Bombázzák a zaporizzsjai atomerőmű környékét, az oroszok és az ukránok egymást vádolják
![Antonovszki híd, híd, Ukrajna, orosz-ukrán háború, háború](https://cdn.origo.hu/2023/12/R9wfDNcUbt1BWrn8jf1bhyaonn9WsWmEHcZg3xl1CjM/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzdiNzIxOTVkYzhlYTQyMDZhNWVlNDI0N2QxZjVmOWUz.webp)
Harkovi területen az orosz hadseregnek nem sikerült előrenyomulnia Szvitlicsne falu közelében - közölte az ukrán vezérkar.
Az Antononovszkij híd közelében telepítették, az ukránok több csapást mértek a hídra, amely létfontosságú az orosz utánpótlás számára.
Irán is használta már a módszert - írta az ISW amerikai agytröszt.
Magyarország területére augusztus 28-án az ukrán-magyar határszakaszon 7055, a román-magyar határszakaszon belépők közül 10112 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányág.
A beléptetettek közül a rendőrség 465 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 545 ember, köztük 170 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Az ukrán hadsereg déli parancsnoksága jelentése szerint a térségben 41 orosz katonát öltek meg, emellett megsemmisítettek két drónt, egy T-72-es harckocsit, egy Uragan többszörös rakétaindítót és egy Pantsir rakétarendszert. Az ukrán hadsereg nyolc erődítésre is csapást mért – írták.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója ma reggel jelentette be, hogy úton van az elmúlt hetekben támadások célpontjává vált zaporizzsjai atomerőműhöz.
„Eljött a nap, a NAÜ zaporizzsjai missziója már úton van. Meg kell védenünk Ukrajna és Európa legnagyobb erőművének biztonságát" – írta Rafael Grossi a Twitteren.
A brit hírszerzés legfrissebb jelentése szerint az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu egyre inkább háttérbe szorul, mivel a parancsnokok most már közvetlenül Vlagyimir Putyinnak jelentenek. Ennek oka azok a problémák, amikkel az ukrajnai háború miatt kell szembenéznie Oroszországnak. A mellőzése miatt a britek szerint egyre több orosz tiszt és katona nevet Sojgun.
A város polgármesterének egyik tanácsadója azt nyilatkozta, hogy az oroszok újjáépítik a márciusban lebombázott mariupoli színházat. Akkor körülbelül 300 ember halt meg.
"A megszállók történelmi értékekre hivatkoznak, de a saját háborús bűneiket akarják elrejteni így" - nyilatkozta a tanácsadó.
Ismét lövések érték hétfőre virradóra a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városát, az orosz és az ukrán fél egymást tette felelőssé a támadásért.
Enerhodar polgármestere, a városból korábban már elmenekült Dmitro Orlov provokációval vádolta meg az orosz erőket, Moszkvát pedig "nukleáris zsarolással".
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva-barát katonai és polgári közigazgatási főtanácsának egyik tagja azt közölte, hét sebesültről tudnak, két ember állapota súlyos. Egyúttal azt vette az ukrán erők szemére, hogy a támadással igyekeznek megakadályozni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértőinek közelgő látogatását.
Dominic Abelen tizedes fizetés nélküli szabadsága alatt utazott Ukrajnába harcolni a támadó orosz hadsereg ellen, sajtóhírek szerint Donbaszban halt meg. Hétfő reggeli nyilatkozataiban Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök szerint hiába dolgoznak azon, hogy a férfi holttestét hazahozzák, erre kevés az esély.
"Az a probléma, hogy nem tudjuk, be tudunk-e jutni Ukrajnába, mivel egy háborús zóna. Nincsenek ott embereink, nincsenek konzulaink. Jelenleg nem sokat tudunk tenni. Ez nem azt jelenti, hogy nem próbálunk minél több információt szerezni és megérteni a helyzetet" - mondta a miniszterelnök.
Változatlanul folyamatosan érkeznek a háború elől menekülő emberek Ukrajnából Magyarországra. A katasztrófavédelem a társszervekkel és a karitatív szervezetekkel közösen gondoskodik róluk, segíti az elhelyezésüket, illetve a továbbutazásukat.
A katasztrófavédelem az elmúlt héten 56 ember, köztük 29 gyermek és 15 nő elhelyezésében, utaztatásában működött közre. A háború kitörése óta 12 567 ember - köztük 6742 gyermek és 3818 nő - elhelyezésében segített a szervezet.
Azonosított az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB)
egy ukrán állampolgárságú férfit, aki a gyanú szerint a korábban meggyanúsított ukrán Natalja Vovkkal együtt készítette elő Darja Dugina orosz újságírónő meggyilkolását
- közölte hétfőn a szakszolgálat közkapcsolati központja a TASZSZ hírügynökséggel.
Az FSZB szerint az ügy második gyanúsítottja, az 1978-as születésű Bohdan Ciganenko, egy ukrán szabotázs- és terroristacsoport tagja, július 30-án Észtországon keresztül érkezett Oroszországba, ahonnan egy nappal a Dugina-gyilkosság előtt távozott. A tájékoztatás értelmében Ciganenko hamis rendszámtáblákkal és egy létező kazah állampolgár, Julija Zajko nevére kiállított dokumentumokkal látta el Vovkot. Ciganenko és Vovk egy délnyugat-moszkvai bérelt garázsban robbanószerkezetet szerelt össze.
Az FSZB közölte, hogy folytatja a Darja Dugina meggyilkolásában részt vevő személyek azonosítását, amelyet az orosz hatóság szerint az ukrán különleges szolgálatok szerveztek. A szolgálat szerint a térfigyelő kamerák dokumentálták, hogy Vovk személyesen figyelte meg Duginát a Moszkva közelében augusztus 20-án megtartott Tragyicija fesztivál parkolójában. Miután meggyőződött róla, hogy Dugina a gépkocsiján elhagyta a fesztivált, Vovk követte és felrobbantotta őt, majd Észtországba távozott.
Dugina augusztus 20-án este halt meg, amikor autójában pokolgép robbant a mozsajszki autópályán,
a Moszkva megyei Ogyincovo járásban lévő Bolsije Vjazemi községnél. Az FSZB augusztus 22-én közölte, hogy feltételezett gyilkosát az ukrán állampolgárságú Natalija Vovkban azonosították.
Az orosz nyomozóhatóság több emberélet veszélyeztetésével elkövetett emberölés címén indított eljárást. Az áldozat apja Alekszandr Dugin orosz filozófus és közéleti szereplő, az új-eurázsiai, szláv-türk összefogást szorgalmazó filozófiai és politikai irányzat megteremtője, az "orosz világ" ideológusa. A Nyugaton ultranacionalistának minősített, a Krím annektálását és az Ukrajna megtámadását is támogató Dugin 2015 óta egyebek között amerikai, kanadai és ausztrál szankciós listán szerepel, és hasonló intézkedéseket léptettek életbe a lánya ellen is, aki rokon eszmeiséget vallott.
Az ukrán kormány tagadta, hogy köze lenne a terrorcselekményhez. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő rámutatott, hogy az "Ukrajna ellenségeit" listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet honlapján Dugina a "likvidálva" kategóriába került.
Ilja Ponomarjov volt orosz parlamenti képviselő augusztus 21-én Kijevben nyilatkozva azt állította, hogy a merényletet a szélesebb közönség számára eddig ismeretlen orosz "partizánmozgalom", a Nemzeti Köztársasági Hadsereg követte el. A 2019 óta ukrán állampolgár Ponomarjov szerint a szervezet a Putyin-rendszer megdöntésére törekszik, és további politikai gyilkosságokra készül a Kreml politikáját támogató személyiségek ellen.
Hétfőn az Ericsson bejelentette, hogy fokozatosan leépíti oroszországi üzleti tevékenységét a következő hónapokban, amit áprilisban már felfüggesztett. Körülbelül 400 munkavállalót érint a leépítés.
Több mint 200 támadás ért hat óra alatt egy ukrán települést, Orehovot. Itt található Zaporizzsja régió katonai adminisztrációs központja. A polgármester azt írta a Telegramon, hogy a város központja a leginkább érintett, és "lángokban áll".
A stockholmi kormány összesen egymilliárd korona (38,7 milliárd forint) értékben nyújt újabb katonai és civil segítséget Ukrajnának - mondta el Magdalena Andersson svéd miniszterelnök hétfőn miután Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt.
Az ígért katonai segély értéke 500 millió korona (több mint 19 milliárd forint). A svéd kormányfő nem pontosította a csomag tartalmát, de hangsúlyozta, hogy az előzőekhez hasonló lesz. Svédország korábban háromszor küldött egyebek között páncéltörő fegyvereket, védőeszközöket, rakétákat és aknamentesítő felszerelést tartalmazó fegyverszállítmányt Ukrajnának.
A stockholmi kormány a civil segítség részeként búzát vásárol Ukrajnától, amelyet élelmiszerválsággal küzdő országoknak ad tovább.Andersson aláhúzta: támogatni fogják a kijevi vezetést, amíg véget nem ér a háború.
Friss jelentések szerint ellentámadást indított az ukrán hadsereg az oroszok által elfoglalt Herszonnál, és már áttörték az orosz védelem első vonalát.
Aggodalomra ad okot az Ukrajna elleni orosz offenzíva következtében erőszakkal eltüntetett emberek száma - hangsúlyozta Dunja Mijatovic az Európa Tanács emberi jogi biztosa hétfői közleményében.
Mijatovic az erőszakos eltűnések áldozatainak augusztus 30-i világnapja alkalmából közzétett sajtóközleményében felhívta a figyelmet: a jelentések szerint az orosz erők ukrán civileket, helyi tisztviselőket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat raboltak el és tartottak fogva, visszavonulásuk után nem derült ki, mi lett velük és hol vannak.
"Minden, Ukrajnában eltűntnek nyilvánított személyt meg kell találni, és szabadon kell engedni. Az erőszakos eltűnések minden esetét megfelelően ki kell vizsgálni, és a felelősöket meg kell büntetni" - húzta alá a strasbourgi szervezet vezetője.
Véleménye szerint, az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy az erőszakos eltűnések általában hosszú távú problémává válnak, ami óriási szenvedést okoz az áldozatok hozzátartozóinak, és sérti emberi jogaikat. "A családoknak joguk van tudni hozzátartozóik sorsáról, és a társadalom egészének is joga van tudni az igazságot ezekről az eseményekről" - tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy az erőszakos eltűnésekhez kapcsolódó igazságszolgáltatás elmaradása továbbra is súlyos probléma több európai országban, többek között Albániában, Azerbajdzsánban, Bosznia- Hercegovinában, Horvátországban, Cipruson, Georgiában, Koszovóban, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Oroszországban, Szerbiában, Spanyolországban, Törökországban, és Észak-Írországban.
A biztos határozott fellépést sürgetett az Európában eltűnt személyek és erőszakos eltűnések megoldása érdekében. "Ehhez meg kell erősíteni a nemzeti jogszabályokat, meg kell nyitni a levéltárakat, lehetővé tenni az exhumálási programokat és a földi maradványok azonosítását, büntetőeljárást kell indítani az elkövetők ellen, és jóvátételt kell nyújtani az áldozatoknak és családjaiknak" - húzta alá. Felszólította az európai országokat az ENSZ az erőszakos eltűnések elleni védelemről szóló nemzetközi egyezményének ratifikálására, amely véleménye szerint az első fontos lépés az ilyen bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása és megbüntetése, valamint az áldozatok és hozzátartozóik védelme felé.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra figyelmeztette a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökséget, hogy a zaporizzsjai atomerőműhöz tervezett látogatásuk a "legnehezebb misszió" lesz az ügynökség történetében, mivel folyamatosak a harcok a területen. Azt is elmondta stockholmi látogatásán, hogy Oroszországnak azonnal el kell hagynia az erőművet, hogy újra garantálni tudják a biztonságos működését.
Csapásmérő drónnal kísérelték meg vasárnap megtámadni az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőművet az ukrán fegyveres erők - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve. A tábornok szerint kézifegyverekkel sikerült lelőni a drónt, amely az 1. számú speciális épület tetejére zuhant, amelyben amerikai eredetű nukleáris fűtőanyagot és szilárd radioaktív hulladékot tárolnak. Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megyének a megszálló erők által kinevezett közigazgatásának vezetője hétfőn a Pervij Kanal televíziónak elmondta, hogy a lelőtt szerkezet egy amerikai gyártmányú kamikaze drón volt. Balickij szerint robbanótöltete a tetőbe csapódva felrobbant, de nagyobb kárt nem okozott.
Az erőmű demilitarizálásáról szó sem eshet
- mondta Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője. Az orosz csapatok március eleje óta küzdenek az erőműért.
Legalább ketten meghaltak és tizenegyen megsebesültek a Mikolajivot ért orosz légitámadásban. Nagy erőkkel zajlanak a mentési munkálatok az érintett területen - írja a SkyNews.
Az orosz hadsereg tizenkét rakétát lőtt ki a városra. A robbanásokban legalább két ember meghalt és huszonnégyen megsebesültek
- mondta Mikolajiv kormányzója, Vitalij Kim.
A Maxar Technologies műholdfevétele az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőműről a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2022. augusztus 29-én.
A front déli szakszán megkísérelt ukrán támadás meghiúsításáról számolt be hétfő esti közleményében az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök személyes parancsára az ukrán csapatok három irányban kíséreltek meg támadást Mikolajiv és Herszon megyében. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az orosz csapatcsoportosulás az ukrán fegyveres erők 26 harckocsiját, 23 gyalogsági harcjárművét és kilenc egyéb páncélozott harcjárművét semmisítették meg, valamint két Szu-25-ös támadó repülőgépét lőtték le. Az orosz közlemény szerint az ukrán emberveszteség meghaladta az 560 katonát.
Dnyipropetrovszk megye két városában is robbanásokról számoltak be augusztus 29-én késő este.
Az orosz légierő szüntelenül támadja a térséget.
Ma délután több házat is rakétacsapás ért Mikolajiv városban. A támadásban ketten meghaltak és öten megsebesültek.