2003: A háború éve

Az idei év legjelentősebb eseménye az iraki háború volt. A gyors győzelmet hozó amerikai-brit támadás megosztotta a világot, és új szövetségi rendszereket erősített meg. Európa nyugati és középső országai nem jutottak dűlőre, hogyan legyen erősebb szövetségük, de vezetőik az Európai Unió bővítéséről szóló szerződést aláírták. Az USA győztes háborúja után tovább erősödött, míg Dél-Amerika több országában zavargások törtek ki. Afrikában a Szaharától délre véres polgárháborúk szedték áldozataikat, míg Ázsia keleti részén az atípusos tüdőgyulladástól féltek az emberek. Az ENSZ 2003-as életszínvonal-listáján idén a legélhetőbb ország kitüntető címet Norvégia kapta, a legszörnyűbb hely pedig Sierra Leone. Magyarország 175-ből a 38.

Az USA tovább erősödött 2003-ban. Az iraki győzelem akkor is egyértelműen növelte tekintélyét, ha világszerte megerősödtek az Amerika-ellenes mozgalmak, és Irakban sem sikerült stabilizálni a helyzetet. Bush kormányának sikerült a 2001-es terrortámadás után gyengülő gazdaságot is rendbe tennie, idén megkezdődött az egyértelmű növekedés az adócsökkentéseknek köszönhetően. A háborús győzelem és a megindult gazdaság miatt az év közepén megrendült népszerűségű Bush ismét a jövő évi elnökválasztás legnagyobb esélyese.

A kormányzó republikánusok idén sorra nyerték a helyi választásokat is, a leglátványosabb győzelmüket Kaliforniában aratták, ahol kormányzójelöltjük előrehozott választáson győzte le demokrata ellenfelét. A hagyományosan demokrata bázisnak számító államban egy osztrák származású testépítő-filmszínész, Arnold Schwarzenegger szerzett értékes győzelmet a republikánusoknak.

Amerika idén nem csak az Irakban elesett katonáit gyászolta. Leszállás közben felrobbant a Columbia űrrepülőgép, a teljes legénység életét vesztette, és a NASA leállította űrrepülő-programját. Kaliforniában hetekig tartó tűzvész tombolt, a keleti parton pedig hurrikán szedett áldozatokat.

Az egész világon felfigyeltek az amerikai anglikánok idei küzdelmére: az egyik közösség homoszexuális püspököt választott, és ezért az egyház több közössége - többek között a teljes nigériai egyház - kiválással fenyegette meg a szerintük túl liberális keleti parti hívőket.

Caracasi tüntetés

Dél-Amerika több országában is zavargások törtek ki. Januártól tavasz közepéig tartott, amíg Venezuela elnöke leszerelte az elégedetlen százezreket. Hetekig sztrájkoltak az ország olajbányászai, megbénítva ezzel a venezuelai gazdaságot. Chavez elnöknek sikerült megtartania hatalmát: az előrehozott elnökválasztást követelő 3 millió aláírással hitelesített íveket a választási bizottság technikai hiányosságokra hivatkozva át sem vette, a sztrájkot szervező ellenzék egyik vezérét letartóztatták, másikuk pedig Costa Ricába menekült.

Bolíviában sikerült a tüntetőknek lemondatniuk az elnököt, akit azért támadtak, mert a földgáz külföldi exportja mellett döntött, míg a tüntetők inkább a hazai fogyasztóknak ajándékozták volna a kitermelt energiahordozót. Sanchez de Lozada elnök akkor döntött a menekülés mellett, amikor a zavargásoknak már több tucat halálos áldozata volt, és a tüntetők mellé állt rendőrség összecsapott a hadsereggel.

Májusban Peruban is rendkívüli állapotot hirdettek ki, az egész országot megbénító sztrájkok miatt, míg Kolumbiában az évtizedes gerillaháború tovább folytatódott. Az ország negyedét ellenőrzése alatt tartó FARC nevű szervezet idei két legmagasabb rangú áldozata egy kormányzó és egy volt hadügyminiszter volt. Kubában Fidel Castro, a világ egyik utolsó kommunista diktátora látványos letartóztatásokkal őrizte meg hatalmát, egy nagy perben egyszerre 80 ellenzéki aktivistát ítéltek általában életfogytiglani börtönbüntetésre.