Percről percre
orosz-ukrán háborúKétezer ukrán katonát bekerítettek a kurszki régióban az oroszok
Frissült:
2024. október 25. 04:40
Olvasási idő: 1 perc
Események
Fotó: HANDOUT
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 975. napjáról.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Készek vagyunk kompromisszumokat keresni, készek vagyunk észszerű kompromisszumokat kötni. De nem akarok most részletekbe bocsátkozni, mert nincsenek érdemi tárgyalások, a szemben álló fél elutasítja ezeket
- mondta az államfő. Hozzátette ugyanakkor, hogy a végkimenetnek mindenképp Oroszország javát kell szolgálnia, és a harctéri realitásokból kell kiindulnia.
És kétségtelen, hogy itt nem készülünk engedményeket tenni, nem lesznek cserealkuk
- hangsúlyozta.
Összhangban volna a nemzetközi joggal, ha Észak-Korea katonákat küldene Oroszország támogatására Ukrajna ellen - jelentette ki pénteken Kim Dzsongju észak-koreai külügyminiszter-helyettes, anélkül, hogy megerősítette volna ilyen lépés megtörténtét.
Amennyiben valóban lenne olyan dolog, amiről a világ sajtója cikkezik, akkor úgy vélem, az összhangban volna a nemzetközi jog előírásaival, noha nyilvánvalóan lesznek olyan erők, amelyek ezt illegálisnak próbálják feltüntetni
- fűzte hozzá. Kim Dzsongju, aki minisztériuma oroszországi ügyekért felelős helyettes vezetője, a KCNA állami hírügynökség által idézett angol nyelvű közleményben hangsúlyozta: a külügyminisztérium nem avatkozik bele a védelmi tárcához tartozó ügyekbe.
A német Rheinmetall fegyveripari konszern újabb 20 darab Marder típusú lövészpáncélost adott át Ukrajnának. A Rheinmetall pénteki közlése szerint a kiszállítást 2024 harmadik negyedévében teljesítették. A kijevi vezetésnek eddig mintegy 200 darabot szállítottak a német gyártmányú lövészpáncélosból. A fegyveripari konszern a Mardereken kívül Leopard harckocsikat is szállít Ukrajnának.
Zelenszkij elutasítja Guterres ENSZ-főtitkár ukrajnai látogatását a kazanyi BRICS-csúcson való részvétele miatt - közölte az AFP.
Az ukrán hírszerzés értesülései szerint Oroszország október 27-28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a közösségi oldalakon. Az államfő közlése szerint Olekszandr Szirszkij főparancsnok pénteken beszámolt neki az észak-koreai katonák részvételéről a háborúban Oroszország oldalán. Hírszerzési információk szerint már október 27-28-án az első észak-koreai katonákat beveti Oroszország a harci övezetekben.
Ez nyilvánvaló eszkalációs lépés Oroszország részéről, ami komoly dolog, szemben azokkal a dezinformációkkal, amelyeket mostanában Kazanyban sokat lehetett hallani
– jegyezte meg Zelenszkij, utalva a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójára.
A világ világosan látja, mit akar valójában Oroszország, és ez nem más, mint a háború folytatása, ezért van szükség a világ vezetőinek elvi és határozott reagálására. Észak-Korea tényleges részvételét a harci cselekményekben nem csukott szemmel és zavart megjegyzésekkel kell kezelni, hanem kézzelfogható nyomást kell gyakorolni Moszkvára és Phenjanra, hogy tartsák be az ENSZ Alapokmányát, a helyzet eszkalálásáért pedig meg kell őket büntetni
- szögezte le az elnök.
A holland hírszerzés megerősítette, hogy legalább 1500, ha nem több észak-koreai katona érkezett Oroszországba, akik különleges katonai egységben teljesítenek szolgálatot, és kezdetben valószínűleg az orosz határ menti Kurszk térségében fogják őket bevetni - közölte Ruben Brekelmans védelmi miniszter a holland kabinet minisztereinek pénteki tanácskozását megelőzően. A Nyugat ezt nem fogadhatja el, erre az egyértelmű eszkalációs szándékra megfelelő választ kell adni - hangsúlyozta Brekelmans, akit a De Telegraaf holland napilap idézett.
Mint mondta, az észak-koreaiak bevetésével Oroszország azt próbálja tesztelni, hogy mennyire hatékony az észak-koreai haderő, továbbá azt, hogy bevetésükre miként reagál a Nyugat.
Egy civil megsérült, amikor egy ukrán drón bombát dobott le Horlivka központjára – jelentette Ivan Prihodko, a város polgármestere Telegram csatornáján.
Az Orosz Légierő lelőtte az ukrán légierő MiG-29-es repülőgépét. Egy hét alatt 521 drón semmisült meg a különleges műveleti övezetben – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
Légiriadót hirdettek Ukrajna egész területén – derül ki az ukrán digitális átalakítási minisztérium online térképének adataiból.
A szirénák reggel Szumi térségében szólaltak meg először, majd öt percen belül kiterjesztették a riadót Ukrajna egész területére.
Két civil megsebesült a belgorodi Oktyabrszkij faluban ukrán lövöldözés következtében – jelentette a belgorodi régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov a Telegram csatornáján.A régióvezető hozzátette:
Az előzetes adatok szerint négy lakóépület rongálódott meg, egy autó ablakai pedig betörtek egy repesz következtében.
Háromtonnás FAB-3000-es légibombával mért csapást az orosz légierő ukrán drónkezelők ideiglenes telepítési pontjára a donyecki régióban lévő Kurahovéban - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A művelet során mintegy ötven kezelőt és kiképzőt, valamint hét egységnyi ellenséges fegyvert és katonai felszerelést semmisítettek meg
- állt a közleményben.
Az orosz törvényhozók megszavazták azt a költségvetés-tervezetet, amely
jövőre csaknem 30%-kal fogja megnövelni a védelmi kiadásokat, mivel a Kreml hatalmas forrásokat fordít Ukrajna offenzívájára.
Az alsóházban csak egy képviselő szavazott ellene. A törvényjavaslat november 14-én kerül a Szövetségi Tanács elé.
Ukrajna közölte, hogy hat embert vettek őrizetbe Kijevben, köztük három katonai toborzási tisztviselőt a „katonai szolgálatra kötelezett személyek mozgósítása alóli illegális kijátszás” ügyében indított vizsgálat részeként. Az Állami Nyomozó Iroda (SBI) hozzátette:
Több mint 1,2 millió dollárt és 45 000 euró készpénzt fedeztek fel és foglaltak le. Ezenkívül 11 luxusautót foglaltak le, egyenként több mint 100 000 dollár értékben.
Az SBI azt állította, hogy egy civil szolgált összekötőként a toborzó tisztviselők és a besorozást elkerülni akaró emberek között.
A behívási listáról eltávolítandó ár 2000 és 15000 dollár között mozgott, és a program „ezreknek” segített a szolgálat elkerülésében. Ukrajna elnöke,
Volodimir Zelenszkij a héten elrendelte az egészségügyi rokkantsági bizonyítványokat kibocsátó központi szerv felszámolását,
Andrij Kosztin ukrán főügyész pedig lemondott, miután a biztonsági szolgálatok feltártak egy nagyszabású rendszert, amely a kormány tisztviselői számára biztosított mentességet.
Egy ukrajnai férfit és fiát 20 év börtönbüntetésre ítélték Fehéroroszországban, miután terrorcselekmények előkészítéséért ítélték el őket.
Szerhij Kabarcsukot és fiát, Pavlót februárban tartóztatták le, mert állítólag fegyver- és robbanóanyag-raktárat hoztak létre.
Az állami televízió később olyan felvételeket készített, amelyeken a vádlottak azt mondták, hogy az ukrán SBU biztonsági szolgálat irányítása alatt cselekszenek.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) eljárást indított Mongólia ellen, mert a szervezet elfogatóparancsát figyelmen kívül hagyva, nem tartóztatta le Vlagyimir Putyint, amikor szeptemberben az országban járt.
Az ICC decemberben, Hágában ülésező felügyeleti testülete dönt majd a Mongóliára váró büntetésről.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Sem az ukrán kitörési kísérletek, sem a felmentésükre irányuló erőfeszítések nem jártak sikerrel Putyin szerint, és az orosz hadsereg megkezdte ennek a csoportnak a felszámolását.
Az ukrán hadsereg augusztus 6-án kezdett támadásba az oroszországi Kurszk megyében. Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön közölt adatai szerint az ukrán fél eddig 26 222 katonát és 176 harckocsit veszített ott.
A BRICS-csúcs - Oroszország szempontjából - legfontosabb témája egy alternatív globális fizetési rendszer megvitatása volt, miután az ukrajnai háború kitörése után nem sokkal Oroszországot kizárták a nemzetközi SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből.
Putyin szerint az alternatív rendszer azért fontos, mivel minden BRICS-tag hasonló törekvésekkel és értékekkel, valamint az új demokratikus globális rendről alkotott vízióval osztozik.
Egy ilyen rendszer lehetővé tenné a tagországok számára, hogy megkerüljék az amerikai dollárt, amelyet jelenleg olajtranzakciókhoz és más jelentős nemzetközi kereskedelemhez használnak.
Moszkva kész minden lehetőséget megfontolni az ukrajnai konfliktus lezárására, de csak a „helyi valóságból” indul ki, és „nem áll készen semmi másra” – mondta Vlagyimir Putyin.
Azzal vádolta a Nyugatot, hogy Ukrajnát Oroszország biztonságának fenyegetésére használják fel.
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott az ENSZ főtitkára a BRICS-csúcson az oroszországi Kazany városában, Antonio Guterres felszólította az orosz vezetőt, hogy
az ENSZ Alapokmányával, a nemzetközi joggal és az ENSZ Közgyűlés határozataival összhangban állapodjon meg a békéről.
A találkozón korábban a kínai elnök bejelentette, hogy Brazíliával közös béketervük van az ukrán háború lezárására.
Az orosz elnök az ukrajnai háború eszkalálásával vádolta a Nyugatot, és kijelentette, hogy „illúzióban élnek”, ha azt gondolják, hogy stratégiai vereséget okozhatnak Oroszországnak.
Vlagyimir Putyin azt is kijelentette, hogy NATO-tisztek és kiképzők közvetlenül is érintettek a háborúban. "Tudjuk, hogy kik vannak ott, mely európai NATO-országokból és hogyan végzik ezt a munkát" - mondta Putyin.
Magyarország területére 2024. október 24-én az ukrán-magyar határszakaszon 5436 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5850 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
A kazanyi BRICS-csúcs zárásaként tartott sajtótájékoztatón az orosz elnök megkerülte azokat az állításokat, amelyek szerint Észak-Korea katonákat küldött Oroszországba, és ragaszkodott hozzá, hogy Moszkvától függ, hogyan alkalmazza a Phenjannal kötött kölcsönös védelmi záradékot.
Egy riporter kérdésére az észak-koreai csapatok mozgását bemutató műholdfelvételekről, Putyin azt mondta: „A képek komoly dolgok. Ha vannak képek, akkor azok tükröznek valamit.”
Az ukrán katonai hírszerző szolgálat azt közölte, hogy az első észak-koreai egységeket az orosz Kurszk régióba telepítették, oda, ahol az ukránok ellentámadást indítottak.
Tematikus konferenciát tartottak Rigában az ENSZ alapokmányának végrehajtásáról, valamint Ukrajna integritásának helyreállításáról.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője ezen azt mondta: "Oroszország agressziója mély repedéseket tárt fel a nemzetközi biztonság alapjain. Felfedte, hogy az ENSZ képtelen hatékonyan reagálni saját Alapokmányának kirívó megsértésére. A Biztonsági Tanács egyik állandó tagja agresszorrá vált. Ez aláássa az ENSZ alapelveit."
Ruszlan Stefancsuk, a Verhovna Rada, az ukrán törvényhozás elnöke hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjára van szükség. Konkrétan meg kell akadályozni a vétójoggal való visszaélést, meg kell erősíteni a Nemzetközi Bíróság szerepét, és olyan mechanizmusokat kell kidolgozni, amelyek megakadályozzák az agressziót és a konfliktusok eszkalációját.
Napi videójában az ukrán elnök beszélt arról, hogy az elsősorban a partnerországoknak szóló "Győzelmi Terv" mellett egy Ukrajnát megerősítő belső tervet is ki kell dolgozni. Ennek fontos részei az igazságszolgáltatás kérdése, a gazdaság, az Ukrajna számára kritikus iparágak fejlesztése, védelem az orosz dezinformáció ellen, valamint az emberek szociális védelme.
Sok terület egyértelmű válaszokat igényel – milyen lépéseket teszünk, és ki a felelős az egyes lépések végrehajtásáért - mondta Volodimir Zelenszkij.