2003: A háború éve

Az idei év legjelentősebb eseménye az iraki háború volt. A gyors győzelmet hozó amerikai-brit támadás megosztotta a világot, és új szövetségi rendszereket erősített meg. Európa nyugati és középső országai nem jutottak dűlőre, hogyan legyen erősebb szövetségük, de vezetőik az Európai Unió bővítéséről szóló szerződést aláírták. Az USA győztes háborúja után tovább erősödött, míg Dél-Amerika több országában zavargások törtek ki. Afrikában a Szaharától délre véres polgárháborúk szedték áldozataikat, míg Ázsia keleti részén az atípusos tüdőgyulladástól féltek az emberek. Az ENSZ 2003-as életszínvonal-listáján idén a legélhetőbb ország kitüntető címet Norvégia kapta, a legszörnyűbb hely pedig Sierra Leone. Magyarország 175-ből a 38.

A stabilan válságövezetnek számító Közel-Keleten az iraki háború átrendezte az erőviszonyokat. A NATO-tag Törökország nem engedte át az amerikai csapatokat Irak felé, később pedig kurd nyomásra az amerikaiak nem engedték be a törököket Irakba. A legnyugatiasabb muzulmán országban az év végén több véres robbantásos merényletet követtek el. A felvilágosult hadsereg árnyékában működő mérsékelt viselkedésű, de iszlámista retorikájú kormánynak továbbra sem könnyű: az Európai Unió lehetőleg még évszázadokat várna a beígért csatlakozási tárgyalásokkal, a szélsőségesek pedig szó szerint alaáknázzák a szekularizált államot.

Izrael és a palesztinok évtizedes háborúja öngyilkos akciókkal és megtorlásokkal folytatódott idén is. A néhány éve elindított második intifáda (palesztin felkelés) túlélte az összes idei béketervet. Ezek közül az első az Útiterv nevet viselte, és a merényletek felfüggesztéséért csapatkivonást ígért. Azonban sem a csapatkivonás mértékéről, sem pedig arról nem sikerült egyértelműen megegyezni, hogy ki kezdje a feltételek teljesítését. Izrael betartotta egyik tavalyi ígéretét: valóban nem tekintette 2003-ban tárgyalóképes partnernek Jasszer Arafatot. Ezért a palesztin vezetésben létrehoztak egy új posztot, a miniszterelnökit. Mahmud Abbasz első palesztin miniszterelnök azonban hamar megbukott, mert nem tudott együttműködni a hatalomhoz ragaszkodó Arafattal és a szélsőséges palesztin szervezetekkel. A leghosszabb tűzszünet alig két hónapig tartott az idén. Izrael radikális lépésre szánta el magát: elkezdte fallal bekeríteni a palesztin településeket. A több száz kilométeren épülő, akadályokkal és fegyveresekkel megerősített fal az építők szerint útját állja az öngyilkosjelölt terroristáknak, a palesztinok szerint viszont csak még keményebb ellenállásra sarkal. Izrael 2003-ban hosszú idő után ismét fegyvereseket vezényelt külföldre. Terroristagyanús szíriai táborokat bombázott, és az idén ideiglenes ENSZ BT-tag szír kormány ugyan fenygetőzött a visszavágással, de nem tört ki háború a rossz szomszédok között.

Az USA az iraki háború alatt és után többször is megfenyegette Szíriát és Iránt, ha nem együttműködőbbek, akkor sorra kerülhetnek ők is a terrorizmusellenes háborúban. Szíriát elsősorban Szaddám embereinek rejtegetésével vádolták, Iránt pedig atomfegyver előállításával. Iránt sikerült komoly együttműködésre bírni. Ősszel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nyomására leállították a kifogásolt atomprogramot. Nyáron a teheráni egyetem diákjai viszont hiába követeltek reformokat a vallási vezetők diktatúrája alatt élő országban. A tüntetéseket jórészt kormánypárti civil csoportok verték le, a rendőrség csak előállítható foglyokat szemezgetett a két oldal radikálisaiból.

Alijev a fiára bízta Azerbajdzsánt

Azerbajdzsánban sikerült a dinasztialapítás Alijevnek, a KGB volt helyi főnökének. Miután az olajlelőhelyei miatt Amerika számára is fontos országot a függetlenség óta sikeresen irányította, súlyos betegségével szembesülve gondoskodott az utódlásról. Fiát egy elcsalt választás abszolút győzteseként üdvözölhette saját székében, majd néhány héttel a váltás után meghalt.

Afganisztánban az amerikai hadsereg ugyanazon a napon indított hadjáratot a tálibok titkos bázisai ellen, mint amikor az első rakéták becsapódtak Bagdad közpántjában. Több akcióban próbálták még felvenni a harcot a hadurak kiskirályságaira szakadt ország legveszélyesebb csoportjaival. Az idén német parancsnokság alá került nemzetközi békefenntartók lassan erősítik befolyásukat. Kabul környéke után idén Kunduz vidékére is elkezdték kiterjeszteni hatalmukat.

Kínában a tavasz első napján beiktatták a már tavaly megválasztott új állami vezetőket. A negyedik generációnak is nevezett kommunista rezsim Hu Csin-tao irányításával tovább liberalizálja a gazdaságot, építve a szigorú kommunista retorika mellett bontakozó kapitalizmust. Kínát idén a SARS vírus hozta nagyon nehéz helyzetbe. A nehezen gyógyítható kór idén támadta meg a világot, de legtöbb áldozatát Kínában követelte. Az atipusos tüdőgyulladásnak is nevezett betegségről először hallgatott a kormány, és letartóztatták azokat, akik kiejtették a betegség nevét. Később azonban látványos akciót indítottak a betegség megelőzéséért, és a veszélyes titkolózást a leváltott egészségügyi miniszterre fogták. Nyár közepére már a nemzetközi szervezetek is veszélytelennek minősítették Kínát. Az országot olyan szigorú intézkedésekkel sikerült megóvni a még nagyobb járványtól, mint az országszerte elrendelt karanténok. Aki elhagyta a kijelölt lakóhelyét, az halálbüntetéssel is számolhatott. Hongkongban szintén sok áldozata volt a SARS-nak, de az év második felében már nem ezért aggódtak az ott élők. A kínai felügyelet alatt lévő félszigeten a Pekingből kinevezett kormányzó a szabadságjogokat erősen korlátozó törvényt akart hatályba léptetni. Az angol gyarmati uralom óta először tartottak tömegtüntetéseket, és ezzel sikerült elérniük a hongkongiaknak, hogy a törvényt ne hirdessék ki.

A SARS-tól rettegtek Ázsiában

Kína legnagyobb sikerét azzal érte el, hogy embert küldött a világűrbe. Ezzel Kína a harmadik nagyhatalom, mely bebizonyította, hogy saját erejéből is képes űrutazás megszervezésére.

Míg a Fülöp-szigeteken és Szaúd-Arábiában véres merényletek okoztak riadalmat, addig Kasmírban és Srí Lankán enyhült a feszültség. A tavaly még atomháborúval is fenyegető kasmíri konfliktus India és Pakisztán békülékenyebb politikája miatt nem szedett annyi áldozatot, mint az elmúlt években. Srí Lankán pedig a tamil lázadók autonómiáért békét ígértek és kaptak több évtizedes polgárháború után.

Óceániából csak a Salamon-szigeteken kitört polgárháború keltett feltűnést a világ többi részén. A harcolókat szétválasztandó 2000 ausztrál katona szállt partra, és ezzel a földrész-ország tovább erősítette egyre harciasabb politikáját. Kelet-Timor és Irak mellett így már három országban állomásoznak komoly létszámban ausztrál csapatok.