A kormányfő hivatalos munkalátogatást tett az EU soros elnöki tisztét betöltő Görögország fővárosában. Először fordult elő, hogy magyar miniszterelnök úgy találkozhatott az Európai Unió soros elnökével, hogy a csatlakozás gyakorlatilag befejezett tény.
Medgyessy találkozott Kosztasz Szimitisz miniszterelnök mellett az ellenzék vezetőjével, Konsztantinosz Karamanlisszal, továbbá Aposztolosz Kaklamanisz parlamenti elnökkel és Kosztisz Sztefanopulosz államfővel.
Kivétel nélkül mindegyikük arról biztosított, hogy a görög parlament támogatni fogja a csatlakozási szerződés ratifikációját - hangsúlyozta a miniszterelnök.
A látogatás másik fontos célja az volt, hogy sikerüljön elérni: a csatlakozási szerződés szövegének végleges kialakítása során ne kerüljenek abba új elemek, "hiszen egy kitárgyalt megállapodásról van szó".
Korábban volt bizonyos jel a változtatásra, de most úgy látom, hogy elkerülhető új elemek beemelése a szövegbe - fűzte hozzá. Athéni megbeszélései során Medgyessy beszélt partnereivel arról, hogy Magyarország szeretne jobban bekapcsolódni a görög fejlesztési tervekbe.
2004-ben Görögország rendezi a nyári olimpiai játékokat, s magyar vállalatok részt akarnak venni a kapcsolódó építkezési munkálatokban. Ezt a célt szolgálta az az ebéd, amelyet Medgyessy Péter magyar és görög üzletemberek társaságában költött el csütörtökön.
Magyarország részt vesz görögországi vasúti kocsik felújításában, és Athén nyitott arra a lehetőségre is, hogy az olimpiai idején magyar autóbuszokon történjen az utasszállítás - mondta a miniszterelnök.
Az MTI kérdésére a kormányfő közölte: Kosztisz Sztefanopulosz köztársasági elnökkel az EU kérdései mellett a balkáni együttműködés lehetőségeiről is beszéltek, hiszen a térség stabilitásában mindkét ország erősen érdekelt.
A magyar oldal azt szeretné, ha a politikai jellegű megállapításokon túl a gazdasági együttműködés is erősödne a Balkánon.
Irak ügyében Medgyessy úgy fogalmazott, hogy tömegpusztító fegyverek nem lehetnek egy diktátor kezében.
A fegyverek meglétére azonban bizonyítékok kellenek, másrészt a békés megoldásokat kell preferálni. Ha ezek kimerültek, akkor kell más eszközökhöz nyúlni - közölte a kormányfő.
Kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország és Görögország az alapvető kérdésekben egyfomán gondolkodik az iraki válságról. Egybevágó vélemény, hogy az ENSZ BT határozatát be kell tartani, illetve nemzetközi felhatalmazás szükséges a katonai beavatkozáshoz, amennyiben az elkerülhetetlen.
Beszéltünk a fegyverzetellenőrzéssel foglalkozó csoport vezetője, Hans Blix elgondolásáról is, amely nagyon szigorú ellenőrzési rendszer kialakítását szorgalmazza az esetleges háborús konfliktusok elkerülése érdekében - tette hozzá Medgyessy.
A miniszterelnök szerint az iraki kérdésben nyolc európai ország - köztük Magyarország - által közösen megfogalmazott elvi álláspont nem Európa széthúzását szolgálja, hanem a dolgok "normális mederbe terelését".
Medgyessy Péter végül elmondta a magyar újságíróknak, hogy a következő hetekben beszélgetés céljából el kíván látogatni a Magyar Nemzet szerkesztőségébe.