Ciprus

Ciprus gazdaságilag a legfelkészültebb tagjelölt. A sziget egy főre jutó GDP-je meghaladja az uniós átlag 75 százalékát. Az ország legnagyobb problémája politikai és gazdasági megosztottsága. Ciprus északi része a török hadsereg megszállása alatt van. Itt sokkal rosszabbak az életkörülmények, mint a sziget többi részén. A csatlakozást általában kedvezően értékelik a ciprusiak, bár sokan tartanak attól, hogy az országnak le kell mondania kedvező adózási feltételeiről, ami visszavetheti a jelenleg jó állapotban lévő gazdaságot.

Nicosia

A ciprusiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, ami az országnak csak két ponton jelenthet hátrányt. A csatlakozás után az uniós elvárásokhoz kell igazítania adórendszerét. Emiatt várhatóan sokat romlanak majd a jelenleg adóparadicsomnak számító ország adózási feltételei. A ciprusi politikusok ennek ellenére azt állítják, hogy Ciprus még a csatlakozás után is a legkedvezőbb adójogszabályokkal rendelkező ország lesz az EU-ban.

Hátrányosan érintheti Ciprust az is, hogy a legfelkészültebb tagjelöltként az EU sok támogatásból már eddig is kizárta, és ez várhatóan a jövőben is így lesz. A ciprusi politikusok azt várják, hogy ezért cserében a csatlakozás után kedvezőbb támogatási szabályok vonatkoznak majd az országra, mint a többi tagjelöltre.

Gazdaságilag Ciprus a legfelkészültebb tagjelölt, bár az ország görögök lakta déli és török megszállás alatt lévő északi része között óriási különbségek vannak. Az egy főre jutó GDP a fejlettebb (görög) területeken 18 500 euró, ami az uniós átlag 80 százaléka. Ezzel Ciprus néhány EU-tagot is megelőz. Az infláció a görög területen 1,9, a munkanélküliség pedig 3 százalék. Gazdasági felkészültsége miatt Ciprus csatlakozása után az Unió nettó befizetőjévé válhat. Német gazdasági elemzők szerint csatlakozása után 67 millió euróval fizet majd többet az EU-nak, mint amennyit a támogatásokból visszakap.

A török területeken ennél sokkal rosszabb a gazdasági helyzet. Az egy főre jutó GDP mindössze 7000 euró, az infláció 53 százalék fölött van, a munkanélküliség 5,6 százalék.

A görög részeken a ciprusi font a hivatalos fizetőeszköz, a török területeken pedig a török líra. Bár hivatalosan eddig nem jelentették be, hogy az ország mikor csatlakozik az euróövezethez, a legtöbb elemző szerint a gazdaság jó helyzete miatt Ciprus az egyik első új tag lehet, ahol bevezetik a közös pénzt. Ez akár már 2006-ban megtörténhet.

Ciprus területe 9,2 ezer négyzetkilométer. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Egyharmadát 1974 óta megszállás alatt tartja a török hadsereg, bár a lakosságnak mindössze 11,6 százaléka török. A törökök által elfoglalt terület az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, melyet csak Törökország ismer el.

Az EU sürgeti a kettészakadt sziget egyesítését. Korábban felmerült, hogy az ország addig nem lehet az Unió tagja, amíg megosztott. A görög kormány azonban bejelentette: megvétózza a bővítést, ha Ciprus kimarad a tagfelvételből. Az EU és az ENSZ 2003 májusáig adott időt a görög és török közösség vezetőinek, hogy sikeresen lezárják a Ciprus újraegyesítéséről folyó tárgyalásokat. Így, amennyiben a sziget újraegyesítéséről szóló tárgyalások nem vezetnek sikerre április 16-ig, akkor lesz egy olyan EU-tag, melynek területe részben egy idegen hatalom megszállása alatt van.

Cipruson várhatóan nem tartanak népszavazást a csatlakozásról. Egy 2002 őszén készült közvélemény-kutatás során a ciprusiak 63 százaléka vélte úgy, hogy az országnak megéri csatlakoznia az EU-hoz. A megkérdezettek 58 százaléka azt mondta, hogy biztosan részt venne az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson és igennel szavazna.

Lakossága 767 314 fő, melynek nagy többsége - 85,2 százaléka - görög. A szigeten a görög, a török és az angol a hivatalos nyelv. A sziget állandó vízellátása megoldatlan. Cipruson kevés természetes víztározó van, a sziget legnagyobb vízgyűjtőjét pedig állandóan szennyezi a tengervíz. Az ivóvízellátást nehezíti, hogy a sziget éves csapadékmennyiségében nagyok az ingadozások.

A legnagyobb közjogi hatalommal az államelnök rendelkezik, akit öt évre választanak. Ciprus elnöke 2003 februárja óta Tasszosz Papadopulosz, aki a - rövid kihagyással - 1974 óta hatalmon lévő Glafkosz Kleridészt győzte le az elnökválasztáson. Az Észak-Ciprusi Török Köztársaság elnöke Rauf Denktas 1975 óta.

Ciprus köztársaság, a görög területen a törvényhozó hatalmat a 80 fős képviselőház gyakorolja. Tagjai közül 35-öt a görög, 15-öt pedig a török közösség választ közvetlenül. Az alkotmány értelmében az elnök mindig görög, de van egy török alelnöke.

Ciprus 1960-ban tagja lett az ENSZ-nek. 1975-ben felvették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetbe, majd 1995-ben a Kereskedelmi Világszervezetbe is. Először 1990-ben kérte felvételét az EU-ba. Az Unió 1998-ban vette fel tagjelöltjei közé.

Háromszáz éves török uralom után, 1914-ben brit fennhatóság alá került a sziget. 1955-ben a ciprusiak gerillaharcot kezdtek a brit kormányzat ellen. Az ellenálló-mozgalom vezetői a szigetet Görögországhoz akarták csatolni (ez volt az ENOSIS mozgalom). Ciprus 1960-ban lett független állam, miután a görög és a török közösség vezetői pedig megegyeztek a hatalommegosztásról. Első elnöke Makariosz érsek lett.

A görög és török ciprusiak között 1963-ban robbant ki a máig tartó ellenségeskedés. Az összetűzések oka az volt, hogy Makariosz érsek, a görög egységmozgalom vezetője a görög-török hatalommegosztást felrúgó alkotmányos változásokat helyezett kilátásba. 1974-ben Törökország hadserege megszállta a sziget északi részét, hogy megvédje a ciprusi török közösséget. Rauf Denktas 1983-ben beszüntette a béketárgyalásokat a görögök vezetőivel és kinyilvánította az Észak-Ciprusi Török Köztársaság függetlenségét. 1994-ben az Európai Bíróság törvénytelennek nyilvánított minden kereskedést az észak-ciprusi török állammal. Bár Törökország korábban támogatta Denktast, a 2002 őszén török kormányfővé választott Recep Tayyip Erdogan már bírálta a ciprusi török vezetőt, amiért nem hajlik a megegyezésre a görögökkel zajló tárgyalásokon.

Vissza a tagok és jelöltek oldalra