Megvert tüntetők, láncos gárdisták Teherán utcáin

Verekedésekről, lövöldözésekről és más erőszakos cselekményekről számolnak be a Teheránban napok óta zajló demonstrációsorozat szemtanúi. A demokráciát követelő tüntetőkre a felfegyverkezett iszlámista gárdisták jelentik a legfőbb veszélyt. A BBC News Online-nak küldött levelek egyikében egy tizenhárom éves demonstráló azt írta: fiatal kora miatt csak ütéseket kapott, fegyverrel nem bántották.

Már hatodik napja folynak az éjszakai demonstrációk Teheránban, Irán fővárosában. Először néhány száz egyetemista kezdett tüntetni múlt kedden, az elmúlt napokban azonban már több ezer ember vonult utcára, politikai reformokat követelve. A demonstrálók elsősorban a nagy befolyással rendelkező konzervatív vallási vezetőket bírálják, de támadások érik a reformista Khatami elnököt is. Utóbbit azzal vádolják a tüntetők, hogy elárulta a demokratikus reformokat.

A változást követelő demonstrálók mellett a legfőbb vallási vezetőnek tartott Khamenei ajatollahhoz hű iszlámista gárdisták is megjelentek az utcákon, és több alkalommal is a tüntetőkre támadtak az elmúlt napok során. A járőröző gárdisták némelyike fegyvert és golyóálló mellényt is visel. A rendőrök ugyan figyelmeztették őket, hogy ne próbálják kezükbe venni a helyzet megoldását, de a gárdisták ennek ellenére nem hagytak fel az akciókkal.

Beszámolók szerint vasárnap este is lövések dördültek el a tüntetés helyszínén, áldozatokról azonban nem érkezett jelentés. A rendőrség csupán annyit közölt, hogy 30 embert őrizetbe vettek az éjszakai demonstráció alatt. Arról nem adtak tájékoztatást, hogy a tüntetőket vagy velük szemben álló gárdistákat tartóztattak-e le.

A BBC News Online e-mailben várja a szemtanúk beszámolóit a napok óta tartó tüntetéssorozatról. Egy nevét elhallgató teheráni olvasó azt írta, hogy a demonstráció helyszínéhez közel lakik, ezért lakásából is jól hallotta, mi történik az utcán. Elmondása szerint lövések dördültek el, és még a lakásban is alig tudtak levegőhöz jutni a demonstrálók ellen bevetett könnygáz miatt. Az ablakból látta, hogy mintegy húsz motoros kiabálva kergette a tüntetőket.

Egy kuvaiti olvasó, Sarok Biniaz Teheránban élő unokaöccsének élményeiről számolt be. Telefonon beszélt rokonával, aki azt mondta neki, életében nem futott még úgy, mint amikor egyik éjjel üldözőbe vették a láncokkal és botokkal felfegyverkezett gárdisták. A 22 éves fiút azért vették üldözőbe, mert közbe akart lépni, amikor azok verni kezdtek egy lányt. Az unokaöcs azt mondta Kuvaitban élő rokonának, hogy négyen verték a lányt: többen rugdosták, egyvalaki pedig lánccal verte a fejét.

Egy mindössze tizenhárom éves e-mailküldő is erőszakról számolt be. A Paya nevű olvasó állítása szerint a gárdisták csak fiatal kora miatt nem használták fegyverüket, de így is több durva ütést kapott.

Akadt, aki nem erőszakos cselekményekről írt, hanem arról, hogy a demonstrációkon a legkülönbözőbb társadalmi rétegek képviselői vannak jelen. Egy Hadi nevű olvasó beszámolója szerint egy-egy tüntetésen akár 20 ezer ember is részt vesz: köztük fiatalok és idősebbek, gazdagok és szegények, nők és férfiak.

Iráni disszidensek egy csoportja vasárnap közleményt adott ki, amelyben deklarálták: az iráni népnek joga van ahhoz, hogy bírálja saját vezetőit. A vallási vezetőkre utalva közölték azt is, az abszolút hatalom birtoklása számít igazán eretnekségnek. A közlemény támogatásáról biztosította azt a több mint száz reformista képviselőt, akik sürgették Khameneit, hogy engedjen utat a reformoknak.

A reformpárti iráni politikusok abban ugyanakkor megegyeznek a konzervatívokkal, hogy ők is elítélik azt, hogy az Egyesült Államok támogatja a demonstrálókat. A BBC közel-keleti elemzője szerint kétségtelen, hogy Washington - amely szerint Irán a gonosz tengelyének része - bátorítani próbálja a rendszerellenes megmozdulást. Az iráni ellenzéki csoportok azonban épp attól tartanak, hogy a közvetlen amerikai támogatás megerősítheti a keményvonalasok pozícióját.

Irán 1979-ig az USA fontos szövetségese volt a térségben, akkor azonban a sah uralmát megdöntötte az iszlám forradalomnak nevezett mozgalom, Khomeini ajatollah vezetésével. Az ajatollah szigorú, egyházi alapú kormányzást vezetett be. A síita vallási vezetőknek döntő befolyásuk van az ország irányításában. Khatemi elnök ugyan óvatos reformok ígéretével győzött az elmúlt két választáson (1997-ben és 2001-ben), de komoly átalakulás nem történt. A diákok már többször tüntettek az utóbbi években demokratikus átalakításokat követelve, a mostani tüntetéssorozat azonban különösen komolynak számít. Az iraki háború után megerősödött az ellenzék aktivitása.