Elutasította az ENSZ határozatát az iraki parlament

Egyhangúlag döntött az ENSZ BT határozatának elutasítása mellett az iraki parlament. A képviselők szerint a világszervezet feltélei súlyosan sértik az ország függetlenségét. Szaddam Huszein legidősebb fia, Udai a határozat elfogadása mellett foglalt állást. A határozatról azonban nem a parlament, hanem a Szaddam Huszein vezette Forradalmi Parancsnokság Tanácsa hozza meg a végső döntést péntekig.

A 250 fős iraki parlament kedden egyhangúlag elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt pénteki határozatát.

Szaadoun Hammadi, az iraki parlament elnöke a BT döntését a háború bevezetőjének nevezte. Hammadi kijelentette, hogy az ENSZ határozatát el kell utasítani, mert feltételei károsak az országra nézve. Az iraki parlament ugyanakkor felhatalmazta az iraki vezetést, hogy bármilyen lépést megtegyen az ország védelme érdekében.

A parlament kiáll az ország vezetése mellett, akármilyen intézkedéseket hozzon is - mondta Hammadi. Az iraki Nemzetgyűlés már hétfői rendkívüli ülésén is a határozat visszautasítása mellett foglalt állást.

Szaddám Huszein legidősebb fia, Udai a rendkívüli ülésen felszólította az iraki parlamentet, hogy fogadja el a BT határozatát, mert szerint ez esetben megszerezhetik az Arab Liga támogatását.

"Az emberek elvárhatják a Nemzetgyűléstől, hogy világos döntést hozzon. El kell fogadnunk az ENSZ határozatát" - írta Udai a Nemzetgyűlésnek küldött levelében.

Udai Huszein szerint ha az iraki diplomáciának nem sikerülne elérnie az amerikai katonai csapás elkerülését, akkor Bagdadnak kell kezdeményeznie a támadást. Levelében emlékeztette a parlamentet, hogy 1991-ben - az öbölháború kezdetekor - nem Irak kezdeményezett. "Megvártuk, hogy a másik fél lője ki az első golyót, s ez hatalmas áldozatokhoz vezetett. Most időt adunk diplomáciánknak, hogy elérje céljainkat. Ha ez nem sikerülne, akkor nekünk kell kezdeményeznünk fegyveres akciót a másik fél ellen, aki rosszat akar nekünk" - írta Udai Huszein.

Az iraki parlament hétfői vitájában a képviselők elsősorban azt kifogásolták, hogy az ENSZ határozata több olyan elemet is tartalmaz, amely sérti az ország függetlenségét, ezért az elfogadhatatlannak tartják - jelentette a CNN.

A hétfői viták után az iraki parlamentet kedd reggelre hívták össze újra. A parlament feladata az volt, hogy ajánlást fogalmazzon az ENSZ határozatáról. A végső döntést azonban a Szaddám Huszein vezette Forradalmi Parancsnokság Tanácsának kell meghoznia majd péntekig.

Az ENSZ határozata értelmében az iraki vezetésnek be kell engednie a fegyverzetellenőröket minden olyan gyanús épületbe, amiben kémiai, biológiai, vagy nukleáris fegyvereket, illetve az azok előállításához szükséges anyagokat gyárthatnak. Amennyiben az iraki vezetés elutasító döntést hoz a határozat fogalmazása megszerint súlyos következményekkel kell szembe néznie.

Franciaország is háborúval fenyegeti Irakot

Dominique de Villepin francia külügyminiszter kedden figyelmeztette az iraki vezetést: ha nem fogadják el a BT feltételeit, elkerülhetetlenül háborúval kell szembenéznie az országnak. Amennyiben az iraki elnök nem tesz eleget kötelezettségeinek, jogossá válik az erőszak alkalmazása - mondta Villepin.

Villepin szerint Huszeintől függ, hajlandó-e Irak eleget tenni a nemzetközi közösség követelésének, s ezzel saját népe érdekében cselekedni - jelentette az MTI.

Villepin visszautasította a feltételezést, hogy Washington elszántságát az iraki olaj megszerzésére irányuló szándék határozná meg. A külügyminiszter szerint a tavaly szeptember 11-i sokkoló események következtében az amerikaiakat világszerte magával ragadta a biztonság hiányának érzése.

Párizs szerint Szaddám Huszein és a hozzá hasonlók valódi fenyegetést jelentenek az amerikaiak számára. Nincs ok kizárni, hogy bevetik a rendelkezésükre álló vegyi és biológiai fegyvereket. Villepin úgy vélte, tudomásul kell venni, hogy a félelem a nemzetközi viszonyok egyik meghatározó eleme lett.

Villepin elmondta, hogy Franciaország az iraki válság kezdete óta következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy a háború kérdésében egyedül az ENSZ illetékes dönteni. A külügyminiszter szerint a francia diplomácia törekvése mindig az volt, hogy mindent megtegyenek a krízis békés megoldására.

Az esetleges háborúban való francia részvételről a külügyminiszter - a francia kormány többi tagjához hasonlóan - egyelőre nem nyilatkozott.

A támadásnak 500 000 halottja lehet

Akár félmillió halálos áldozata is lehetne egy hagyományos eszközökkel folyó Irak elleni háborúnak a békeharcos orvosszervezet becslései szerint. A Háború Megelőzésére alakult Orvosi Szövetség (MAPW) tanulmánya szerint az amerikaiak által indított háború első három hónapjában legkevesebb 48 ezren halnának meg, de ez a szám 260 ezerig emelkedhetne. A konfliktus következményeinek további 200 ezer halottja lehetne.

Az ausztrál parlament előtt kedden ismertetett elemzés - amit várhatóan Londonban és Washingtonban is nyilvánosságra hoznak majd - arra is felhívja a figyelmet, hogy nukleáris fegyverek bevetése esetén a halottak száma akár a négymilliót is elérhetné.

Az MAPW emlékeztet, hogy az 1991-es öbölháborúban 120 ezer iraki katona és 15 ezer civil halt meg, de egy újabb konfliktus sokkal súlyosabb áldozatokkal járna.