Félsikerrel ér véget az EU-konvent munkája

Látszólag tovább nőtt az esélye csütörtökön, hogy az Európai Unió reformjával megbízott Konvent kezéből kicsúszik a teljes siker, és az alkotmányozás végleges lezárása, különös tekintettel a legérzékenyebb, intézményekkel foglalkozó kérdésekre, az ősszel kezdődő kormányközi konferenciára marad. A Konvent elnöksége a számottevő ellenkezés ellenére ismét csak minimális jelentőségű változtatásokat eszközölt az alaptörvény tervezetén, a kormányküldöttek nagy része pedig már láthatólag nem is bánja, hogy nem lesz teljes konszenzust élvező, kőbe vésett alkotmányjavaslat.

Csütörtök este, az elnökségi papír felett folytatott plenáris vitában az alapvető hangütés a "köszönet" és a "gratuláció" volt, amit azonban sok esetben követett a hiányzó elemek felsorolása is. Visszatérően hiányolták, hogy nincs utalás a minősített többségi döntéshozás kiterjesztésére a közös külpolitika esetében, és jó néhány felszólaló szorgalmazta, hogy tegyék lehetővé a "szorosabb együttműködést" (önként és fakultatív módon vállalt szorosabb, vagy ad hoc együttműködést) a védelmi politikában. Sokan fájlalták, hogy elmaradt az Alapvető Jogok Chartájának beemelése a közvetlen jogi hatállyal bíró főszövegbe. Lengyel részről ismét felemlegették, hogy nincs utalás a leendő alkotmány preambulumában a kereszténység szerepére, jóllehet, tizenöt további ország aláírásával külön módosítást terjesztettek be ennek érdekében.

Érdekes módon éppen a meghatározóbb súlyú tagországok kormányképviselői ugyanakkor inkább elégedettnek mutatkoztak (lásd előző cikkünket). Úgymond fenntartásai ellenére is üdvözölte az eredményt Peter Hain brit küldött, Joschka Fischer német külügyminiszter pedig kifejezetten úgy fogalmazott, hogy nem ért egyet azokkal, aki még több változást akarnak. "Hidat építünk. Ne akarjunk egyszerre túl sokat" - intette Konvent-társait. Utalt az elért haladásra, arra, hogy kiiktatták a szövegből az Európai Tanács törvényhozó funkcióját, elfogadták a hangsúlyozott egyenlő rotáció elvét a tanácsi elnökök kiválasztásánál, bővítették az Európai Parlament hatáskörét, tovább tisztázták az Európai Bizottság szerepét, rögzítették az EU "külügyminiszter" létét és megnevezését. Mindez megítélése szerint igenis "pozitív papírrá" avatja a szövegtervezetet, ami jó alapul szolgál arra, hogy Giscard eredményről számolhasson be Szalonikiben.

Valójában megfigyelők szerint éppen itt köszön vissza az, hogy kormányzati részről legalábbis sokan úgy találták: amit sikerült elérni, az tiszta haszon, amit nem, arra még mindig ott lesz az őszi reformkonferencia. Kár rossz hangulatot kelteni. Erre utalt az is, ahogy többen is fogalmaztak úgy, hogy a szöveg "jó alap a majdani reformkonferenciához".

A többséginek tekinthető parlamenti támogatás kapcsán Szent-Iványi István emlékeztetett arra, hogy különösen az Európai Parlament mindenképpen nyereséggel kerülhet ki a Konvent munkájából. Általában is úgy vélte, hogy az elmúlt hónapok vitáiban a résztvevők kétharmadát adó parlamenti képviselők véleménye adta meg sokszor a hangot és az irányt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha a végső papírból kikerülnek a kezdeti parlamenti felvetések, és még inkább: ha az őszi kormányközi konferencia hatástalanítja a lényegesebbeket, akkor persze az egész konventes másfél év kárba vész. Csütörtök este még nem volt világos, hogy mire lehet számítani, hogy e szempontból melyik irányba mozdul ki végül a mérleg nyelve.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel