Hivatalos jelentések szerint csupán 7 halottja volt a Kína középső részén kitört nemzetiségi zavargásoknak, azonban a The New York Times egy a kínai felső vezetés számára készült belső jelentésre hivatkozva azt írja, hogy a rendőrség 148 holttestet számlált össze az utcai harcok után, köztük 18-an rendőrök voltak.
Ellentmondásosak a jelentések a lázongás kezdetére vonatkozóan is. A kínai Xinhua hírügynökség szerint október 27-én szerdán kezdődtek az erőszakos cselekmények, míg a The New York Times riportja szerint pénteken tört ki a zavargás.
Az egybehangzó beszámolók szerint egy közlekedési affér váltotta ki a véres harcot a két népcsoport, a Kína többségét alkotó han (kínai) és a 8,5 milliós kisebbséget képező hui között. A huik arab és perzsa kereskedők leszármazottaik, akik az évszázadok során annyira keveredtek a kínaiakkal (a hanokkal), hogy mára már teljesen megkülönbözhetetlenek egymástól, kivéve a szokásaikat és ruházatukat. A vallásuk is különböző, lévén a hui népcsoport tagjai muzulmán hitűek.
Egy hui nemzetiségű taxisofőr elütött egy hat éves kínai (han) kislányt, aki meghalt. A kislány rokonai és a falubeliek megrohanták a szomszédos huik által lakott falut, hogy elégtételt követeljenek - így kezdődött a zavargás. Véres harc tört ki, amelyhez a helyi parasztok (mindkét népcsoportból) csatlakoztak kaszákkal és más földművelő szerszámokkal felszerelkezve. A jelentések szerint több mint félezer ember vett részt a csatározásokban. Számos házat felgyújtottak, egy téglagyárat pedig teljesen leromboltak a zavargások során.
A The New York Times szerint más falvakra is kiterjedtek a harcok. Hétfőn ezért rendőrök ezrei őrizték a környékbeli országutakat, hogy megakadályozzák, hogy még többen csatlakozhassanak a harcokhoz. Nehéz pontos és hiteles információkhoz jutni a helyiektől, mivel a telefonösszeköttetést megszakadt. "Senki sem mer kimenni most már az utcákra, a közlekedés pedig leállt" - mondta el egy szemtanú az Asianews-nak.
A megfigyelők szerint a két népcsoport között nem gyakoriak az összecsapások. A feszültségeket inkább a társadalmi különbségek növekedése, a szegények és a gazdagok közötti szakadék mélyülése okozza, amely fokozza az általános elégedetlenséget Kína vidéki, elmaradott részein.