Sztárok és személyeskedés az EP-kampányokban

A legtöbb EU-tagországban belpolitikai botrányoktól és személyeskedéstől hangos az európai parlamenti (EP) választási kampány. Sok új tagnál a politikát teljesen levették a napirendről, és hírességekkel próbálják feldobni a kampányt. A régi tagoknál viszont a nagy pártoknak nem sikerült semmi újat kitalálni. Irak, a török EU-csatlakozás, az EU haszna és értelme mindenhol kampánytéma. A ötlettelen kampányokból pedig az EU ellenzői és a szélsőségesek próbálnak hasznot húzni.

Dániában a kétkedőkkel próbálnak nyerni az új pártok

Képviselők száma: 14
A választás időpontja: június 13.

Dánia eddig már két alkalommal (a maastrichti szerződést elutasító 1992-es és az euróo bevezetését megakadályozó 2000-es szavazáson) szembekerült az EU többségével, így az EP-választást is nagy érdeklődés kíséri. Az előrejelzések szerint itt várható a legmagasabb (több mint 80 százalékos) részvétel. A kormánypárt (Venstre) jónak mondható eredményt ért el az 1999-es EP-választáson (a helyek harmadát megszerezték), amit azonban nehéz lesz megismételni. Szakértők szerint ugyanis Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök politikája az elmúlt években egyre több konzervatív elemmel gazdagodott, ami sok szavazat elvesztését eredményezheti.

A kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki szociáldemokraták azonban nem sokat változtatnak, nagyrészt most is dolgozó jelöltjeiket indítják a választáson. A baloldal listáján ugyanakkor csak hátrébb kaphatott helyet néhány meghatározó politikus, EU-ellenességük miatt. A választásra szerveződött két EU-szkeptikus párt is, amelyek azonban a dán politikai életben eddig nem vettek részt, így kérdéses, hogy jó eredményt tudnak-e elérni. Igaz, az 1979-es választáson az EU-szkeptikusok 25 százalékot szereztek, és könnyen meglehet, hogy akkori eredményüket most megismétlik.

A dánok nem pártokra szavaznak, és ez tovább erősítheti az EU-t ellenző szervezeteket. Egy felmérés szerint a dánok közel fele nem párthovatartozás, hanem az alapján választ majd hétvégén, hogy a jelölt ellenzi vagy támogatja az EU-t.

Finnországban a vallás és a drogok váltak kampánytémává

Képviselők száma: 14
A választás időpontja: június 13.

Finnországban alacsony érdeklődés kíséri az EP-választást, mégis kemény küzdelem várható, ugyanis az EU-bővítéssel 16-ról 14-re csökkent a finn EP-helyek száma, a képviselők viszont nem szeretnének lemaradni a komoly presztízst jelentő és nem utolsósorban jól jövedelmező EP-helyekről. A legnagyobb ellenzéki pártnak, a nacionalistáknak (NCP) várhatóan keményen kell majd küzdeniük, hogy megtarthassák mostani 5 helyüket, ami elsősorban az elhibázott kampányuk következménye. A nacionalisták ugyanis túlságosan aggódó és borús hangot ütöttek meg az EU-helyzetével kapcsolatban. A párt ráadásul elvesztette egyik legnépszerűbb EP-képviselőjét. Ari Vatanen korábbi ralivilágbajnok ezúttal Franciországban indul majd, ahol meglehetősen népszerű.

A kormányzó szociáldemokraták igyekeznek azzal megnyerni a szavazókat, hogy minden lehetséges fórumon felhívják a figyelmet jelöltjeik képzettségére és profizmusára. A kampányt a korábbi felmérések határozták meg. Ezek szerint a finnek többsége azt szeretné, ha az EU eddigi gyakorlatával szemben a jövőben erősítené az életképes, fejlettebb mezőgazdaság támogatását. De fontos kérdés a finnek számára az is, hogy az EU az eddigieknél hangsúlyosabban képviselje a vallási és kulturális értékeket, illetve keményebben lépjen fel a drogfogyasztás terjedése ellen.

Svédország az érdektelenségtől tart

Képviselők száma: 19
A választás időpontja: június 13.

Svédországban az 1999-es EP-választáson alig 38 százalékos volt a részvétei arány, ami elenyésző a nemzeti választásokon megszokott eredményekhez képest. Ráadásul a svéd szavazók 2003 szeptemberében nemet mondtak az euró bevezetésére. A politikusok épp ezért attól tartanak, hogy az EU-s kérdések végleg érdektelenségbe fulladnak, úgyhogy optimizmussal és belpolitikai kampánytémákkal igyekeztek felpörgetni az érdeklődést.

A kormányzó szociáldemokraták próbáltak jó képet vágni az EU-hoz: kampányukban alig lehetett kritikus hangokat hallani, inkább az előnyökre koncentráltak. Lehet ugyanakkor, hogy taktikájukkal a vesztükbe rohannak, ugyanis az euró bevezetéséről tartott népszavazáson a szociáldemokrata szavazók fele az új valuta ellen voksolt, azaz szavazóik nagy része inkább szkeptikus az EU-val szemben.

A másik oldalon az EU-szkeptikusok állnak. A júniusi választásokra új pártot alapított néhány tekintélyes szociáldemokrata gazdasági szakember. Bár szavukra sokan figyelhetnek, sok szavazót veszthetnek, mivel a svéd konzervatívok is (szemben korábbi véleményükkel) egyre inkább szembefordulnak az EU-val. Kampányukban sokat bosszankodtak azon, hogy túl sok utasítás érkezik Brüsszelből.