Jelentős a részvétel a csecsen elnökválasztáson

Két órával urnazárás előtt már a csecsenföldi választók 72,5 százaléka adta le szavazatát a vasárnapi előrehozott elnökválasztáson, közölte Abdul-Kerim Arszahanov, a csecsen választási bizottság elnöke.

A csecsen választási urnákat este nyolckor, közép-európai idő szerint hatkor zárják. A szavazók java része nyilvánvalóan a Kreml stabilitást ígérő jelöltjére, Alu Alhanov belügyminiszterre szavazott. Alhanov már júniusban megkapta Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatását jelöléséhez a szakadár felkelők által a május 9-i stadionmerényletben megölt Ahmad Kadirov Kreml-barát elnök utódát kijelölő voksoláson.

A tavaly októberi elnökválasztás - amelyen Kadirov a leadott voksok 80,8 százalékát kapta - 87,7 százalékos részvétellel zárult.

A szavazás viszonylagos nyugalomban zajlott le a 17 ezer rendőr és katona őrizete alatt, egy incidenstől eltekintve: egy grozniji szavazóhelyiségnél felrobbantotta magát egy fiatalember. A rendőrök szerint meg akarta közelíteni a szavazókört, de amikor igazoltatták, futásnak eredt, s a csomagjába rejtett bomba felrobbant.

Az EBESZ és az Európa Tanács nem küldött hivatalos megfigyelőket a választásra, csak közvetlen minősítő megbízás nélküli képviselőket, jelentéstevőket. Nyugaton senki sem ámítja magát azzal, hogy Csecsenföldön demokratikus voksolást lehet rendezni.

A szakadár felkelők fokozták rajtaütéseiket a választás küszöbén, és fenyegetőztek, hogy megölik az új elnököt is. A voksolás előestéjén az orosz hatóságok megerősítették azt a gyanút, hogy egy-egy csecsen öngyilkos merénylőnő robbantotta fel a két Tupoljev-gépet, amely egy időben zuhant le kedden, 90 ember életét oltva ki.

Az elnöki székben Alhanovnak érvényesítenie kell majd akaratát saját szövetségesével, Ramzan Kadirovval, a megölt elnök fiával és milíciájának vezetőjével szemben is. Alhanovtól már az is szép teljesítmény lenne, ha meg tudná gátolni Csecsenföld további destabilizálódását s a gerillaakciók átterjedését a szomszédságra.