jött ide árulni. Egy kis csomag mogyoró 1 euró, a kesudió és a mandula pedig 2 euróba kerül nála.
Az athéni Szintagma téren a konzervatív, európárti Új Demokrácia várja az eredményeket. Egyik képviselőjük az [origo-nak azt mondta, arra számítanak, hogy nagy tömegrendezvény lesz a téren az éjszaka. Az exit pollok szerint az Új Demokrácia fél százalékkal veri legnagyobb esélyesét, a baloldali Szirizát. A helyiek szerint az első eredmények helyi idő szerint este nyolc óra körül (magyar idő szerint hétkor) várhatóak.
Körülbelül öt percre a parlament előtt eredményt váró Új Demokrácia táborától, egy egyetem, az akadémia és a könyvtár antik épületei előtt várja a választások eredményét a másik nagy esélyes párt, a baloldali Sziriza. Itt is egy sátorból nézik a görög televízió adását, és várják az eredményeket. Mogyoróárusok itt is vannak, annyi a különbség, hogy itt erős hangosítással hallgatják az eredményeket, úgyhogy az egész téren hallani fogják.
Itt nemcsak újságírók vannak, hanem már sok szimpatizáns is összegyűlt, tudósítónk szerint körülbelül százan vannak, de se transzparensek, se zászlók nincsenek náluk.
A televízióban egyelőre még mindig csak az exit poll eredményeket mutatják, de már választókerületekre, megyékre lebontva. Az exit poll eredmények részletesebb ismertetése azt mutatja, hogy nagyon feszült a verseny, de teljesen egyértelmű, hogy a nagy pártok jelentősen több szavazatot kaptak. Az előző választásokon rengeteg kis pártra adott szavazat elveszett, most a két nagy pártot választották többen. Egyelőre nem látszik, hogy melyik tud felülkerekedni.
Az eredményekből az is látszik, hogy a megismételt választásnak a neonáci Arany Hajnal lehet a győztese, mert minden körzetben százalékokkal kaptak többet, mint az előző választáson - jelentette tudósítónk Athénból.
Egy Kanadából hazatért görög, David, aki szimpatizánsként érkezett a Sziriza eredményvárójára, azt mondta tudósítónknak, hogy ha az Új Demokrácia nyer, akkor sokkal nagyobb őrület lesz a városban, mert szerinte az ő híveik inkább fanatikus nacionalisták, míg a Sziriza inkább értelmiségi párt. Arra számít, hogy a neonácik biztos fognak őrjöngeni a városban ma éjjel. Bár ő baloldali szavazó, szerinte egyáltalán nem meglepő, hogy ennyire előretörtek a neonácik, mert ami Görögországban történik, az őrület. Szerinte főleg a rendőrök helyzete miatt erősödnek a neonácik, egy felmérésre hivatkozva azt mondta, a neonácik támogatóinak nagy része a rendőrök közül kerül ki.
Tudósítónknak a helyiek azt mondták, hosszú éjszakára kell készülni, szerintük csak hajnalra lesznek meg a majdnem végleges eredmények, márpedig a szoros állás miatt a végeredményig nem lehet biztos a győzelemben egyik párt sem.
Elkezdtek jönni az eredmények - jelentette tudósítónk, aki szerint a görög televízióban 10-20 százalékos feldolgozottságot mutatnak a kisebb helyeken. Mindenhol az látszik, hogy a két nagy párt előretört. Bár a nagy pártoknak ez jónak tűnhet, az eurózóna szempontjából nem megnyugtató. Ha a baloldal nyer, nem látszik, kivel tudnának koalícíót alakítani, és az is kérdés, hogy az Új Demokrácia győzelme esetén sikerül-e összekalapálni valamilyen koalíciót.
Felharsant az első éljenzés a Sziriza eredményváró helyszínén, amikor bejelentették, hogy a párt Athén külvárosában behozta a lemaradását az Új Demokráciával szemben. Ugyanakkor Athében még nagyon alacsony a feldolgozottság.
Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője nyilatkozik napközben, miután leadta a szavazatát. Kattintson a képre, és nézze meg galériánkat!
Az Új Demokrácia eredményváróján feltűnt egy szakadt, szemüveges öregember, aki szőke női parókában, barna ruhában, hasát egy labdával kitömve, magát terhes nőnek öltöztetve mászkál a tömegben - jelentette tudósítónk. Mellén egy feliratot cipel: Madam Merkel fucked by Europe. A férfi az [origo]-nak azt mondta, hogy ő "szerencsére nem német", hanem írországból jött, de 17 éve Görögországban él. Hogy a furcsa öltözéke mit szimbolizál, azt nem fejtette ki, csak zavart tekintettel ismételgette, hogy "Europe fucked me, Europre fucked me".
Parlamenti választásokat tartottak vasárnap Franciaországban is, a második fordulót az előzetes eredmények szerint nagy fölénnyel nyerték meg a szocialisták. Az exit poll adatok szerint abszolút többséget szerezett Francios Hollande pártja. A szocialistáknak 1981 óta nem volt ekkora sikere Franciaországban.
A BBC szerint a PASZOK egyik politikusa azt mondta, hogy nem fognak részt venni semmiféle koalícióban az Új Demokráciával, ha nem lesz bent a kormányban a Sziriza. A nagykoalícióra a kibékíthetlen ellentétek miatt vajmi kevés esély látszik.
Az Új Demokrácia eredményvárójánál továbbra is csak pár tucat ember figyeli az eredményeket, egy kopasz öregember görög zászlót lenget, egy másik a párt színeit és logóját ábrázoló sapkában illegeti magát a kíváncsiskodóknak - jelentette tudósítónk. A tér végében pár fiatal kosárlabdával zsonglőrködik, és beatbox-szal szórakoztatja magát.
A Szirizánál a téren egyre több az érdeklődő, mindenki feszülten figyeli az eredményeket - jelentette tudósítónk, aki szerint az előbb hatalmas ovációval fogadták, hogy a pártszövetség elnöke, Alekszisz Ciprasz bejelententette a tévében, hogy a Sziriza nem hajlandó olyan koalícióban részt venni, ami elfogadhatónak tartja az uniós megszorításokat.
A szavazatok 0,5 százalékos feldolgozottságánál 29,5 százalékkal vezet a megszorításokat támogató konzervatív Új Demokrácia, a baloldali Szirizának pedig 27,1 százaléka van - jelentette tudósítónk az athéni tévéadások alapján. Ez azonban még nagyon alacsony feldolgozottság, messze még a végeredmény.
Elképzelhető, hogy az eurózóna további kis engedményeket ad a görögöknek, de elképzelhetetlen, hogy alapvetően megváltoztassák a mentőcsomag feltételeit - mondta a német külügyminiszter, Guido Westerwelle a német televíziónak a BBC jelentése szerint. "Nincs kiút a reformokból. A görögöknek be kell tartaniuk a megállapodást" - mondta.
A BBC szerint a szavazatok 40 százalékos feldolgozottságánál az Új Demokráciának 30,45 százaléka van, a Sziriza 26,4 százalékon áll, a PASZOK pedig 12,85 százalékot szerzett. Egy nem hivatalos számítás szerint ezekkel az eredményekkel az Új Demokráciának és a PASZOK-nak együtt 165 helye lehet a 300 fős parlamentben.
Most már kezd igazi tömeggyűlésnek kinézni a Sziriza eredményvárója, a téren már több száz érdeklődő, aktivista és párttag gyűlt össze, megjelentek az első zászlók is - jelentette tudósítónk. "Nagyon elégedettek lennénk azzal, ahogy most áll a választás" - mondta az [origo]-nak Helen Papageorgiou, a Sziriza egyik aktivistája, aki a baloldali pártszövetség trockista tagpártja, a DEA tagja.
A jelenlegi feldolgozottság mellett ugyan a Sziriza két százalék hátrányban van az Új Demokráciával szemben, de szerinte ez nekik tökéletes lenne. "Nem is akarnánk most nyerni, mert akkor egy olyan koalícióra kényszerülnénk rá, ami ellentmond az elveinknek. Viszont ha most a többi párt fog kormányt alakítani, akkor újabb hat hónap múlva úgyis új választás lesz, és azon már akkora győzelmet arathatunk, amivel egyedül is kormányozni lehet" - mondta.
Az Új Demokrácia vezetője, Antonisz Szamarasz beszél Athén központjában, a párt eredményváró rendezvényén - jelentette a BBC. A vezető azzal kezdte beszédét, hogy Görögország "az európai jövőre szavazott". "Nem kérdéses Görögország helyzete Európában" - tette hozzá. Azt mondta, küzdeni fog azért, hogy Görögország kikeveredjen a pénzügyi és szociális válságból.
Szamarasz bejelentése után tévébeszédet mondott a Sziriza vezetője, Ciprasz is, aki azt mondta, hogy felhívta telefonon Szamaraszt, és gratulált neki - jelentette tudósítónk az Sziriza eredményvárójáról. Azt mondta, hogy most az Új Demokrácia alakíthat majd kormányt olyan pártokkal, akik vele azonos politikát vallanak. "Mi is ott leszünk, de ellenük leszünk mindvégig" - mondta, ezzel egyértelművé téve, hogy nem kíván részt venni a koalícióban. Azt mondta, hogy második legnagyobb pártként megpróbálnak majd nyomást gyakorolni a kormányra. A saját pártját is győztesnek tartja, mert a kampány végére más pártok is elismerték, hogy nem lehet azt a politikát folytatni, ami eddig ment.
Egy Sziriza-aktivista örült az eredménynek, azt mondta, hogy a baloldali pártok látványosan megerősödtek; a jövőben sztrájkokat, demonstrációkat fognak tartani, és minden eszközzel harcolni fognak a kormány ellen, mert most már hatalmas erejük van. Szerinte hamarosan Európa minden népe őket fogja követni, szerinte a Sziriza fog példát mutatni Magyarországnak és minden más válságban lévő országnak is.
A Sziriza gyűlésén az egyik aktivista azt mondta az [origo]-nak, hogy a társadalmuk legnagyobb problémájára mutat rá, hogy a neonácik ilyen jól szerepeltek ezen a választáson is. Szerinte a kormány politikája, a megszorítások vezettek ide.
A vereség ellenére a Szirizánál jó a hangulat, az emberek skanádlnak, énekelnek - jelentette tudósítónk.
A választásokat valószínűleg megnyerú Új Demokrácia sátra előtt is néhány száz fős tömeg gyűlt össze az athéni Szintagma téren, de a Szirizával szemben itt a tömeg 80 százaléka ránézésre újságíró - jelentette az [origo] tudósítója, aki szerint ünneplésnek nyoma sincs a téren. Öt perce megjelent egy zászló-árusító stand, ahol az Új Demokrácia zászlóit árulják, de még senki nem vett belőle a téren.
Lezárult vasárnap Egyiptomban az elnökválasztás két napig tartó második fordulója, miután a szavazóhelyiségek nyitva tartási idejét két órával meghosszabbították. Az ötvenmillió, szavazásra jogosult a május végi első fordulóból továbbjutott két jelölt közül választott. Az élen végzett Mohammed Murszi, a mérsékelt iszlamista Muzulmán Testvériség jelöltje.
A voksolás a helyszíni jelentések szerint lényegében nyugodt körülmények között zajlott, néhány jelentéktelen incidens zavarta csak meg. Egy biztonsági forrás szerint azonban az egyiptomi rendőrség letartóztatott huszonkét külföldit, akik állítólag támadásokat akartak végrehajtani a választás után.
Egy kisebb ünnepségre futotta az előzetes eredmények szerint győztes Új Demokrácia pártnak. Két férfi néhány vörösen izzó fákláyval táncolt egy picit, amíg a fáklyák ki nem aludta, három pártszimpatizáns pedig a párt zászlajával sétált körbe a téren - jelentette az [origo] helyszínen tartózkodó tudósítója. Tudósítónknak többen is azt mondták: nagyon boldogok és el vannak ragadtatva a választási eredménytől. Biztosak benne, hogy a párt vezetője kivezeti őket a bajból, "ő az egyetlen megoldás Görögország problémájára".
Az [origo]-nak arról is beszéltek a szavazók, hogy Szamarasznak jó terve van Görögország megmentésére, és szerencsére, erre pénz is lesz majd, mert "Európa még mindig fizet, még mindig adnak hitelt".
Az eredmények 69 százalékos feldolgozottságánál az Új Demokrácia a szavazatok 30,13 százalékát szerezte meg. Őt követi a Sziriza 26,47, majd a PASZOK 12,6 százalékkal. Az Arany Hajnal szélsőjobboldali párt a 6,94 százalékával 18 helyet szerzett a görög parlamentben.
Az euróövezet tagországai arra számítanak, hogy a vasárnapi parlamenti választások után gyorsan megalakul az új kormány Görögországban, hogy véghezvigye a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében Athén által vállalt reformokat - közölte vasárnap este Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának vezetője.
Juncker közleményében megerősítette: az euróövezet tagállamai készek segítséget nyújtani - a súlyos adósságválsággal küszködő - Görögországnak a gazdasági reformokhoz. Juncker közölte, hogy a trojkának - a nemzetközi hitelezők: az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasának - a képviselői az új görög kormány megalakulása után visszatérnek Athénba, hogy az EU és az IMF által nyújtott nemzetközi mentőöv keretében nyújtandó hitelrészletekről és a reformokról tárgyaljanak.
Három, zászlót lengető nő az [origo]-nak azt mondta: most lélegzethez juthat végre a görög kormány, és meg fognak próbálni egy - a jelenleginél jobb - megállapodást kialkudni az IMF-fel és az Európai Unióval. A konzervatív párthívek szerint egyértelmű volt a győzelem, hiszen a kihívó gyakorlatilag úgy viselkedett, mint a Mikulás, "mindent mondott, amit a nép hallani akart".
A párhívek szerint a Sziriza nem az Új Demokráciától vitt el szavazatokat, hanem a PASZOK-tól. Az Új Demokrácia hívei ugyanis állításuk szerint nem "váltogatják a pártjukat egyik napról a másikra".
Az Új Demokrácia győzelmét ünneplő szimpatizánsok az [origo]-nak azt mondták: nem csodálkoznak az Arany Hajnal, jobboldali radikális párt jó eredményén, hiszen "oka van annak, hogy az emberek feléjük fordulnak". Állításuk szerint Görögország tele van illegális bevándorlókkal, az elmúlt évben 27 görögöt öltek meg illegális bevándorlók - sorolták panaszaikat.
Bár az Új Demokrácia hívei saját bevallásuk szerint nem szavaznának rá, mert szélsőségesnek tartják, de megértik, akiknek tetszik, amit hallanak. A szombati verekedésről azt mondták: szerintük nem bizonyítható, hogy a párt tagjai voltak, másrész "biztos meg volt rá az okuk, mert az illegális bevándorlók lopni és gyilkolni jönnek ide".
Bár szinte teljesen kiürült az Athén központjában található tér, és csak egy-két ember gyújtott fáklyákat pár percre, a párt egyik tisztviselője szerint igenis lenne ok az ünneplésre. Katherine Eleanora Karavioti, az Új Demokrácia ifjúsági szervezetének egyik megyei elnöke az [origo]-nak azt mondta: szerinte hatalmas győzelem ez a pártnak, és csak azért üres a tér, mert "még nagyon sokat kell dolgozni, hogy ez a győzelem teljes legyen".
"Ez még nem egy tiszta győzelem, rengeteget kell tenni azért, hogy ne kelljen három hónapon belül megint új választást kiírni. Meg kell győznünk a koalicíós partnereinket, a jövő héten dől el minden" - tette hozzá.
Karavioti az [origo]-nak azt mondta, a jövő kulcsa, hogy megértessék az emberekkel: nem lehet csak tüntetni, meg sztrájkoni. El kell kezdeni dolgozni, mert csak így lehet kijutni a válságból. Bár a Sziriza őket vádolta azzal, hogy megfélemlítették az embereket és ezért tudtak nyerni, szerinte a baloldal ugyanúgy félelemmel próbálta megnyerni a szavazóit. "A félelem üti a félelmet, ezért túl kell lépni ezen az ördögi körön".
Tudósítónk szerint a tér szinte teljesen kiürült, az emberek hazamentek.
"Továbbra is Görögország mellett állunk, mint az Európai Unió és az euróövezet tagja mellett" - írja a BBC Herman Van Rompuyra és José Manuel Barrosóra hivatkozva.
Percről perce tudósításunk véget ért. Reggel folytatjuk a friss hírekkel és a választási eredményekre érkező piaci reakciókkal.