Két héttel a thesszaloniki csúcs előtt körvonalazódni látszik az Európai Unió jövőjét tervező Konvent munkájának eredménye. A pénteki pleáris ülést a testület francia elnöke elnapolta, és intenzív hátértárgyalásokba kezdett a különböző érdekcsoportokkal.
Valéry Giscard d'Estaing javaslatait alaposan megnyirbálták az ellenérdekelt államok, elsősorban a kis és közepes méretű országok képviselői. A nagyok által favorizált állandó elnökség bevezését például mereven elutasította a többi csatlakozó és tagállam, de a BBC jelentése szerint sikerült kompromisszumot kötni.
A várható megegyezés a korábbi ötletek alapján abból állhat, hogy az EU-nak lesz elnöke, de nem rendelkezik majd végrehajtó hatalommal. Az elnök tagja lehet más uniós intézménynek is, ezzel megnyitva az utat a Bizottság és a Tanács esetleges későbbi összeolvadásához. A Bizottság létszámának 15-re csökkentését elhalasztanák 2009-re, amikorra a következő, 2004-ben megalakuló Bizottság mandátuma lejár.
A konvent elnöke szűkebb stábjával a tegnapi kemény Konvent-vita után egész éjjel az új szövegjavaslaton dolgozott. A pénteki plenáris ülést elnapoltatta, és a csoportokkal külön tárgyalást kezdeményezett. Giscard nyilatkozatában azt mondta, hogy a tagállamok megtarthatják vétójogukat az adózás terén. E szerint nem kerül egyetlen intézményhez sem az adókivetés közösségi joga, a tagállamok csak teljes egyetértésben dönthetnek ilyesmiről.
Nagy vita van még a szavazás új rendjéről. Az elnök javaslata alapján minden tagállamnak egy szavazata lenne, és a döntésekhez feles többségre lenne szükség. Ez kiegészül azzal, hogy a feles többség csak akkor elég, ha a döntést támogatók az EU lakosságának legalább 60 százalékát képviselik. Ez a rendszer hivatott kompenzálni a nagy államokat azért, amiért az országonként egy szavazat lakosságukhoz képest alulértékeli befolyásukat.
György Bence