Sztárok és személyeskedés az EP-kampányokban

A legtöbb EU-tagországban belpolitikai botrányoktól és személyeskedéstől hangos az európai parlamenti (EP) választási kampány. Sok új tagnál a politikát teljesen levették a napirendről, és hírességekkel próbálják feldobni a kampányt. A régi tagoknál viszont a nagy pártoknak nem sikerült semmi újat kitalálni. Irak, a török EU-csatlakozás, az EU haszna és értelme mindenhol kampánytéma. A ötlettelen kampányokból pedig az EU ellenzői és a szélsőségesek próbálnak hasznot húzni.

Hollandiában a nacionalista érzelmekre játszanak

Képviselők száma: 27
A választás időpontja: június 10.

A holland EP-kampányban minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kaptak az EU-ellenes érvek. Az előző, 1999-es EP-kampányt az EU-támogató jelszavak határozták meg, ezúttal azonban előtérbe került a negatív kampányolás: elsősorban az euró bevezetése miatti infláció és az EU-bővítéssel kapcsolatos kételyek jelennek meg a kampányban.

A hollandok a helyüket keresik

A három legnagyobb párt, a munkáspárt, a kereszténydemokraták és a liberálisok is arra figyelmeztetik szavazóikat, a jövőben nehezebb lesz egyezkedni az EU-val vagy kiharcolni a hollandoknak legkedvezőbb körülményeket. Erre a feladatra mindhárom párt saját jelöltjeit tartja természetesen a legjobbnak. Ugyanakkor igyekeznek azt sugallni, hogy az EU-ellenes kampány ellenére valójában az Unió elkötelezett hívei, és a kemény jelszavak mögött csak a holland érdekek rejlenek. A kormányzó kereszténydemokraták jelszava - "saját holland helyünk Európában" - is ezt sugallja. A nagy pártok kétkedő jelszavai hallatán a kisebb baloldali és liberális pártok ellenkampányba kezdtek, és azt hirdetik, ők jelentik az egyetlen választást azok számára, akik igazi támogatói az EU-nak.

Ezen kívül a holland liberális drogpolitika is kampánytéma lett. Jan Peter Balkenende miniszterelnök pártja, a kereszténydemokraták kijelentették: elképzelhető, hogy szigorítanak a jelenlegi szabályozásokon, amelyek lehetővé teszik, hogy könnyű drogokat áruljanak bizonyos helyeken (coffee shopokban). A kereszténydemokraták szerint Hollandia megítélésének nem tesz jót, hogy az ország Európa "drogáruháza", jobbnak látnák, ha közös EU-drogszabályozás lépne életbe. A baloldali pártok rögtön a holland drogpolitika védelmére keltek. Szerintük ugyanis nemcsak hatékony a mostani szabályozás, hanem holland sajátosság is, ami az EU-n kívül is működőképes.

Belgiumban unalmas a kampány, de kötelező a szavazás

Képviselők száma: 24
A választás időpontja: június 13.

A 24 belga EP-képviselőből 15-öt Flandria, 9-et pedig Vallónia adhat majd. A pártok legjelentősebb politikusaikat állították listájuk élére. Indul a választáson Guy Verhofstadt belga miniszterelnök is, győzelme esetén azonban várhatóan másnak adja át helyét.

Verhofstadt - hasonlóan ellenfeleihez - az EU-ban az elmúlt időszakban elért belga eredményekkel kampányol. A többségében francia nyelvű területeken a liberálisok és a zöldek a legesélyesebbek, míg Flandriában a konzervatívok győzhetnek.

Az ellenzék azzal vádolja Verhofstadt kormányát, hogy túl sokat engedtek a belga szociális vívmányokból az EU-ban. Belgiumban kötelező részt venni az EP-választáson, így annak is véleményt kell mondania az EU-ról, akit az egyébként elég unalmas belga kampány hidegen hagy.

Luxemburgban a miniszterelnök jövőjéről szavaznak

Képviselők száma: 6
A választás időpontja: június 13.

Luxemburgban egyszerre tartanak EP- és nemzeti választásokat. Jean-Claude Juncker kereszténydemokrata miniszterelnöknek mindkét választáson listavezetőként indul. Ő jelöltje ugyanakkor az Európai Bizottság elnöki posztjának is. Szakértők szerint nagyban függ a nemzeti választás eredményétől, hogy Juncker lehet-e bizottsági elnök. A választási kampány érdekes fejleménye volt, hogy előzetes bejelentésével szemben mégsem indul Jacques Santer az EP-szavazáson. Santer korábban szintén az Európai Bizottság elnöke volt, azonban a keze alatt működő testület lemondott pénzügyi botrányai miatt. A szavazás kötelező a nagyhercegségben.