Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Bloomberg információi szerint az Egyesült Államok fontolgatja, hogy Bradley harci tankokat küld Ukrajnába egy katonai támogatási csomag részeként.
A kijevi régió kormányzója, Olekszij Kuleba arról számolt be, hogy a légvédelmi erők december 30-án a hajnali órákban lelőtték az összes orosz drónt, amik a térség infrastrukturális létesítményeit célozták.
Az előzetes jelentések szerint egyik drón sem érte el a célját.
Magyarország területére 2022. december 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6372 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5821 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 245 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2022. december 29-én 165 ember, közülük 47 gyerek érkezett Budapestre vonattal
Nagy-Britannia pénteken közölte, hogy a legutóbbi katonai támogatás keretében több mint 1000 fémdetektort és 100 készletet adott át Ukrajnának a bombák hatástalanításához, hogy segítsenek az aknamezők megtisztításában. A német Vallon cég által gyártott fémdetektorok segíthetnek a katonáknak biztonságos útvonalak megtisztításában és kialakításában – közölte a védelmi minisztérium.
Három központi régióban és Kijev városában is aktiválták a légiriadókat az esetleges orosz dróntámadások miatt.
A kijevi város katonai igazgatása megerősítette, hogy a légvédelem aktív, és arra szólította fel a polgárokat, hogy maradjanak óvóhelyen.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint patthelyzet alakult ki a frontokon, jelenleg sem Ukrajna, sem Oroszország nem képes jelentősebb előrenyomulásra. Kirilo Budanov a BBC brit közszolgálati rádiónak adott csütörtöki nyilatkozatában elmondta, hogy Oroszország „zsákutcába került" és jelentős veszteségeket szenved. Budanov elismerte ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erők is nélkülözik a szükséges erőforrásokat, megakadt az előrenyomulás lendülete, ezért várják a mielőbbi, újabb fegyverszállítmányokat.
Az ukrán keleti hadműveleti parancsnokság jelentése szerint légvédelmi rakétaegységei a szárazföldi erők légvédelmi egységeivel együtt kilenc Shahed típusú drónt és egy Marlyn drónt semmisítettek meg Dnyipro és Zaporizzsja megyében.
Joe Biden aláírta a 2023-as évi költségvetési tervet, ami 1700 milliárd dollárt irányoz elő.
Ebből 44,9 milliárd dollárt a tervek szerint Ukrajna és a NATO-szövetségesek támogatására
fordítanak majd.
Jevhen Nyikiforov altábornagy veszi át az Orosz Erők Nyugati Csoportja (ZGV) parancsnokságának
vezetését Ukrajnában. Ő lesz az egység legalább negyedik parancsnoka az invázió óta,
Szerhij Kuzovlev vezérezredest váltja, akit mindössze három hónapja neveztek ki.
Donyeck, Mikolajiv, Herszon és Harkiv régiók elfoglalt területein a rendfenntartók 1116 civil holttestére bukkantak, köztük 31 gyermekére – jelentette az Országos Rendőrség.
December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az ellenség iráni gyártmányú „Shahed-131/136" kamikaze
drónokkal támadta meg Ukrajnát délkeleti és északi irányból. Mind a 16 kamikaze drónt
megsemmisítették az „East" és a „Center" légi parancsnokságok, valamint az Ukrán
Védelmi Erők más légvédelmi egységei.
A Reuters jelentése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök oroszországi látogatására számít 2023 tavaszán. Putyin az állami televízióban közvetített két vezető videokonferenciájának bevezetőjében elmondta, hogy a két ország katonai együttműködésének elmélyítése a cél.
Kirillo Timosenko, Ukrajna elnöki hivatalának helyettes vezetője a Telegramon azt írta, hogy egy ember meghalt az észak-ukrajnai Csernyihiv régióbeli Szemenivkában történt bombázásban. A megszállók ágyúzzák a települést. Három találatról tudunk. Elment az áram a városban. Egyelőre egy halottról van információnk - nyilatkozta Kirillo.
A mai nagyszabású orosz rakétatámadásokat követően a harkov megyei Katerinyivkában két ember meghalt, ketten pedig megsebesültek – közölte Kirillo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra szólította fel a nyugati szövetségeseket, hogy továbbra is szállítsanak fegyvereket Ukrajnának. Paradoxnak hangozhat, de az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás a leggyorsabb út a békéhez – fogalmazott a norvég diplomata csütörtökön. Stoltenberg szerint Vlagyimir Putyin orosz elnököt „meg kell győzni" arról, nem győzhet, nem foglalhatja el az egész országot.
Az orosz fegyveres erők csütörtökön nagy erejű, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel mértek csapást az ukrán hadiipar működését támogató katonai igazgatási és energetikai létesítményekre - mondta el Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint a csütörtöki támadás sikeres volt, és az összes kijelölt létesítményt eltalálták. A csapás következtében leállt a haditechnikai eszközök és lőszerek gyártása és javítása, valamint az ukrán hadsereg tartalékosainak az ország nyugati régióiból történő átcsoportosítása, és elakadt a külföldi fegyverek vasúti szállítása is.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt nap folyamán Kupjanszk irányában mintegy hatvan katonát, három páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, Liman irányában több mint negyven ukrán katonát, négy páncélozott harcjárművet és öt egyéb járművet, Donyeck környékén mintegy félszáz katonát, három páncélozott személyszállítót és négy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint 70 katonát, öt páncélozott harcjárművet és hat járművet veszítettek.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és az ukrán hadvezetés több más tagja ellen azon a címen, hogy Mariupolban tiltott harci eszközöket és módszereket alkalmaztak - közölte pénteken a hatóság sajtószolgálata.
Az ukrán hadsereg által az azovi-tengeri kikötővárosban elkövetett bűncselekmények kivizsgálására létrehozott törzs pénteki ülésén elhangzott, hogy Mariupol teljes átvizsgálása eredményeképpen több mint háromezer civil holttestére bukkantak, a városnak okozott kár pedig a becslések szerint 176 milliárd rubel (mintegy 925 milliárd forint).
"Mivel a civileknek nem állt módjukban elhagyni a várost, és élelem után kutatva jártak, élő céltábláivá váltak az ukrán büntetőosztagosoknak, akik különböző típusú fegyverekkel gyilkoltak. Csak 2022 áprilisában 51 civil holttestét találták meg az ukrán csapatok által elhagyott állásokban, a város teljes felszabadítása és ellenőrzése után pedig számuk meghaladta a háromezret" - áll az SZK jelentésében.
Az orosz hatóság szerint az ukrán nemzeti gárda szándékosan akadályozta a civilek evakuálását a városból.
A vizsgálóbizottság azt állította, hogy a polgári halálesetek kivizsgálásának eredményei szerint az ukrán hadsereg részese volt a lakosok lelövésének. A jelentés javaslatot tett a Mariupolban megölt személyek DNS-adatbázisának létrehozására, amely segítené a nyomozást, és a hozzátartozók is megtudhatnák, mi történt eltűnt szeretteikkel.
Oroszország és Kína erősíteni fogja a katonai együttműködést - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön videókapcsolaton keresztül megbeszélést folytatott kínai hivatali kollégájával, Hszi Csin-pinggel.
"Az orosz-kínai együttműködés egész komplexumában, kapcsolatainkban különleges helyet foglal el a katonai és haditechnikai együttműködés, amely hozzájárul országaink biztonságához és a stabilitás fenntartásához a kulcsfontosságú régiókban. Célunk, hogy erősítsük az orosz és a kínai fegyveres erők közötti együttműködést" - hangoztatta az orosz vezető az eszmecsere nyilvánossággal megosztott megnyitóján.
Putyin jövő tavaszra állami látogatásra hívta meg Hszit Moszkvába. Mint mondta, a hivatalos vizit "az orosz-kínai kapcsolatok maradandóságát fogja demonstrálni a világnak" és "az év legfontosabb politikai eseménye lesz a kétoldalú kapcsolatokban".
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködése a nemzetközi színtéren hozzájárul az igazságos világrend kialakításához.
"Ön és én ugyanúgy tekintünk a globális geopolitikai tájkép folyamatban lévő átalakulásának okaira, irányára és logikájára" - mondta.
Azt hangoztatta, hogy Moszkva és Peking "a Nyugat példátlan nyomása és provokációi közepette" nemcsak saját érdekeit védelmezi, hanem "mindazokét is, akik a valóban demokratikus világrend és az országok azon joga mellett állnak ki, hogy szabadon dönthessenek sorsukról" - tette hozzá.
A zaporizzsjai atomerőmű 330 kilovoltos, tartalék áramvezetéke csütörtökön késő este lövések miatt megrongálódott – közölte pénteken Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. Grossi hangsúlyozta: ez volt az atomerőmű utolsó működőképes tartalékvezetéke, ezért létfontosságú mielőbbi helyreállítása. Újra kiemelte, hogy azonnal le kell állítani minden olyan katonai akciót, amely potenciálisan veszélyezteti az atomerőmű nukleáris biztonságát és védelmét.
A közlemény kitér arra is, hogy pénteken hangos robbanásokat hallottak a létesítmény közvetlen közeléből, mellyel kapcsolatban bővebb információk egyelőre nem állnak rendelkezésre.
A háborús felek egymást vádolják az atomerőmű körüli fegyveres akciókkal. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nemrég kijelentette: Kijev a nukleáris katasztrófa veszélyének látszatát igyekszik kelteni azzal, hogy folytatja a létesítmény célzott ágyúzását.
A fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára pénteken egy orosz állami hírportálnak adott interjúban kijelentette: nem valószínű, hogy az előző nap lelőtt ukrán légvédelmi rakéta véletlenül lépett be az ország légterébe, a legvalószínűbb, hogy szándékosság volt a rakétaindítás mögött.
"Kijev minden eszközzel regionális konfliktust akar kiprovokálni. Ennek példája a minapi incidens az ukrán SZ-300 rakéta lelövésével. Kevés okunk van azt hinni, hogy (a rakéta) véletlenül lépett a légterünkbe. Minden jel szerint valakinek a terve valósult meg" - idézte a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség az interjút, amelyet Aljakszandr Valfovics a Sputnik Belarus hírportálnak adott.
A fehérorosz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a fehérorosz légvédelmi erők lelőttek egy ukrán SZ-300 típusú föld-levegő légvédelmi rakétát a Breszt megyei Harbaha település közelében, mintegy 15 kilométernyire a fehérorosz-ukrán határtól.
Az incidens miatt a minszki külügyminisztériumba kérették Ukrajna nagykövetét.
Kijevben a háború kezdete óta 638 alkalommal szólaltak meg a szirénák - közölte a kijevi városi katonai közigazgatás (KMVA) Telegram-csatornáján pénteken Szerhij Popko, a KMVA vezetője, aki "a szabad és független főváros" történelme legrettenetesebb évének nevezte a 2022. esztendőt.
Miután a szárazföldi egységek Kijev felé törtek előre, az ellenség "megkezdte a népirtást a levegőből" - írta. Február 24., Ukrajna Oroszország általi lerohanásának kezdete óta 694 órán és 49 percen át volt légiriadó a fővárosban, az emberek gyakorlatilag 29 teljes napot töltöttek óvóhelyen, illetve bunkerben.
A főváros ellen péntekig 52-szer indítottak támadást. Ezekben 120 ember - közöttük öt gyermek - halt meg, 495-en megsebesültek, közöttük 30 gyermek.
Több mint hatszáz épület rongálódott meg, a főváros létfontosságú infrastrukturális létesítményei szenvedtek súlyos károkat - közölte Szerhij Popko.
