Kétszeres jövedelmi különbségek az EU-ban

A 25 tagú Európai Unióban ugyan duplájára nőnek majd a jövedelemkülönbségek, a következő, 2007-től induló költségvetési időszakban mégsem emelkednek majd ezzel arányosan a kohéziós politika kiadásai - szűrhető le az Európai Bizottság gazdasági és szociális kohéziónak szentelt éves jelentéséből, amelyet a Bruxinfo uniós hírügynökség ismertetett. 2006 után előreláthatóan 18 jelenlegi EU-tagállami régió veszíti majd el jogosultságát a legszegényebb térségeket támogató felzárkózási alapokra.

Michel Barnier az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa szerint a tagjelöltek közösségi támogatások fogadására való felkészülése egyelőre nem ad okot nyugtalanságra. A bizottsági tag ugyanakkor figyelmeztette a csatlakozó államokat, hogy minden idegszálukkal a felkészülésre koncentráljanak.

A múlt héten publikált kohéziós jelentés bővítésről szóló része ugyanakkor megemlíti, hogy a tagjelölt országoknak nagyon rövid idő leforgása alatt, hét év helyett mindössze három év alatt - 2004 és 2006 között - kell egy eredetileg nem rájuk kitalált rendszerbe beilleszkedniük. Az idő rövidsége és a tagjelölt országok közigazgatási apparátusának tapasztalatlansága volt az egyik oka annak, hogy a kohéziós politika, a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása az első három évben a gyakorlattól eltérően nem regionális szinten, hanem központosítva történik majd. A tavaly őszi országjelentések három fő hiányosságra mutattak rá a strukturális intézkedések végrehajtásánál, már a tagságot szem előtt tartva. Ezek:

1. A minisztériumok közötti megfelelő koordináció hiánya, ami pedig az első számú célterületnél, az integrált regionális fejlesztési programok elkészítésének nélkülözhetetlen előfeltétele. Konkrétan a jövendőbeli programok működtetéséért felelős, a közigazgatás különböző szintjeihez tartozó hatóságok-testületek feladatainak kijelölése és közöttük való elosztása jelentett problémát.

2. A társfinanszírozás mobilizálásához és a programok működtetéséhez szükséges költségvetési, illetve közigazgatási eljárások gyenge pontjai.

3. Az ellenőrzésért felelős szervek kiegyensúlyozatlan kapacitása.

A kohéziós jelentés emlékeztet rá, hogy a Tizenötök Koppenhágában közel 21,7 milliárd eurót szavaztak meg 2004 és 2006 között strukturális és kohéziós támogatásként az újonnan csatlakozó 10 országnak. A tizek egy főre jutó teljes támogatása még 2006-ban is csak 117 euró lesz átlagosan, miközben a 1989 és 1993 között a rászoruló térségek még fejenként 143 eurót kaptak az első számú célterületből, ami aztán 2000-2006 között az EU-15-ök számára 217 euróra emelkedett. A négy kohéziós országnál pedig 240 eurót is meghaladja a fejpénz.

Prága, Pozsony és Ciprus kivételével valamennyi új régió jogosult lesz a legbőkezűbb strukturális alapokra. A közösségi kezdeményezések közül azonban átmenetileg csak az Interreget és az Equalt terjesztik ki az új tagokra, a Leader és az Urban programokat az első és a második célterületbe integrálják.

Az Európai Bizottság legújabb, 2000-es statisztikai adatai szerint 3 magyarországi régió - Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl - is tagja a tagjelölt országok legfejlettebb térségeit tartalmazó tízes toplistának. Prága az abszolút listavezető, ahol az egy főre eső GDP már 21 százalékkal meghaladja az EU-15-ök átlagát. Utána következik Pozsony (98%), Ciprus (76%), a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország (76%) és Szlovénia (67%). Nyugat-Dunántúl 57 százalékkal a hetedik, Közép-Dunántúl pedig az uniós átlag 50 százalékával kilencedik. Az első tízben még egy lengyel és két cseh régió foglal helyet. A tíz legszegényebb közép- és kelet-európai térség között nincs magyar, van viszont 6 román és négy bolgár. A 27 ország statisztikai-tervezési régiói közül Északkelet-Románia a legszegényebb, ahol az egy főre eső GDP mindössze 16 százaléka az EU-átlagnak. A leggazdagabb európai régió Belső-London (241 százalék), Brüsszel Főváros a második (218%) és Luxemburg a harmadik 195 százalékkal (az EU-átlag 100 százalék).

Magyarország GDP-je 2000-ben 49,7 százaléka volt az uniós tizenötök átlagának. A 25 tagú EU átlagos jövedelemszintjéhez képest hazánk GDP-je 54,8 százalék volt 2000-ben.

Forrás: Bruxinfo