Kész a megegyezés alapja az EU elnökéről

A határidő lejárta előtt két héttel kemény viták és háttértárgyalások után pénteken sikerült kialakítani az Európai Unió új intézményrendszerének alapjait. A részleteket még nem hozták nyilvánosságra, de a hírek szerint lesz állandó elnöke az EU-nak, csak nem túl nagy hatáskörrel.

Kompromisszumos álláspont felé közeledik az EU reformjait előkészítő konvent, miután elnöksége több olyan javaslatot is elfogadott, amelyeket a küldöttek módosító indítványként nyújtottak be, illetve a kisebb és a közepes tagállamok szorgalmaztak - mondta az MTI-nek pénteken Szájer József, az Országgyűlés egyik konventküldötte.

A képviselő azután beszélt erről, hogy Valéry Giscard d'Estaing, a konvent elnöke újabb találkozót tartott a tanácskozó gyűlés legnépesebb csoportjával, a nemzeti parlamentek küldötteivel. A megbeszélésen ismertették az elnökség előző este elfogadott legutóbbi kompromisszumos javaslatait, amelyek Szájer József szerint több ponton előrelépést tükröznek a korábbiakhoz képest, s ennek alapján már nyílhat esély a megállapodásra. A testületnek pontosan egy hete maradt arra, hogy egyezségre jusson az új alkotmányos szerződés tervezetéről, amelyet a június 20-21-i szaloniki csúcson kellene a tagországok állam- és kormányfői elé terjesztenie. A legutóbbi napokban azonban minden eddiginél bizonytalanabbnak tűnt a siker, mert az intézményi rend átalakításának mélysége körül alapvető nézetkülönbségek maradtak a küldöttek között.

Az elnökség ezek áthidalására tett újabb kísérletet csütörtök esti ülésén, megpróbálva behatárolni a legnagyobb eséllyel elfogadható kompromisszumokat. Szájer József tájékoztatása szerint a módosított javaslatokban is szerepel ugyan a több évre választandó EU-elnök tisztségének létrehozása, az ezzel járó hatásköröket azonban jelentős mértékben gyengítették. Az elnöknek nem lenne külön apparátusa a tanácson belül, megbízatása pedig két és fél évre szólna, nem pedig az eredeti változatban egyik lehetőségként említett öt évre. Ugyanakkor a miniszterek tanácsában megmaradna a soros elnökségek forgásának valamilyen - esetleg formációnként változó - rendszere.

Ugyancsak a korábbi változatoktól eltérően nyitott maradna az a lehetőség is, hogy a későbbiekben esetleg ugyanaz a személy töltse be az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségét. Az Európai Bizottság létszámának és összetételének hasonlóan kulcsfontosságú problémáját illetően az elnökség azt javasolja, hogy - a kisebb és a közepes tagországok igényének megfelelően - továbbra is legyen mindegyik tagállamnak egy-egy képviselője a testületben. A bizottságot ugyanakkor kétszintűvé tennék, létrehozva a szavazati joggal rendelkező biztosok 15 főből álló belső körét. Ebben valamilyen forgási elv alapján képviseltetnék magukat a tagállamok, függetlenül attól, hogy kisebbekről vagy nagyobbakról van szó.

Szájer József szerint nincs szó arról, hogy ez a formula teljesen megfelelne a kisebb és közepes országok igényeinek, de mindenesetre - a kétféle bizottsági tagok közötti különbség oldásával, illetve a forgási szabály bevezetésével - fontos előrelépést jelent. Egy ilyen rendszerben ugyanis mindegyik tagországnak egyenlő esélye lenne arra, hogy helyet kapjon a szűkebb biztosi testületben. Ez a megoldás 2009-ig, vagyis a jövőre hivatalba lépő következő bizottság mandátumának a lejártáig maradna érvényben, majd a bizottság létszáma minden további döntés nélkül 15 főre csökkenne. Az elnökségi javaslatok szerint a szavazati súlyokat illetően is maradnának a nizzai szerződésben meghatározott szabályok 2009-ig, amikor a tanács minősített többséggel dönthetne egy további ötéves időszakra történő meghosszabbításukról. Ennek híján a kettős egyszerű többség (a tagországok száma és az általuk képviselt népesség lélekszáma szerinti) rendszerére térnének át. (A népesség esetében 60 százalékos lenne a szükséges többség.)

Giscard és a nemzeti parlamentek küldötteinek találkozóján a képviselők általában is a kompromisszum irányába tett lépésként értékelték az elnökség módosított javaslatait - közölte Szájer József.