Korlátozzák a segélymunkások mozgását Acehben

Újra korlátozza a segélymunkások mozgását a szökőár sújtotta Acehben az indonéz hadsereg. December 26-a előtt a térségbe sem a segélyszervezeteknek, sem a nemzetközi médiának nem volt bejárása. A mostani lépést a külföldi segítők testi épségének megóvásával indokolják a tíz éve polgárháború dúlta tartományban. A kormányerők a segélyek ellopásával vádolják a lázadókat, a segélyszervezetek azonban nem tapasztaltak ilyet.

Indonézia korlátozza a segélymunkások mozgását a szökőár sújtotta Aceh tartomány távolabbi területein. A segélyszervezetek munkatársainak mostantól regisztrálniuk kell magukat, ha elhagyják a térségben fekvő nagyobb településeket, például Banda Acehet, vagy Meulaboh-t. A lépésre azért volt szükség, mert az indonéz kormányerők - mint közölték - nem tudják garantálni a biztonságot a tartomány távolabbi részein, amelyeket a szeparatista lázadók ellenőriznek.

Edriartoto Sutarto tábornok, a hadsereg főparancsnoka elismerte, hogy ezzel lelassulhat a segélyek eljuttatása a rászorulóknak, ugyanakkor közölte, hogy a lépésre feltétlenül szükség volt, hogy megóvják a külföldi segélymunkásokat.

Sutarto azzal vádolta a Szabad Aceh Mozgalom (GAM) tagjait, hogy ellopják a segélyeket, jóllehet a segélyszervezetek, amelyek szabadon mozognak a térség településein kívül, nem tapasztaltak ilyet. Korábban az indonéziai külügyminiszter azt közölte, szóbeli megállapodást kötött a lázadókkal, hogy nem akadályozzák a segélyezést.

Tudósítók szerint ugyanakkor a kormányerők egyszerűen csak megpróbálják visszaszerezni az ellenőrzést a térség felett. Segélyszervezetek attól tartanak, hogy ezzel megnövekszik a bürokrácia, ami csak nehezíti a dolgukat. A BBC már kisebb összezördülésekről is tudósított, az indonéz hadsereg például megpróbálta megakadályozni, hogy az amerikai helikoptereket abban, hogy segélyt szállítsanak a lázadók ellenőrizte területekre. Joel Boutroue, az ENSZ-segélyakció vezetője ugyanakkor azt közölte, hogy Indonézia az intézkedéssel nem akadályozni akarja a segélyakciót. Ezt a lépést a segélymunkások biztonsága indokolja, figyelembe véve a környezet is, amelyben dolgoznak - mondta.

December 26-a előtt Acehben szükségállapot volt, és sem a nemzetközi segélyszervezeteket, sem a médiát nem engedték a tartomány közelébe. A katasztrófát követően a harcoló felek hallgatólagos tűzszünetet kötöttek, azonban azóta több alkalommal is azzal vádolták a másikat, hogy a cunami okozta káosz leple alatt igyekeznek felújítani hadműveleteiket, és hogy összecsapásokat provokálnak. Független hírforrások eddig egyik fél állításait sem erősítették meg.

Betiltják a tengerparti építkezést Srí Lankán

Mindenhonnan áramlik a segély Dél-Ázsiába

Alaptalannak bizonyultak azok a remények is, hogy a cunami miatt Srí Lankán is lecsillapodnak a kedélyek. A buddhista szingaléz többségű kormányzat ellen harcoló hindu tamilok azzal vádolják a kormányt, hogy visszatartja a térségbe küldött segélyeket, és a cunami ürügyén kormánycsapatokat küld a tamil területekre. A központi kormányzat pedig a hétvégén eltanácsolta Kofi Annan ENSZ-főtitkárt attól, hogy a tamilok ellenőrizte térségbe látogasson. A húsz éve tartó Srí Lanka-i polgárháborúban eddig 64 ezer ember halt meg. A 2002-ben kötött tűzszünet pedig a cunamit megelőző hetekben már eléggé ingataggá vált.

A további katasztrófák megelőzése érdekében Srí Lankán a hatóságok nem engedélyezik az építkezést a tengerparton. Csandrika Bandaranaike Kumaratunga Srí Lanka-i államfő kedden a sajtóban üzent a lakosságnak. Üzenetében közölte, hogy a kormány következetesen érvényt szerez majd a törvényeknek az emberek biztonsága érdekében. A szigetországban több mint 30 ezren vesztették életüket a december 26-i szökőárban.

Az elnök szerint ezentúl a hatóságok a partvonaltól legalább 200 méterre adnak majd csak földet az építkezésekhez a tengerparton élőknek. Az elnök emellett közölte, hogy az országot megosztó etnikai - tamil-szingaléz - szembenállás csökkentése érdekében arra készül, hogy örökbe fogad egy tamil lányt, aki a szökőár miatt maradt árván. A szingaléz nemzetiségű elnöknő, akinek két gyermeke van, eleve ellenzi a gyermekek árvaházba küldését.

Eközben tovább gyűlnek a katasztrófa áldozatainak felajánlott segélyek. A beígért segély értékét tekintve egy kedd reggeli összesítés szerint Németország vezet, összesen több mint egymilliárd dollárral. Kínai egyéni adakozók és vállalatok 18 millió dollárt adományoztak. Japán újabb 40 millió dollárt ajánlott fel a Világbankon és az Ázsiai Fejlesztési Bankon keresztül. Tokió eddig 500 millió dollárnyi segítséget ígért.

[origo]/MTI