Elfogásakor egyezkedni akart Szaddám

Az amerikaiak hadifogolyként kezelik Szaddám Huszeint, ami az [origo] által megkérdezett szakértő szerint azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között kell tartani a volt elnököt. Az amerikai védelmi miniszter közölte, hogy az elfogott iraki diktátor nem mutat készséget az együttműködésre, egy sor dologról nem hajlandó beszélni. Szaddám Huszein elfogásakor még egyezkedni próbált az amerikai katonákkal, ők azonban csak annyit válaszoltak neki, hogy "Bush elnök üdvözletét küldi". A brit külügyminiszter szerint ha Szaddám felett amerikai bíróság ítélkezik, akkor halálbüntetést is kaphat.

Az amerikai hatóságok egyelőre még nem döntöttek arról, hogy elfogása után mi történjék Szaddám Huszeinnel. Az egyik lehetőség az, hogy a néhány nappal ezelőtt létrehozott iraki emberi jogi törvényszék elé állítják. A kormányzótanács szerdán hozta létre a szóban forgó különleges bíróságot azzal a céllal, hogy az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények és a háborús bűnök miatt felelősségre vonhassák a megbuktatott rezsim vezető képviselőit.

George Bush

George Bush amerikai elnök vasárnap, a Fehér Házban tartott rövid beszédében sem mondott konkrétumokat. Bush azt mondta: Irak volt diktátorának az igazságszolgáltatás előtt kell számot adnia tetteiről Ez volt az amerikaiak egyik legfőbb célja a volt diktátor hatalmának megdöntése óta. A terrorizmus elleni harc azonban könyörtelenül folytatódik - tette hozzá.

Vasárnapi bagdadi sajtóértekezletén Ricardo Sanchez tábornok, az amerikai erők parancsnoka csak annyit mondott, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció még nem döntött arról, mi legyen Szaddám Huszein sorsa.

Straw: Amerikában halálra ítélhetik Szaddámot

Irán beperli Szaddámot

Az iráni kormány nemzetközi bíróságon indít pert Szaddám Huszein volt iraki elnök ellen - jelentette az MTI. Abdullah Ramezanzadeh szóvivő hétfőn bejelentette, hogy azIrán ellen elkövetett bűneiért perlik be a hét végén elfogott iraki diktátort. Több százezer iráni halt meg 1980 és 1988 között a két ország közötti háborúban, amely amiatt tört ki, hogy Szaddám hadserege katonai erővel elfoglalta az olajban gazdag iráni Huzisztán tartományt.

Jack Straw brit külügyminiszter, aki hétfőn válaszolt a londoni külügyminisztériumban újságírók kérdéseire, azt mondta: még nincs döntés arról, hogy Huszeint milyen jogi fórum előtt vonják felelősségre, de az irakiak valószínűleg "erősen szorgalmazni fogják", hogy a volt elnököt Irakban állítsák bíróság elé. Straw utalt a nemzetközi büntetőbírósági eljárás lehetőségére is, megjegyezte ugyanakkor, hogy az alapelvek szerint amikor csak lehetséges, az érintett ország jogrendszerére kell bízni a hasonló ügyek elbírálását.

Tony Blair brit miniszterelnök vasárnapi nyilatkozatában arról beszélt, hogy Szaddám elfogásával lehetőség nyílik arra, hogy a volt elnököt iraki bíróság előtt vonják felelősségre. Blair ezzel gyakorlatilag elébe ment azoknak az esetleges amerikai törekvéseknek, amelyek célja a volt diktátor amerikai bíróság elé állítása lenne.

Straw a hétfői sajtótájékoztatón ugyanakkor - arra a kérdésre, hogy milyen büntetést tart elképzelhetőnek Huszein esetében - egyértelmű utalást tett arra, hogy az exdiktátort halálra is ítélhetik, ha amerikaiak ítélkeznek felette. A brit külügyminiszter megjegyezte, hogy bár Nagy-Britannia már eltörölte a halálbüntetést, a Biztonsági Tanács öt tagállama közül kettőben (ezek egyike az Egyesült Államok) aktívan alkalmazzák.

Az MTI által a volt diktátor elfogása után kérdezett egyik neves londoni szakkommentátor mindazonáltal kizártnak tartotta a halálbüntetést abban az esetben is, ha Huszeinnek amerikai bíróság elé kellene állnia. Paul Beaver, a Homeland Response című, belbiztonsági kérdésekre és az iraki válságra összpontosító brit szakkiadvány főszerkesztője még vasárnap azt mondta: ez egyrészt a nemzetközi közösség ellenállásába ütközne, másrészt az amerikaiak is tudják, hogy Huszeint mártírrá avatnák, ha kivégeznék, és ez "az utolsó dolog a világon, amit akarnak".

Washington és Szaddám kapcsolatára is fény derülhet a perben

Richard Dicker, a Human Rights Watch New York-i központú nemzetközi emberi jogi szervezet munkatársa szerint nehéz eltúlozni a feltételezett per tétjét, a világ és főleg az iraki nép viszont mindenképpen számít a diktátor bíróság elé állítására, és arra, hogy ítéletet hirdetnek fölötte. ("Aki ítélkezik, az legyen igazságos" - mondta egyszer Szaddám Huszein".)

Ha az amerikaiak azt akarják, hogy a pernek legyen nemzetközi hitele és jogosultsága akkor nem szabad a megszálló erők által kreáltnak tűnnie - állítja Richard Dicker, aki szerint bár e bűncselekmények közismertek, könnyen lehet, hogy a Szaddám elleni eljárás bonyolult és rendkívül nehéz politikai per lesz. Történészek felhívják a figyelmet arra, hogy még Hitlerre is nehéz lett volna rábizonyítani sok bűnét, mert például nem készült feljegyzés arról az utasításáról, hogy a zsidókat meg kell semmisíteni.

Szaddám bíróság elé állításának jogi kerete az iraki emberi jogi törvényszék múlt heti felállításával mindazonáltal készen van. Nemzetközi emberi jogi szakértők szerint probléma forrása lehet, hogy a törvényszék létrehozásának előkészítésében óriási szerepe volt az Egyesült Államoknak, és az amerikai hatóságok jóváhagyása kellett a működéséhez. Hanny Megally közel-keleti jogi szakértő azt mondja: fennáll annak a veszélye - még ha nem is így van -, hogy úgy tűnik: az eljárást az Egyesült Államok felügyeli.

A várható perben nyilvánosságra kerülhet az is, hogy az iraki-iráni háború idején, amikor az amerikai hírszerzés Irakot segítette, Washingtonnak milyen kapcsolata volt Szaddám kormányával, vagy hogy Irak ebben az időszakban mely országoktól szerezte be nem hagyományos fegyvereit - esetleg az Egyesült Államoktól is. Márpedig ez a szál elvezethet az iraki rezsim által elrejtett dollármilliárdokhoz is - írja az MTI.

Az irakiak helyben akarnak ítélkezni Szaddám felett

Ahmed Csalabi, a kormányzótanács tagja vasárnap azt közölte, hogy a bukott diktátort mindenképp bíróság elé állítják, és a tárgyalás nyilvános lesz. Abdel-Azíz al-Hakím, a kormányzótanács jelenlegi elnöke közölte, hogy a bíróság kivizsgálja mindazokat a bűncselekményeket, amelyeket Szaddám 1968. július 17., a Baasz Párt hatalomra jutásának napja és 2003. május 1. között követett el. Ezen a napon jelentette be Bush amerikai elnök, hogy a főbb harci cselekmények véget értek.

A törvényszék napirendre tűzi az iraki kurdok tömeges kivégzését a nyolcvanas években, továbbá a kurdok és a síita muzulmánok felkelésének elfojtását az 1991-es öbölháború után. Ezen kívül - mint al-Hakím közölte - kivizsgálják az Irán ellen elkövetett bűncselekményeket - Irak 1980 és 1988 között vívott véres háborút Irán ellen -, továbbá a Kuvait elleni 1990-es inváziót, ami az öbölháborúhoz vezetett.

Az amerikai megszálló hatóságok felfüggesztették a halálos büntetést, s iraki hivatalos személyiségek ezzel kapcsolatban közölték: esetleges visszaállításáról csak akkor döntenek majd, ha a hatalomátadás tervének megfelelően egy ideiglenes kormány 2004. július 1-jén átveszi a hatalmat. Az emberi jogi törvényszék minden valószínűség szerint csak hónapok múlva kezdi meg tevékenységét.