Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Ukrajna 100 évig érezheti az orosz háború utóhatásait a városokat teleszórt fel nem robbant bombák miatt. „Ezért is kell együtt dolgoznunk az újjáépítésen" – mondta újságíróknak egy berlini sajtótájékoztatón. A német kancellár Németország háború sújtotta múltjára utalva kijelentette: "a Németországban élők tudják, hogy még mindig gyakran találnak bombákat a második világháborúból".
"A megszálló erők védekezésbe vonultak, hogy lassítsák csapataink offenzíváját" – áll az ukrán fegyveres erők vezérkarának legutóbbi jelentésében. Az ukrán fegyveres erők sikeres akciói során felszabadult a harkovi régióban található Pitomnyik település.
Az ukrán elnök a vezető francia egyetemek hallgatóinak, a tudományos élet és a média képviselőinek tartott online beszédében azt mondta: "A háború csak akkor ér véget az ukrán nép számára, ha visszakapjuk, ami a miénk. Nem kell több, csak az kell, ami a miénk. Szeretnénk visszaadni a békét államunknak, földünknek."
Zelenszkij megjegyezte, hogy a háború diplomáciai úton történő befejezésének esélye csökken „minden alkalommal, amikor az orosz csapatok szörnyű bűncselekményeket követnek el az ukránok ellen, ahogy az Bucsában és Mariupolban történt".
A mariupoli acélműben megbúvó két ukrán harcos felesége arra kérte Ferenc pápát, hogy segítsen eljuttatni a katonákat egy harmadik országba. Egyikük azt mondta a katolikus egyházfőnek: „Te vagy az utolsó reményünk, remélem, meg tudod menteni az életüket. Kérlek, ne hagyd, hogy meghaljanak!"
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Ukrajna azt javasolta, hogy a mariupoli déli kikötőjében található Azovstal acélgyár súlyosan megsérült védőit orosz hadifoglyokra cseréljék.
Ukrajna azt közölte, hogy hadserege lerombolta azokat a pontonhidakat, amelyekkel az orosz csapatok átkeltek egy folyón a keleti luhanszki régióban. Az ukrán védelmi minisztérium fényképeket tett közzé a szerinte megsemmisült orosz harckocsikról és fegyverraktárról Bilohorivka faluban, a stratégiai fontosságú ukrán kézen lévő Liszicsanszk város közelében.
Oroszország hivatalos bocsánatkérést követelt Lengyelországtól, és esetleges jövőbeli megtorlással fenyegetőzött, miután nagykövetét hétfőn vörös festékkel leöntötték a varsói szovjet katonai temetőben. Az orosz külügyminisztérium azt követően nyilatkozott, hogy beidézte Krzysztof Krajewski lengyel nagykövetet.
Az ukrán hadsereg vezérkarának friss jelentése szerint a háború február 24-i kezdete óta közel 800 cirkáló és ballisztikus rakétát indítottak az oroszok ukrán célpontokra. A rakéták többnyire Ukrajna déli és keleti részét célozták meg.
Egy emberi jogi jelentés szerint az orosz erők legalább hatféle kazettás lőszert (hétköznapi nevén kazettás vagy fürtös bombát) vetettek be civilek halálát okozó támadások során, valamint megrongáltak otthonokat, kórházakat és iskolákat, és úgy tűnik, hogy az ukrán erők is legalább egyszer használtak ilyen lőszert. A Human Rights Watch szerint mindkét országnak le kell állnia a használatukkal és el kell kötelezniük magukat amellett, hogy csatlakoznak a kazettás lőszerek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményhez.
A kazettás bomba magából sok apró, akár több száz robbanó töltetet lök ki, amelyek több futballpályányi területen elterülve mérnek csapást. A hatókörében tartózkodók többsége meghal vagy nagyon súlyos sérüléseket szenved.
Az amerikai titkosszolgálat egyik magas rangú tisztviselője szerint bár egyetlen hatalmas támadásra nem került sor, az Ukrajnával szembeni kiberkonfliktus tovább fokozódhat. Ez eddig azt jelentette, hogy Oroszország nyolc vagy kilenc különböző vírust telepített a számítógépes rendszerek törlésére.
Kedden az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU azzal vádolta meg Oroszországot, hogy célba vett egy, az ukrán hadsereg által használt műholdas kommunikációs szolgáltató, a támadás pedig más európai ügyfeleket is érintett.
Az amerikai tisztviselők aggódnak amiatt, hogy Oroszország egyre inkább a kibertámadások felé fordulhat, miközben az ukrajnai invázió akadozik, a szankciók pedig egyre mélyebben érintik a gazdaságát.
Valentin Reznyicsenko, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója közölte, hogy egy ember meghalt, további egy pedig megsebesült Zelenodolszk orosz ágyúzásakor csütörtökön.
Magyarországra szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 5246 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4382-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.
A beléptetettek közül a rendőrség 544 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerinti illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében - tájékoztatott az ORFK.
Az ukrajnai háború elől szerdán 77 ember, köztük 43 gyermek érkezett Budapestre vonattal - tudatták.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.
A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - áll a közleményben.
Vjacseszlav Gladkov, az orosz belgorodi terület kormányzója közölte, hogy a terület ukrán ágyúzásában egy ember meghalt és hét megsebesült - írja a The Guardian.
Az ukrán hatóságok egyelőre nem reagáltak a vádakra.
A brit védelmi minisztérium közzétette a napi friss jelentését az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.
A britek szerint az orosz erők visszavonása Harkov és környékéről a hallgatólagos elismerése annak, hogy Oroszország képtelen volt elfoglalni olyan kulcsfontosságú ukrán városokat, ahol korábban a lakosság korlátozott ellenállására számítottak.
Az ukrán erők folytatták az ellentámadást Harkovtól északra, és visszafoglaltak több várost és falut az orosz határ közelében.
Továbbá a britek szerint a donbaszi orosz offenzíva prioritása miatt a Harkov környékén maradt orosz egységek "sebezhetőek a mozgékony és rendkívül motivált ukrán támadó erőkkel szemben".
Az orosz-ukrán háború kezdeti szakaszában Oroszország sikeresen bekerítette Harkovot, de később súlyos veszteségeket szenvedett, egységeket vont ki a térségből, amik feltöltésük után már valószínűleg az Izjum környéki orosz műveletek utánpótlási vonalait fogják védeni - áll a jelentésben.
A teljes galériát ide kattintva tekintheti meg.
Szerhij Haidai, a luhanszki terület kormányzója arról számolt be, hogy a május 11-i orosz támadások következtében legalább 24 lakóház megrongálódott a térségben.
A finn államfő és a finn miniszterelnök közös közleményben bejelentette csütörtökön: támogatják, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.
Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő úgy fogalmazott, Finnországnak haladéktalanul be kell adnia tagsági jelentkezését.
Reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.
Oroszország közvetlen veszélyt jelent a világrendre az Ukrajna elleni barbár háború, a Kínával kötött aggodalomra okot adó paktum és az új típusú, jobbára önkényes nemzetközi kapcsolatokra törekvése miatt - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tokióban, az Európai Unió és Japán vezetőinek csúcstalálkozóját követően csütörtökön.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta, az Európai Unióhoz hasonlóan Japán is tisztában van azzal, hogy mi forog kockán.
Nem csak Ukrajna jövője. Nem csak Európa jövője. De a szabályokon alapuló világrend jövője - fogalmazott.
Ez - emelte ki - még fontosabbá teszi az olyan hasonló gondolkodású partnerek számára, mint az EU és Japán, hogy megerősítsék kapcsolataikat - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
Légicsapás érte az éjszaka az ukrajnai Csernyihiv régióban fekvő Novhorod-Sziverszkijt, hárman meghaltak és tizenketten megsebesültek.
A támadásban lakóépületek is megrongálódtak.
Orosz hírügynökségek ugyanakkor arról számoltak be, hogy az éjszaka folyamán két lőszerraktárat támadtak az ukrajnai Csernyihiv régióban - írja a The Guardian
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert semmisítettek meg Harkov közelében.
A minisztérium tájékoztatása szerint továbbá sikeresen kiiktattak egy radarállomást is Odessza közelében az éjszaka folyamán - írja a The Guardian
Ellenzi a tervezett európai uniós orosz olajembargót Michael Kretschmer, a németországi Szászország tartomány kereszténydemokrata (CDU) miniszterelnöke, Wolfram Günther miniszterelnök-helyettes, a Zöldek politikusa viszont nem ért egyet vele.
Michael Kretschmer a Sächsische Zeitung című tartományi lap csütörtöki jelentése szerint az az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországgal szemben tervezett újabb, olajembargót is tartalmazó hatodik EU-s szankciós csomagról szólva kiemelte: alaposan meg kell vizsgálni, hogy kinek is árt ez valójában.
Kifejtette: a kőolaj, a szén és a földgáz piaca globális, ezért ha az európai országok nem Oroszországtól vásárolnak, hanem másoktól, akkor az új partnerek korábbi vásárlóinál támad hiány, amelyet "nagy valószínűséggel orosz forrásból pótolnak majd".
Ezért inkább az orosz "háborús uszítókat", az oligarchákat, a nemzetbiztonsági szolgálatok embereit és Vlagyimir Putyin elnököt kell büntetni, és nem "tovább gyengíteni Európát" - mondta a politikus.
Hozzátette, hogy az energia minden gazdaság legsebezhetőbb pontja, a gazdaság "Achilles-sarka", az olaj- és gázárak pedig már most is "mérgezők".
Az elmúlt napon 11 ember sérült meg a Mikolajivot ért orosz bombatámadásokban.
Hanna Zamazieieva, a Mikolajiv területi tanács vezetője szerint jelenleg összesen 157 olyan embert ápolnak a helyi kórházakban, akik a bombázásokban sérültek meg.
Németország a vártnál korábban, 2024 helyett már 2022-2023 telén függetlenné válhat az orosz földgáztól Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerint.
A Zöldek politikusa egy csütörtöki interjúban azt mondta, hogy országa egy sor feltétel teljesülése esetén "átvészelheti a telet" orosz földgáz nélkül.
A feltételek közé tartozik, hogy tele legyenek a földgáztározók és működjön legalább két úszó cseppfolyósított-földgáz (LNG) terminál.
A legfontosabb pedig a takarékoskodás és az energiahatékonyság - mondta a miniszter a Wirtschaftswoche című gazdasági magazinban közölt interjúban.
Hozzátette: a háztartásoknak és az ipari fogyasztóknak 10 százalékkal kellene csökkenteniük földgázfelhasználásukat ahhoz, hogy az ország orosz import nélkül se kerüljön "vészhelyzetbe".
Kiemelte, hogy "a kisebb fogyasztás az alfa és az ómega".
A szövetségi kormány a tervek szerint négy úszó LNG-terminált állít üzembe.
Ezek alkalmas helyen lehorgonyzott különleges tartályhajók, amelyek fogadják az Északi-tengeren, ugyancsak tartályhajókon érkező LNG-szállítmányokat, az anyagot ismét gázneművé alakítják és betáplálják a szárazföldi vezetékrendszerbe.
Dmytro Zhyvytsky, az ukrajnai Szumi terület kormányzója közölte, hogy az orosz hadsereg húszszor lőtte nehéztüzérséggel Novi Vyrky falut a közelmúltban.
A támadás következtében egy civil meghalt.
Denis Pushilin a szeparatista Donyecki Népköztársaság (DNR) vezetője szerint az orosz erők folytatják a Mariupolban lévő Azovstal acélgyár elfoglalására tett kísérleteiket.
Pushilin szerint kizárt, hogy engedélyezzék az ukrán katonák kivonását onnan.
A gyárat védő ukrán katonák többször felszólították hazájuk és a világ vezetőit, hogy találjanak módot arra, hogy kijuttassák őket az ostromlott üzemből, esetleg egy harmadik országba történő kivonás megszervezésével - írja a Kyiv Independent
Üdvözölte csütörtökön Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a közösségi médiában, hogy Finnország a NATO-csatlakozási kérelem benyújtását tervezi.
A miniszterelnök arra reagált Twitter-bejegyzésében, hogy Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin finn kormányfő közös csütörtöki közleményükben bejelentették: támogatják, hogy Helsinki minél hamarabb benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.
Morawiecki úgy ítélte meg: a finn döntés "nagyon jó hírt jelent Európa és Lengyelország biztonsága számára". Varsó Finnország minél gyorsabb csatlakozása mellett áll ki
- tette hozzá a lengyel kormányfő.
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára korábban azt mondta: van rá lehetőség, hogy Finnországot, valamint a NATO-csatlakozási szándékát szintén jelző Svédországot "elég gyorsan" beléptessék a szövetségbe.
Moszkva fenyegetésnek tekinti a katonai szövetség keleti irányú bővítését.
A NATO bővítése nem járul hozzá az eurázsiai biztonsághoz, Finnország csatlakozása a szövetséghez pedig fenyegetést jelent Oroszország számára - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.
Egy újabb NATO-bővítés nem teszi stabilabbá és biztonságosabbá kontinensünket - mondta a szóvivő.
Peszkov szerint az Oroszországi Föderáció a helyzetre reagálva a kiegyensúlyozás és önnön biztonságának garantálása érdekében intézkedéseket fog kidolgozni.
Hozzátette: Oroszországnak a finn NATO-csatlakozásra adandó válaszlépései attól függnek majd, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája milyen mértékben kerül közelebb a határáig.
A témával kapcsolatban bővebben ide kattintva olvashat.
A brit Védelmi Minisztérium Twitter-oldalán közzétette az orosz-ukrán háború hadmozdulatainak legfrissebb állását ábrázoló térképet.
A Guardian azt írja, hogy Oroszország gyorsan kíván reagálni arra, hogy Finnország csatlakozik a NATO-hoz, így már pénteken elzárhatják a Finnország irányába tartó gázt.
Finn sajtóértesülések szerint az ország vezetőit már névtelenül figyelmezették erre.
Amennyiben ez megtörténik, az komoly fennakadásokat okozhat Finnország iparának.
Az ENSZ közlése szerint a háború kitörése óta már több mint 6 millió ember hagyta el Ukrajnát. Többségük Lengyelország irányába távozott az országból, de Magyarország, Moldova, Románia és Szlovákia irányába is sokan utaztak.
A világ egyik legnagyobb vállalata, a német Siemens is távozik Oroszországból az Ukrajna ellen indított háború miatt.
"Elítéljük az ukrajnai háborút, és úgy döntöttünk, hogy rendezett módon befejezzük ipari-üzleti tevékenységünket Oroszországban"
- jelentette be csütörtökön Roland Busch elnök-vezérigazgató az ARD német országos közszolgálati televízió tudósítása szerint.
A müncheni központú technológiai vállalat csaknem 170 évig volt jelen az orosz piacon. A döntés a távozásról "nem volt könnyű" - húzta alá Roland Busch, hozzátéve, hogy a lehetőségeikhez mérten továbbra is támogatják helyi munkatársaikat.
A társaság az Ukrajna elleni orosz támadás elindítása hatására felfüggesztette az új oroszországi és fehéroroszországi üzletekre, új megrendelésekre irányuló tevékenységét, és leállította szállításait a két országba,
amelyekben együttvéve a konszolidált árbevételének nagyjából egy százalékát érte el az utóbbi időszakban.
A Siemens a csütörtökön közölt gyorsjelentése szerint a 2021-2022-es üzleti évének márciussal véget ért második negyedévében a háború és a koronavírus-világjárvány miatt nehéz környezetben is növelte árbevételét, éves összevetésben 16 százalékkal, 17 milliárd euróra. Az orvosi képalkotó eszközöktől vasúti szerelvényekig egy sor terméket gyártó és pénzügyi szolgáltatásokkal is foglalkozó cég rendelésállománya 32 százalékkal, 21 milliárd euróra emelkedett, adózás utáni eredménye 1,2 milliárd euró volt.
A Siemens az előző, tavaly szeptemberrel zárult üzleti évben 62,3 milliárd euró árbevételt és 6,7 milliárd euró adózás utáni eredményt ért el, és világszerte mintegy 303 ezer embert foglalkoztatott.
Az Ukrajna elleni háború miatt egy sor nagy német cég már kivonult Oroszországból, vagy felfüggesztette tevékenységét. Köztük van például az Aldi, az Allianz, a BASF, a BMW, a Mercedes-Benz, a Netto, az Obi és a Volkswagen.
Az Oroszország elleni nyugati szankciók sújtják az őket bevezető országok gazdaságát és egyben globális válságot idéznek elő - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön egy gazdasági online tanácskozáson.
"Sok tekintetben ezek a szankciók globális válságot provokálnak. Szerzőik, akiket rövidlátó, felfuvalkodott politikai ambíciók vezérelnek a ruszofóbia mellett, leginkább saját nemzeti érdekeiket, saját gazdaságukat, saját polgáraik jólétét sújtják" - mondta Putyin.
Rámutatott, hogy egyes országokban az infláció már nagyon közel van az évi 20 százalékhoz, az euróövezet egészében pedig az árak több, mint 11 százalékkal emelkedtek.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két hónapban - az ukrajnai háború kirobbantása óta - az orosz kormány egy sor megbeszélést tartott a régiók vezetőivel, a központi bank vezetésével és az üzleti élet képviselőivel együtt az orosz gazdaság fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. Megjegyezte, hogy ezt a munkát a nehéz globális helyzet és a nyugati országok szankciós nyomásásának figyelembevételével kell elvégezni.
Putyin a "dominanciájukat" védő nyugati országokat okolta az Oroszország elleni szankciók globális következményeiért, köztük a számos államban esetlegesen bekövetkező éhínségért. Álláspontja szerint az Oroszország elleni szankciók folytatódása az Európai Unió számára is visszafordíthatatlan következményekkel járhat.
Úgy vélekedett, hogy Oroszország megbirkózik majd a külső kihívásokkal, köszönhetően az elmúlt évek felelős makrogazdasági politikájának és a gazdasági szuverenitás, a technológiai- és élelmiszerbiztonság megerősítésére irányuló rendszerszintű döntéseknek. Rámutatott, hogy az orosz gyártóvállalatok fokozatosan elfoglalják a hazai piacon a nem jóhiszemű partnerek távozása miatt megüresedett réseket.
Svájc feloldotta az Oroszország elleni nyugati szankciók keretében szankciós listára került vagyon zárlatának egy részét - ismertette csütörtöki sajtótájékoztatóján Erwin Bollinger, a svájci gazdasági államtitkárság (Seco) vezető tisztségviselője.
A tájékoztatás szerint jelenleg mintegy 6,3 milliárd svájci frank esik a büntetőintézkedések hatálya alá. Áprilisban a befagyasztott orosz vagyon mértéke még 7,5 milliárd svájci frank volt.
Bollinger közölte, hogy a múlt hónap óta szankciók hatálya alá eső további 2,2 milliárd svájci frank vagyont jelentettek a helyi pénzintézetek, azonban 3,4 milliárd svájci frank összegben feloldották a zárlatot.
A büntetőintézkedések végrehajtásának felügyeletével megbízott hatóság illetékese ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy csakis megfelelő indoklással zárolhatnak vagyont.
Bankok és pénzügyi alapkezelők átmenetileg ugyan zárolhatnak vagyont Svájcban, de ezt a zárlatot fel kell oldani, amennyiben a Seco nem tudja megállapítani, hogy az értéktárgyak szankciós listán szereplő személy közvetlen tulajdonába tartoznak-e, vagy másfajta ellenőrzéssel rendelkezik-e ezek felett.
Bollinger mindemellett kiemelte, hogy a befagyasztott összegek nem fokmérői a szankciók végrehajtása hatékonyságának. Hozzátette, hogy ezek a vagyonzárlatok ráadásul messze nem is a legfontosabb intézkedései az átfogó szankciós csomagoknak.Az utóbbi időben egyre erősödött a nyomás az orosz elit körében pénzügyi szempontból közkedvelt alpesi országon, hogy gyorsabban azonosítsa és blokkolja a szankciós listákra került orosz állampolgárok vagyonát.
A kormányzati fenntartású, de függetlenül működő amerikai Helsinki Bizottság, amely mindenekelőtt európai biztonsági, együttműködési és emberi jogi kérdésekkel foglalkozik, május elején "Vlagyimir Putyin orosz diktátor és cimborái legfőbb támogatóinak" nevezte Svájcot. A testület szerint Putyin és személyi körei "a svájci titoktartási törvényeket kihasználva rejtegetik a bűncselekményeikből származó jövedelmüket".
A svájci vezetés a lehető leghatározottabban visszautasította ezt a vádat. Ignazio Cassis svájci elnök Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében felkérte Washingtont, hogy "haladéktalanul igazítsa helyre ezt a félrevezető képet".
A Reuters globális hírügynökség szerint mintegy 213 milliárd dollár orosz vagyont őrizhetnek svájci bankok, köztük a két legjelentősebb pénzintézet, az UBS és a Credit Suisse fiókjai.
Görögország csakis akkor tudna nehézfegyvereket küldeni Ukrajnának, ha cserében a NATO-tagállamok készleteiből hasonló fegyverrendszerekkel pótolni tudja saját fegyverállományát - jelentette be Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter a parlament csütörtöki ülésén.
A dpa német hírügynökség emlékeztet arra: Athén az állandó török fenyegetéssel, ezen belül azzal indokolja követelését, hogy az ország légterébe rendszeresen behatolnak török vadászgépek.A görög sajtó értesülései szerint az Egyesült Államok a napokban már sürgette Athént, hogy NATO-tagállamként vegye ki részét Ukrajna támogatásából, és küldjön légvédelmi fegyverrendszereket az Oroszország által megtámadott országba. Az Égei-tenger északi részén található görög szigetek ugyanis számos olyan légvédelmi rendszerrel vannak felszerelve, amilyeneket Ukrajna is használ.
Athén, hozzájárulva a NATO-tagállamok közös segítségnyújtásához, áprilisban lőfegyvereket, páncélozott harckocsikat, valamint orvosi felszerelést bocsátott Ukrajna rendelkezésére.
