Ragaszkodnak milíciáikhoz az iraki pártok

Az iraki pártok többsége továbbra is fegyverben akarja tartani milicistáit. Irakban elsősorban a kurdok és a síiták rendelkeznek erős párthadseregekkel. Az Irakban működő szövetséges hatóság aggasztónak találja, hogy a milíciákat - amelyek egyre nagyobb részt követelnek maguknak a rendfenntartásból - a pártok nem oszlatnák fel az után, hogy az ország irányítása újra az irakiak kezébe került. Az amerikaiak szerint  a fegyveres milíciák léte folyamatosan a polgárháború veszélyét tartja életben Irakban.

Nem hajlandóak feloszlatni fegyveres szervezeteiket az iraki pártok. A pártmilíciák, amelyek kivették a részüket a háború utáni rendfenntartásból, mostanra több tízezer fegyveresből álló párthadseregekké váltak. A pártok ragaszkodnak a milíciákhoz, azonban az amerikaik inkább állami rendvédelmi szervekre bíznák a rendfenntartást.

A milíciák vezetői általában arra hivatkoznak, hogy fegyveres szervezeteik kiveszik a részüket a rend fenntartásából, és a rendőrség támaszaiként működnek, ezért nem szabad lefegyverezni őket - írja a New York Times.

Biztonságpolitikai szakértők szerint azonban a pártok nem csak a rendfenntartás miatt akarják megtartani felfegyverzett csapataikat. A milíciák jó része már a Szaddám-rezsim idején is létezett. A diktátorral szemben álló kurdok és a szunniták mindig is rendelkeztek önvédelmi szervezetekkel.

Joost R. Hiltermann, az International Crisis Group Irak-szakértője szerint a milíciákhoz való ragaszkodás okai az ország bizonytalan jövőjében keresendők. "Minden a jövőbe vetett bizalom kérdése. Nem válsz meg a fegyveredtől, ha úgy gondolod, hogy a jövőben ismét harcolnod kell" - véli Hiltermann.

A milíciák fegyverei elvileg legálisak. A Szövetséges Ideiglenes Hatóság engedélyezte, hogy az irakiak nyilvántartott kézifegyvereket birtokoljanak. Ugyanakkor a milíciák illegális fegyverraktárakkal is rendelkeznek, ahol a kalasnyikovok mellett komolyabb fegyvereket gyűjtöttek össze. Az amerikai hadsereg 173-as ejtőernyősei az észak-iraki Kirkukban például rakétagránátokat, sőt aknavetőket találtak a Kurd Demokrata Párt raktárainak átvizsgálásakor.

A milíciák születése: Szaddám ellenes felkelők 1991-ben

A kurdoké a legerősebb milícia Irakban. A Pes Merga, vagyis a "halállal szembenézők" 1991-ben, az öbölháború után jött létre azért, hogy megvédje az iraki kurdokat Szaddám Huszein bosszújától. A Pes Merga régóta jó kapcsolatokat ápol az amerikaiakkal, ugyanis ők voltak azok, akik a kilencvenes évek során az észak-iraki repülésmentes zóna határait őrizték. 2003 tavaszán a háborúból is kivették a részüket, az amerikaiak oldalán.

A kurd politikai szervezetek minden bizonnyal ragaszkodnak a Pes Merga életben tartásához, azután is, hogy az ország irányítása visszaszállt az irakiak kezébe. Az északi hegyek között élő kurd kisebbség autonómiatörekvései biztosítékának tekinti a milíciát.

Vallási alapon szerveződött a Badr szervezet, amely a dél-iraki síiták milíciája. A Badr úgy véli, hogy az amerikaiaknak teljesen át kellene adniuk a biztonsági kérdések megoldását az irakiaknak. "Olyan ez, mint a város tisztán tartása: nem tarthatod tisztán a várost, ha maguk a városlakók nem segítenek" - jellemezte a helyzetet Hasszán al-Amari, a Badr szervezet vezetője.

Az amerikai hatóságok szerint azonban a milíciákat föl kell oszlatni akkor, amikor az iraki kormány veszi át az ország irányítását. Mivel azonban a Kormányzótanács tagjait azok a pártok és szervezetek delegálták, amelyek a milíciákat fenntartják, aligha hihető, hogy erre önkéntes alapon sor kerülne. A legvalószínűbb, hogy amerikai Nemzeti Gárda mintájára egyfajta tartalékos hadsereggé szervezik át a milíciákat.

Az amerikaiak szerint, mindaddig, amíg jelenlegi formájukban működnek a fegyveres milíciák, bármikor előállhat az a helyzet, mint az 1970-es években Libanonban, ahol az országot a teljes anarchiába sodorta az egymás ellen harcoló vallási és párthadseregek küzdelme.