Gunnar Lange tábornok, a macedóniában álomásozó NATO-kontingens parancsnoka jelezte Borisz Trajkovszki macedón elnöknek, hogy csapatai befejezték a békemegállapodás második szakaszának végrehajtását, mivel a leadandó fegyverek több mint két harmadát begyűjtötték. A NATO és az albán Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) gerillái 3300 fegyver beszolgáltatásában állapodtak meg. Az utolsó harmadot szeptember 26-ig kell az albán felkelőknek beszolgáltatni.
A békefolyamat ismét a Szobrányéban, a macedón parlamentben folytatódik, ám az ülés időpontját még nem tűzte ki Sztojan Andov házelnök.
Bonyolítja a helyzetet, hogy egyes macedón politikai erők felvetették: az alkotmány módosításáról népszavazást kell szervezni. Ez az Ohridban augusztus 13-án aláírt szláv-albán békemegállapodásban nem szerepelt.
Az ohridi megállapodás szerint az alkotmány módosításával biztosítanak több jogot a mevdónia lakosságának mintegy harmadát kitevő albán kissebbségnek. A megállapodás szerint 36 pontos alkotmánymódosítási javaslatról tárgyal majd a szkopjei törvényhozás. A határidő september 27-e. A módosított alkotmány tenné hivatalossá az albán nyelvett ott, ahol a lakossag 20 százalékát elérik az albánok, továbbá nagyobb számban biztosítana számukra helyet a fegyveres testületekben és a közhivatalokban.
A népszavazás ötletét az albán politikusok, a gerillák és a nemzetközi közösség is elveti.
Arben Xhaferi, az Albán Demokrata Párt (DPA-PDSh) elnöke veszélyesnek es komolytalannak nevezte a szándékot. Szerinte ha a macedónok népszavazást rendeznek, uugy az albánoknak is joguk lesz referendumon vélemény nyilvánítani arról, hogy milyen jogokat követelnek maguknak.
Az UCK magát megnevezni nem akaró képviselője azt mondta az origo-nak, hogy a macedón fél az, amelyik a békefolyamatot akadalyozza. A gerillák szerint ők elkötelezték magukat a békefolyamat mellett, ám a macedón pártokban nem bíznak.
George Robertson, a NATO főtitkára szerint a kezdeményezés leginkáb a menekülteket suujta, akik addig semmiképpen sem térhetnek haza, amíg az alkotmánymódosításról nem szavazott a parlament.
Robertson sürgette a törvényhozást, hogy részesítse amnesztiában azokat a felkelőket, akik leadták fegyverüket és nem gyanuusítják őket háboruus bűnök elkövetésével. Az ohridi megallapodás is így rendelkezik erről.
Makai József helyszíni tudósítása