Kisinyovot eddig első látásra nem kavarta fel a közelgő voksolás, a nyugati (és orosz) választási megfigyelőkkel roskadásig telt szállodákon és a városszerte szembeötlő plakátokon kívül a megszokott mederben zajlik minden. A repülőtéren a szigorú hivatalnokok ugyanúgy hosszú sorokban várakoztatják az érkezőket - és néhány euróért enyhítve szigorukat külön folyosón engedik előre a türelmetlen nyugatiakat. A transzferajánlatokat ugyanúgy középkorú asszonyságok teszik csábítóbbá - hogy azután "furcsa árfolyamon számoló és a kialkudott dupláját kérő, majd másfélszeresét duzzogva eltevő" taxisok kezére játsszák a kiszolgáltatott látogatót. A főutca (Stefan cel Mare) ugyanúgy hemzseg a sétálgató és dolgukra siető emberektől, mint máskor - legfeljebb néhány tíz fős zászlót lengető agitálókba botlik a ráérősen sétálgató érdeklődő.
A tét pedig nem kicsi. Az országa jelentős részét (a Dnyeszteren túli területek a nemzetközi közösség által el nem ismert kvázi függetlenséget vívtak ki maguknak) irányítani képtelen, a kelet-európai típusú oligarcháktól és a korrupt exszovjet hivatalnokoktól megrokkant államszervezetű, a szovjet örökséget az élet minden területén magán viselő, nemzetiségi ellentétekkel terhelt (a népesség fele-fele arányban orosz, illetve moldován anyanyelvű), gyenge gazdaságú országra ráférne a változás. Sokak szerint kiváló alkalom a mai nemzetközi helyzetben ez a váltásra, főleg, hogy a két hatalmas szomszédja közé beékelt Moldova mind román, mind ukrán részről a demokratikus erők hatalomra kerülését érhette meg az elmúlt hónapokban.
Voronyin elnök - annak ellenére, hogy még az általa vezetett kommunista párt jelentős része is szeretné eltávolítani - azonban ravaszul lavíroz a politika tengerén, még a legobjektívebb közvélemény-kutatók is az ő győzelmét tartják a legelképzelhetőbbnek. Az objektivitás nagy fegyvere lehetne az ellenzéknek, de - úgy tűnik - erre egyelőre kevés az esély a moldáv társadalomban. A fő televíziós csatornák Voronyin és családja kezében vannak, az egyoldalú propaganda pedig szinte mindig kész recept a választási győzelemre.
Hangzatos ígéretek
A minél jobb választási eredmény érdekében a pártok jóformán a csillagokat ígérik lehozni az égből az elkeseredett társadalomnak. Moldovában a havi átlagfizetés 71,5 dollár körül alakul, egy átlagos nyugdíjasnak pedig 17,5 dollár körüli összeget hoz a postás. A moldovai parlament 101 székéből 71-et birtokló CMP modern európai állammá ígéri varázsolni az országot, 300 amerikai dollárra emelnék az átlagbért, 100 ezer új munkahelyet teremtenének, és felemelnék a nyugdíjakat is.
A választáson két jelentős ellenfele lesz a CMP-nek: a Demokratikus Moldováért (DM) koalíció, illetve a Kereszténydemokrata Néppárt (CDPP). Előbbiek ugyancsak 100 ezer új munkahely megteremtésével, illetve 250-300 dolláros havi jövedelemmel kecsegtetik a választókat. A CDPP a szegénység visszaszorítását tűzte zászlajára, 200 ezer új munkahelyet ígér, a havi átlagfizetést 250, a nyugdíjakat 90 euróra emelnék - ígéreteik szerint.
A kommunisták az esélyesek
A Nemzetközi Humanitárius és Politikai Tanulmányok Intézetének felmérése szerint a CPM a voksok 48-49, a DM 25-26, a CDPP 10-11 százalékára számíthat. 8-9 százalékos várható eredményével várhatóan bejut a parlamentbe még a Moldovai Szociáldemokrata Párt (SDMP). Másik felmérés 61 százalékot jósol a kormánypártnak, 20,9-et a DM-nek , 12,1-et a CDPP-nek, és 4,4 százalékot - parlamenti küszöb alatti értéket - az SDPM-nek. A bejutáshoz 6 százalékot kell elérnie a választáson az egymagukban induló pártoknak.
Az előrejelzések szerint a választásokat ugyan megnyerik a kormányzó kommunisták, ám a parlamentben már nem lesz a meg a többségük, hogy egymagukban döntsenek az elnökről.
Az EBESZ, az ET, Soros Alapítvány, a moldovai francia nagykövetség és számos más szervezet mindent elkövet a választások tisztaságáért. Hogy az ideinvesztált pénz, a megfigyelők és exit-poll biztosok ármádiája mire lesz elég, az március 6-án az esti órákig eldől, és remélhetőleg másnap reggelre hivatalos eredmény formájában kiderül. A 220 választási körzetben mindenesetre készülnek a voksolók fogadására, próbálgatják a szavazatokat összeszámláló számítógépes rendszert, és egyes előre tamáskodó körök már beszerezték a sátrakat és a narancssárga szalagokat és lefoglalták a város főterét a választások másnapjától kezdődően tömeggyűlés céljából.
Boczka Károly, Kisinyov