Oroszországban 2003-ban csúcsra ért a Szovjetunió felbomlása óta a második hatalmi elit. Vlagyimir Putyin volt KGB-s kollégáival fényes győzelmet aratott a december 7-i alsóházi választásokon. A Putyin elnök támogatására létrejött párt vezetésében, a kormányban és a fontos állami posztokon elképesztően magas, egyes becslések szerint közel 50 százalékos a volt titkosszolgálati ügynökök, tisztek aránya. A pártnak hatalmas állami támogatással, több kormányzó lekenyerezésével sikerült politikai program nélkül is győznie.
A Szovjetunió bukása utáni Jelcin-korszak elitje idén egyértelműen vesztett Putyinékkal szemben. Míg Putyinék a titkosszolgálat emberei, a legyőzöttek maffiózó-nagyvállalkozók, az úgynevezett oligarchák, akik a privatizáció idején elképesztő vagyont szereztek és tele voltak politikai ambíciókkal is. Többet közülük külföldre űztek Putyin emberei, és a leggazdagabb Hodorkovszkij idei letartóztatásával újabb csapást mért a KGB-s gárda a keresztapákra.
Miközben az orosz belpolitikában befejeződni látszik az elitváltás, nem sikerült a hatalomnak leszámolnia a terroristákkal. Idén egymás után követtek el feltehetően csecsen merénylők robbantásokat, túszejtő akciókat. Bomba robbant Moszkvában a Vörös téren, egy rockfesztiválon, vidéken egy katonai kórházban, egy vonaton, és számtalan támadás ért oroszokat Csecsenföldön. Az oroszországi merényleteknek idén közel kétszáz halálos áldozata volt.
A szakadár Csecsenföldön két háború után is kaotikus a helyzet. A terület nagy részén tartja magát az orosz hadsereg, de délen, a hegyekben továbbra is a lázadók az urak, és idén kijelentették, ha az egész országot nem is szerezhetik meg, egy kis köztársaságot jövőre kikiáltanának. Az orosz kézen lévő részen idén népszavazást tartottak arról, hogy a Csecsenföld Oroszország része maradjon-e. Elsöprő többség igennel szavazott, de a választást minden nemzetközi szervezet szerint súlyos csalások és a terror árnyékában rendezték.