Tájékoztatásuk szerint sem a találkozó megtartásáról, sem annak lehetséges időpontjáról nem született még végleges döntés, de Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter már több kollegájával konzultált ez ügyben.
Az értekezletre a tagállamokon kívül mind a 13 tagjelöltet, köztük Törökországot is meghívnák. Egyes értesülések szerint felmerült emellett a válságban közvetlenül érintett több ország, például Irán, Szíria és Szaúd-Arábia részvételének lehetősége is, az ezzel kapcsolatos terveket azonban a brüsszeli források egyelőre nem tudták megerősíteni.
Papandreu pénteken Ankarában tárgyalt, és Brüsszelben valószínűnek tartották, hogy a török vezetők véleményét is megkérdezi erről. Egyidejűleg Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök Athénban úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén, ha létfontosságú döntéseket kell hozni, rendkívüli EU-csúcs összehívását sem zárja ki. Hozzáfűzte azonban, hogy pillanatnyilag ez még nincs napirenden.
A görög diplomáciai kezdeményezésekről szóló értesülések egy nappal azt követően hangzottak el, hogy nyolc európai ország - öt EU-tagország és három tagjelölt - vezetői közös levélben foglaltak állást az Irak lefegyverzésére irányuló transzatlanti egység mellett, amihez később a szlovák kormányfő is csatlakozott. Nem volt köztük Franciaország és Németország, az a két EU-tagállam, amelyek a leghatározottabban ellenzik, hogy Irak ellen esetleg ENSZ-felhatalmazás nélkül is sor kerülhessen katonai beavatkozásra.
A levél annál is élénkebb vitákat kavart, mert az EU-külügyminiszterek éppen e hét elején fogadtak el közös álláspontot az iraki válság ügyében. Az elemzők nagy része ezt már akkor is csak a valójában elég mély megosztottság leplezését szolgáló lépésnek tekintette, a levelet kommentáló sajtóelemzések pedig csaknem egyöntetűen arra következtettek, hogy most ez a látszategység is darabokra tört.