Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 970. napjáról.
Magyarország területére 2024. október 19-én az ukrán-magyar határszakaszon 5508 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6288 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 19 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Helsinkiben rendezték meg az ukrán háborúval kapcsolatos hatodik környezetbiztonsági konferenciát, ahol elhangzott: az orosz agresszió helyrehozhatatlan károkat okozott Ukrajna környezetében, az ország erdeinek harmada elpusztult, példátlan tala és talavíz-szennyezések történtek, és csökkent a biológiai sokféleség. Évtizedekig fog tartani a helyreállítás. Az ukrajnai ökoszisztéma jelenlegi kárát 65 milliárd dollárra becsülik.
A háború miatt Ukrajna ma a világ egyik legaknásítottabb országa. Az aknák által érintett területek összterülete kétszer akkora, mint Ausztria. Ez veszélyezteti a polgári lakosságot, és a globális élelmezésbiztonságot is.
A G7 védelmi miniszterei „megingathatatlan támogatást” ígértek Ukrajnának. „Hangsúlyozzuk azon szándékunkat, hogy továbbra is segítséget nyújtsunk Ukrajnának, beleértve a rövid és hosszú távú katonai segítséget is” – olvasható a G7 védelmi minisztereinek a nápolyi találkozó utáni zárónyilatkozatában. A nyilatkozat emellett támogatta Kijev „visszafordíthatatlan útját a teljes euro-atlanti integrációhoz, beleértve a NATO-tagságot is”.
A hét elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előterjesztette „győzelmi tervét” az EU és a NATO előtt, de nem kapta meg az általa kért azonnali tagsági meghívást.
Ukrajna felvétele a NATO-ba ellehetetlenítené a konfliktus politikai és diplomáciai megoldását, és a konfliktus eszkalációjához vezetne - közölte szombaton az orosz külügyminisztérium.
Volodimir Zelenszkij terve, hogy véget vessen Ukrajna csaknem három éve tartó háborújának Oroszországgal, eddig vegyes reakciókat kapott a nyugati szövetségesektől – írja az Associated Press. A Zelenszkij által felvázolt „győzelmi terv” magában foglalja Ukrajna hivatalos felkérését a NATO-csatlakozásra, valamint a nyugati nagy hatótávolságú rakéták oroszországi mélységi bevetésének engedélyezését – ez a két lépés, amelyet Kijev szövetségesei korábban nem szívesen támogattak.
Az Egyesült Államok támogatása kulcsfontosságú, ha Zelenszkij más szövetségeseitől is támogatást szeretne kapni azokhoz a javaslatokhoz, amelyekről úgy gondolja, hogy Ukrajna pozícióinak megerősítéséhez szükségesek a csatatéren és minden béketárgyalást megelőzően. Elemzők szerint azonban a Biden-adminisztráció valószínűleg nem fog döntést hozni a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt, mivel ez nem tetszhet a választóknak.
Ukrajna drónokat indított Moszkva és Nyugat-Oroszország ellen – közölték tisztviselők vasárnap hajnalban, hozzátéve, hogy személyi sérülésről vagy jelentős károkról nem értesültek.
Az orosz légvédelmi egységek legalább egy Moszkva felé repülő drónt megsemmisítettek – közölte Szergej Szobjanin, az orosz főváros polgármestere a Telegramon. Eközben a dróntörmelék több rövid ideig tartó tüzet is okozott a délnyugat-oroszországi Lipecki régióban – közölte a régió kormányzója.
A szintén Oroszország nyugati részén fekvő Brjanszk és Orjol régió kormányzói arról számoltak be, hogy a légvédelmi egységek több drónt semmisítettek meg ott.
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere azt mondta, nem tudja megerősíteni azokat a híreket, amelyek szerint Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba az ukrajnai háborúba való bevetéshez, de hozzátette, egy ilyen lépés aggályos lenne.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szombaton arra figyelmeztetett, hogy az Oroszországért harcoló észak-koreai katonák részvétele „további eszkalációval fenyeget”, és fennáll annak a veszélye, hogy a háború „túllép a jelenlegi határokon”.
A nápolyi G7-találkozón pedig Boris Pistorius német védelmi miniszter is azt mondta, aggasztja Észak-Korea hozzájárulása az orosz háborús erőfeszítésekhez. „Ez világossá teszi, hogy ez a konfliktus a világ más régióira is kiterjed” – mondta.
Október 20-án éjjel ukrán drónok csapást mértek a Nyizsnyij Novgorod régióbeli Dzerzsinszk városában található Szverdlov gyárra – írta a pravda.ua.
Az üzemben az oroszok robbanóanyagokat, repülési és tüzérségi lövedékeket, repülőbombákat, köztük légvédelmi rakétákat, kumulatív páncéltörő irányított rakéták robbanófejeit, légvédelmi rakétarendszerekhez való robbanófejeket gyártanak. Az ukrán határ és az üzem távolsága 900 kilométer.
Nagy-Britannia külügyminisztere aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Kína támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, és sürgette kínai kollégáját, Wang Ji-t, hogy
akadályozza meg a kínai cégeket abban, hogy az orosz hadseregnek szállítsanak eszközöket.
David Lammy akkor tette ezt a megjegyzést, amikor először járt Kínában a kabinet minisztere a munkáspárti kormány júliusi megalakulása óta. Lammy „megerősítette, hogy a Kína által az orosz hadiipari komplexum számára szállított berendezésekkel kapcsolatos aggodalmak azzal a kockázattal járnak, hogy károsítják Kína kapcsolatait Európával, miközben elősegítik az orosz háború fenntartását” – áll a külügyminisztérium közleményében.
Az oroszok irányított bombákkal és drónokkal támadták a Szumi területen lévő Sosztka városát az éjjel,
a támadásban egy ember meghalt, 11 megsebesült
– jelentette be Mykola Noha, a város polgármestere. (Kyiv Independent)
Rakétacsapás érte az éjszaka Krivij Rih városát, a támadásban 17 ember sebesült meg - jelentette október 20-án Olekszandr Vilkul, a város katonai közigazgatásának vezetője. Vilkul szerint
az oroszok ballisztikus rakétákat indítottak.
A sebesültek közül nyolcan kerültek kórházba - írta a Telegramon.
Krivij Rih-t, Zelenszkij szülővárosát gyakran támadják az oroszok, mivel nem messze fekszik a frontvonaltól – írta a Kyiv Independent.
Előrenyomult az orosz hadsereg négyen a hat ukrajnai frontszakasz közül
- közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz erők Ukrajnában 16 ellentámadást vertek vissza. A moszkvai összegzés szerint a "különleges hadművelet" övezetében több mint 1800, Kurszk irányában több mint 310 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több, külföldi "zsoldosok" által használt ideiglenes telepítési helyet, dróngyártó és felbocsájtó létesítményeket Szumi és Harkiv megyében, öt páncélozott harcjárművet, két lengyel gyártmányú, 155 milliméteres Krab önjáró tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 142 repülőgép típusú drónt, 110-et Oroszország nemzetközileg elismert légterében. Kurszk irányában a csütörtöki orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett kilenc páncélozott harcjárművet veszített.
Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betörő ukrán erők azóta több mint 25 050 embert, 167 harckocsit, 83 gyalogsági harcjárművet, 103 páncélozott személyszállító járművet, 964 páncélozott harcjárművet, 660 gépkocsit, 210 tüzérségi löveget és 38 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók más településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A Nyizsnyij Novgorod megyei Dzerzsinszk ipari övezetében négy tűzoltó könnyebb sérüléseket szenvedett pilóta nélküli repülőszerkezetek szilánkjaitól. Kazanyban, ahol hétfőn kezdődik a BRICS-országok csúcstalálkozója, hajnalban korlátozták a polgári utasszállító repülőgépek forgalmát. (MTI)
Franciaország további 12 Caesar önjáró löveget ad Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonból – írta a Nexta. A portál emlékeztet: tegnap a franciák bejelentették, hogy Mirage vadászgépekkel segítik Ukrajnát, illetve az ország NATO-csatlakozását.