Robbanások történtek Kijevben és Harkovban, Dél-Korea fegyverekkel támogathatja Ukrajnát
2024. október 24. 04:36
Olvasási idő: 1 perc
Események
Fotó: AFP/Genya Savilov
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 974. napjáról.
Magyarország területére 2024. október 23-án az ukrán-magyar határszakaszon 4223 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4746 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Napi videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Egyesült Államok döntését, amely utat nyit a befagyasztott orosz források kamatbevételéhez. Az így elérhető 20 milliárd dollár része annak az 50 milliárdos csomagnak, amelyről a nyáron egyeztek meg a G7 országok vezetői.
A befagyasztott orosz vagyon kamataiból az Egyesült Államok decemberig 10 milliárd dollár felosztását tervezi gazdasági segélyként Ukrajna számára, a további 10 milliárd dollárhoz pedig az amerikai törvényhozók jóváhagyására van szükség – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a BBC-nek nyilatkozva "szemétségnek" nevezte az Oroszországba érkező észak-koreai katonákról szóló állításokat.
"Ismerve jellemét, Putyin soha nem próbálna rávenni egy másik országot, hogy vonja be hadseregét Oroszország ukrajnai különleges hadműveletébe. Az a konfliktus eszkalációja felé tett lépést jelentene" - mondta Lukasenka, aki szerint ha például az ő országa bekapcsolódna a háborúba, a NATO azonnal csapatokat telepítene Ukrajnába.
Amikor Fehéroroszország háborús szerepéről kérdezték Aljakszandr Lukasenkát, megemlítve, hogy 2022. február 24-én részben fehérorosz területről léptek be az orosz csapatok Ukrajnába, az elnök nem erősítette meg, hogy engedélyt adott volna az oroszoknak fehérorosz terület használatára.
„Több ezer orosz katona részvételével gyakorlatok zajlottak. Putyin megkezdte a csapatok kivonását dél-fehéroroszországi helyükről, egy úton, az ukrán határ mentén. Egy ponton átirányított néhány csapatot Kijevbe. Biztos vagyok benne, hogy provokálták őket. Putyinon múlt, hogyan vonja ki csapatait. Kijeven keresztül. Vagy átmehetett volna Minszken" - fogalmazott Aljakszandr Lukasenka.
A BBC-nek adott interjúban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfőtől megkérdezték, hogy szerinte Vlagyimir Putyin készen áll-e arra, hogy bevesse a Fehéroroszországba telepített nukleáris fegyvereket.
„Putyin soha nem fogja használni a Fehéroroszországban állomásozó fegyvereket a fehérorosz elnök beleegyezése nélkül” – mondja Lukasenka. Arra kérdésre, hogy ő készen áll-e arra, hogy engedélyezze az atomfegyverek sználatát, így válaszolt:
„Teljesen készen állok, különben miért vannak ezek a fegyverek? De csak akkor, ha egy külföldi katona csizmája belép Fehéroroszországba. Nem tervezünk senkit megtámadni!”
Hszi Csin-ping kínai elnök a kazanyi BRICS-csúcson kijelentette, hogy az ukrajnai harcoknak mielőbb enyhülniük kell, és azt mondta: „Be kell tartanunk a három alapelvet: „nincs tovagyűrűző hatás a csatatérről, ne fokozódjanak a harcok, és ne öntsünk olajat a tűzre”!
(A BRICS a Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság angol nevének kezdőbetűiből kialakított mozaikszó. Az érintett országok gazdasági-politikai szövetséget hoztak létre, amelynek soros csúcstalálkozója épp az oroszországi Kazanyban zajlik)
A brazil elnök, Luiz Inacio Lula da Silva „az eszkaláció elkerülésére és a béketárgyalások kezdeményezésére” szólított fel a BRICS-csúcson.
Anélkül, hogy konkrét konfliktusra utalt volna, Narendra Modi indiai miniszterelnök is békére szólított fel: „A párbeszédet és a diplomáciát támogatjuk, nem a háborút”.
A privát megbeszéléseken Vlagyimir Putyin üdvözölte a BRICS-vezetők ukrajnai közvetítői ajánlatát, még akkor is, amikor közölte velük, hogy erői előrenyomulnak – mondta szóvivője, Dmitrij Peszkov az orosz állami sajtónak.
Az észak-koreai csapatok legitim katonai célpontok lennének, ha harcba bocsátkoznának Ukrajnában – mondta John Kirby, a Fehér Ház szóvivője. Az Egyesült Államok először közölte, hogy bizonyítékot látott arra, hogy észak-koreai csapatok Oroszországban tartózkodnak, a dél-koreai törvényhozók pedig azt mondták, hogy északról körülbelül 3000 katonát küldtek a Kreml ukrajnai háborújának támogatására, és Kim Dzsongun rezsimje ígéretet tett arra, hogy segítséget nyújt - decemberig összesen mintegy 10 000 katonát küld Oroszországba.
Az ukrán hatóságok bejelentették a gyermekek és családjaik kötelező evakuálását a Harkov északkeleti régiójában található Borováról, ahol az orosz erők előrenyomultak. A donyecki régió kormányzója korábban azt mondta, hogy minden gyermeket eltávolítottak a fronton fekvő Mirnograd városból, és csak néhány tucat maradt a közeli Pokrovszkban, amely az orosz előrenyomulás fő célpontja.
Az ukrán civil társadalom képviselőivel találkozott Zelenszkij elnök. Részletesen megvitatták a "Győzelmi Tervet" és megállapították, hogy közösen helyre kell állítani az igazságszolgáltatást Ukrajnában, közelebb hozni a békét, és kommunikálni a partnerekkel minden olyan kérdésben, amely Ukrajnát erősebbé teheti.
Románia két F-16-os vadászrepülőgép felszállását rendelte el, miután észlelte, hogy valószínűleg két drón sérti meg a légterét - közölte a román védelmi minisztérium szerdán éjjel.
Kevesebb mint egy hét alatt ez volt a harmadik ilyen eset. Két jelet rögzített a radar, kevesebb mint egyórás különbséggel a délkeleti Konstanca és Tulcea megyék felett. Utóbbi Ukrajnával határos a Dunán át.
A minisztérium szerint a pilóták mr egyik drónt sem látták, mielőtt elvesztették volna a jeleket.
Október 24-én, helyi idő szerint hajnali 1 óra 45 perc körül több hangos robbanás is hallatszott Szevasztopol városa körül, a Baydar-völgyben és a Belbek katonai repülőtér közelében – jelentette a Telegram csatorna.
Dél-Korea utalt arra, hogy megváltoztathatja régóta fennálló álláspontját - miszerint nem látja el közvetlenül Ukrajnát fegyverekkel, - tekintettel Észak-Korea érintettségére az orosz-ukrán konfliktusban. Szöul eddig csak humanitárius és nem halálos katonai segítséget nyújtott Kijevnek, de október 22-én egy dél-koreai kormányzati forrás azt javasolta, hogy ezt változtassák meg, így fontolóra vették a közvetlen fegyverszállítást.
Az orosz légvédelmi rendszerek egyik napról a másikra hét ukrán pilóta nélküli légijárművet (UAV) semmisítettek meg Oroszország felett.
A kijevi rezsim repülőgép-típusú UAV-okkal az Orosz Föderáció területén lévő objektumok elleni terrortámadási kísérleteit leállították a kurszki régióban
– közölte a minisztérium.
Légiriadót hirdettek csütörtökön Ukrajna Zsitomir és Poltava régiójában az ország digitális átalakítási minisztériumának online térképének adatai szerint.
Korábban Kijev, Csernyihiv, Vinnica, Hmelnickij, Szumi és Harkov régiókban jelentették be a riasztást.
A légvédelmi erők az előzetes adatok szerint a parttól jelentős távolságban, Szevasztopol vizei felett semmisítették meg a rakétát – jelentette be az orosz város kormányzója, Mihail Razvozsaev ezt a Telegram csatornáján. Tájékoztatása szerint október 24-én 01:17 körül kezdték meg működésüket a légvédelmi rendszerek, miután rakétatámadás veszélyét jelentették be a városban, minden szolgálatot készenlétbe helyeztek. A ballisztikai veszély 13 percig tartott.
„Nem sérültek meg civil objektumok a városban” – pontosította Razvozsajev a szevasztopoli mentőszolgálat adataira hivatkozva.
Az orosz fegyveres erők sikeresen nyomulnak előre Szelidovo központjában - az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) Alex hívójelű harcosa az orosz csapatok sikeréről beszélt a Telegramon. Korábban Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnököt azzal vádolták, hogy nem hajlandó időben visszavonulási parancsot adni az ukrán fegyveres erőknek. Al Mayadeen szerint az ukrán csapatok költséges és kaotikus visszavonulása Vuhledarból annak a következménye, hogy az ország hatóságai nem voltak hajlandók elhagyni a várost, annak ellenére, hogy orosz csapatok vették körül.
Harkovban egy légiriasztás közepette robbanást hallottak – számolt be a „Public” című kiadvány. A hírek szerint a robbanás a város közelében történt. Az illetékesek egyelőre nem kommentálták a helyzetet.