Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ukránok tagadják, hogy egyetlen HIMARS rakétarendszert is veszítettek volna. Tegnap az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy hatot is kilőttek az amerikai rakétarendszerekből.
Oroszország 1100 alkalommal lőtt Nikopolra MLRS-ekkel (rakéta sorozatvető rendszer) az elmúlt 3 hétben - állítja Valentyin Reznyicsenkó dnyipropetrovszki területi kormányzója. Reznyicsenkó azt mondta, a rakéták 200 lakóházat, több kórházat, iskolát és óvodát rongáltak meg a városban.
A teherhajó Isztambul közelében horgonyzott le, a tervek szerint ma ellenőrzik, mielőtt a libanoni Tripoli kikötőjébe indul.
A Sierra Leone-i zászló alatt közlekedő Razoni hétfőn indult útnak az ukrajnai Odessza kikötőjéből, 26 ezer tonna kukoricával a fedélzetén.
Két robbanást hallottak ma hajnalban a városban, az egyiket a Kholodnohirszkij kerületben,a másikat egy egeylőre meg nem nevezett helyszinen - jelentette Ihor Terekhov, Harkov polgármestere. Áldozatokról és károkról nem érkezett jelentés.
Az ukrán United24 platform egyéni adományokból 755 millió hrivnyát, nagyjából 20,3 millió dollárt gyűjtött össze a "Drónok hadserege" kezdeményezésre, - ebből drónokat vásárol illetva javít az ukrán hadsereg.
A legtöbb adomány az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Írországból, Németországból, Franciaországból, Svájcból, Ausztráliából és Izraelből érkezett.
A spanyol védelmi miniszter ezt azzal indokolta, hogy a tankoknak nem megfelelő a műszaki állapota.
A város egy részén tűz ütött ki, egy másikban pedig egy szupermarketet romboltak le a rakéták - mondta Olekszandr Siankevics polgármester.
Az ENSZ nukleáris főnöke arra figyelmeztet, hogy Európa legnagyobb, délkelet-ukrajnai Zaporizzsja atomerőműve veszélybe került.
A helyzet napról napra veszélyesebbé válik - mondta, és
sürgette Oroszországot és Ukrajnát, hogy a nukleáris baleset megelőzése érdekében tegyék lehetővé a szakértők számára a komplexum látogatását.
Oroszország augusztus 3-án éjszaka Dnyipropetrovszk területét lőtte.
Valentyin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk terület kormányzója arról számolt be, hogy Zelenodolszka és Apostolivszka községeket vette célba az orosz tüzérség.
Az ukrán elnök szerint az oroszok előnyben vannak.
Volodimir Zelenszkij szerint:
hiába az Egyesült Államok rakétatüzérségi szállítmányai,
az ukrán erők egyelőre nem tudtak fölülkerekedni Oroszország csapatain, amelyek a nehéztüzérség és a haderő létszámának területén előnyt szereztek.
Ez nagyon érezhető a harcokban, különösen Donbászban. Egész egyszerűen pokol, szavakkal nem lehet leírni
– mondta Zelenszkij, akinek kedd esti szokásos beszédéről a Reuters is beszámolt.
Az orosz erők az éjszaka folyamán az északkeleti Harkiv régióban több körzetet is támadás alá vontak
- közölte a régió kormányzója.
Lakóépületek és kereskedelmi épületek rongálódtak meg. A kormányzó hozzátéve, hogy áldozatok nincsenek.
Szinegubov azt is elmondta, hogy orosz katonák megpróbáltak előrenyomulni az Oroszországgal határos Dementyivkában és Kocsubeivkában, de az ukrán erők visszaszorították őket.
A brit védelmi minisztérium szerint nagy valószínűséggel
a közeljövőben nem lesz szállításra alkalmas a Herszont a Krím félszigettel összekötő vasúti útvonal egy orosz lőszerszállító vonatot ért csapás miatt.
Oroszország azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy közvetlenül részt vesz az ukrajnai konfliktusban, és nem csak fegyverekkel látja el Kijevet.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által gyűjtött adatok szerint
6 180 345 menekült hagyta el Ukrajnát a háború kezdete óta.
Legnagyobb számban Ukrajna közvetlen szomszédai fogadták be őket,
Lengyelország például 1,25 millió menekültet fogadott be eddig.
Az Ukrajnával nem határos országok közül Németországban (670 000), a Cseh Köztársaságban (400 402) és Olaszországban (146 451) regisztrálták a legtöbb ukrán háborús menekültet.
Az ukrán haderő újabb 7 falut szabadított fel a Herszon területén.
Az ukrán csapatok augusztus 2-vel bezárólag összesen 53 falut szabadítottak fel az oroszok által megszállt herszoni területen.
Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatásával az Egyesült Államok azt üzeni a világnak, hogy azt csinál, amit akar, mert rá nem vonatkoznak a szabályok - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Mianmarban.
Lavrov hozzátette: Washington szándékosan bosszantja Kínát az úttal, büntetlenségét fitogtatva.
Megjegyezte: nem lát mást, ami indokolná a lépést, hiszen az Egyesült Államok pontosan tudja, mit jelent ez Kínának.
A Kreml korábban provokációnak nevezte Pelosi útját, és szolidaritásáról biztosította Pekinget.
Az amerikai házelnök kedden érkezett Tajvanra. Kína saját részeként tekint az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező szigetre.
Peking felháborodással reagált arra, hogy Washington semmibe vette figyelmeztetéseit. Pelosi útjára válaszul Kína többnapos hadgyakorlatba kezdett a sziget körül, bekérette az Egyesült Államok pekingi nagykövetét, illetve gazdasági szankciókkal sújtotta Tajvant.
Oroszország Kína jelentős partnerévé lépett elő az elmúlt években. Lavrov július végén leszögezte: Oroszország támogatja Peking "egy Kína" politikáját Tajvannal kapcsolatban.
Gerhard Schröder volt német kancellár szerint az orosz vezetés tárgyalással zárná le az Ukrajna ellen indított háborúját.
A Vlagyimir Putyin barátjaként számon tartott volt német politikus egy szerdán ismertetett interjúban elmondta, hogy az orosz elnöknél tett újabb látogatásáról azt a "jó hírt" hozta, hogy "a Kreml tárgyalásos megoldást akar".
A háború első szakaszában, márciusban voltak már tárgyalások, például Isztambulban, török közvetítéssel, és a törökök továbbra is nagyon segítőkészek.
Ezt mutatja az orosz támadás miatt Ukrajnában rekedt gabona tengeri szállításáról Törökország és az ENSZ részvételével kidolgozott ukrán-orosz megállapodás - mondta Gerhard Schröder a Stern című német hírmagazinban közölt interjúban.
Ezt a megállapodást "talán lassan tűzszünetté lehet fejleszteni" - közölte.
Kiemelte, hogy az orosz kormány részéről "hiba" volt háborút indítani Ukrajna ellen, mert a két ország közötti viszonyban "igazán fontos problémák" tárgyalással is rendezhetők.
Ehhez mindkét félnek engednie kell, és nem szabad eleve "békediktátumnak" minősíteni minden olyan megállapodást, amelyben Ukrajna engedményeket tesz.
Így például "abszurd" az az elképzelés, hogy Ukrajna visszaszerzi a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, amely a tatár kisebbséget leszámítva amúgy is orosz lakosságú terület. Az Moszkva által elutasított ukrán NATO-csatlakozás ügyében is lehetséges a békés megoldás, hiszen maga Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is azt az álláspontot képviseli, hogy vannak alternatívák, köztük az osztrák mintájú fegyveres semlegesség - sorolta Gerhard Schröder.
Arról is szólt, hogy a konfliktus diplomáciai rendezéséhez elengedhetetlen az Egyesült Államok hozzájárulása.
Közölte: nem Moszkva, hanem a Siemens német iparvállalat felelős azért, hogy csupán 20 százalékos kihasználtsággal működik az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-1 vezeték.
Újabb orosz hadi sikerekről, köztük külföldi fegyverek, ukrán harci járművek és ötvennél több katona megsemmisítéséről számolt be szerdai sajtótájékoztatóján az orosz védelmi minisztérium szóvivője Moszkvában.
Igor Konasenkov altábornagy állítása szerint az orosz erők megsemmisítettek több raktárt, köztük a Lviv megyei Radekhiv falu közelében létesített bázist, ahol az ukránok Lengyelországból érkezett külföldi hadianyagot tároltak.
Emellett beszámolt több ukrán vezetési pont, valamint 133 olyan célpont támadásáról, ahol ukrán katonák gyülekeztek, illetve felszerelést összpontosítottak.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna eddig 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1669 drónt, 361 légvédelmirakéta-rendszert, 4231 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 782 rakéta-sorozatvetőt, 3242 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4676 különleges katonai járművet veszített.
Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes szerdán külföldi katonai attasék előtt megismételte azt az egyelőre más forrásból ellenőrizhetetlen állítást, miszerint az ukrán hadsereg gyilkolta meg HIMARS rakétákkal az Azov ezred orosz fogságban lévő tagjait Olenivkában.
Ukrajna megkezdi békefenntartói kivonását a NATO parancsnoksága alatt működő, koszovói nemzetközi békefenntartó haderőből, a KFOR-ból - jelentette szerdán az RBK-Ukrajina hírportál az ukrán vezérkarra hivatkozva.
A 3800 főből álló kontingensben Ukrajna 40 fővel vesz részt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban március 7-én elrendelte a külföldi missziókból a katonák hazahívását, hogy segítsenek a védekezésben.
A NATO egyik tisztségviselője megerősítette az értesülést, hozzátéve, hogy a csapatkivonás nem lesz komolyabb hatással a békefenntartó misszióra.
Egyben elismerte az ukránok értékes hozzájárulását.
A KFOR-t 1999-ben hozták létre, miután a NATO 78 napon keresztül bombázta Jugoszláviát a koszovói szerb agresszió megállítása céljából.
Az albán többségű Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet számos nyugati ország elismert, Szerbia és szövetségesei - köztük Oroszország és Kína - azonban nem.
