Európából Európába

2005. április 19-21. között tizedik alkalommal került megrendezésre a Szeged Biztonságpolitikai Központ szervezésében az a konferencia, amely a demokratizálódási folyamatokat hivatott elősegíteni a közép-kelet-európai régióban. Évről évre visszatérő vendégként román, szerb és ukrán biztonságpolitikai szakértők cserélnek eszmét magyar kollégáikkal. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy - a kezdetektől eltérően - már nemcsak középiskolai tanárok és diákjaik, hanem a téma rangos szaktekintélyei is aktívan részt vesznek a munkában.

A Szeged Biztonságpolitikai Központ meghívására hazánkban járt Mihajlo Kirsenko professzor. Az Ukrán Külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiájának főmunkatársa reményét fejezte ki abban, hogy hazája a nehézségek ellenére is folytatja útját a narancssárga forradalommal megkezdődött demokratikus fejlődésben az európai integráció felé.

Az [origo] tudósítójának kérdésére Kirsenko professzor kifejtette, hogy a tenni akaró és rengeteget dolgozó új ukrán hatalom rendkívül nehéz helyzetben van. Többek között a választási kampányban folytatott egymás túllicitálása miatt nehezen teljesíthető ígéretek, az elhanyagolt állapotban lévő gazdaság és az adminisztrációba mélyen befészkelődött korrupció gyors visszaszorításának - megfelelően képzett új szakembergárda híján - nehézségei azok, amelyek az új kormány munkáját ellehetetlenítik. Márpedig a problémák gyors orvoslására égetően szükség van: az év végéig elnökiből parlamenti demokráciává váló Ukrajnában a 2006-os parlamenti választások a tavaly év végi voksolásnál is sorsdöntőbbek lesznek.

Amennyiben az új hatalom nem képes addigra igazi, működőképes alternatívát létrehozni az előző rezsimmel szemben, könnyen fennállhat a visszarendeződés és a demokratikus folyamatok megtorpanásának veszélye. A szavazatok újraszámlálása után is csak alig 8%-kal győző nyugatbarát erők törékeny koalícója nehéz egy év előtt áll, ugyanis az újdonsült ellenzék egyre inkább rendezi a sorait és a jövő márciusban esedékes választásokra már megkezdte a kampányát: máris éles kritikával illeti az új hatalom képviselőit.

Az akadémikus elmondta továbbá, hogy a másik nagy probléma Ukrajna számára Oroszország birodalmi politikája, északi szomszédja továbbra sem hajlandó egyenrangú partnerként kezelni az ukrán államot. A tömegek rossz tájékozottsága mindkét országban súlyos probléma: míg Oroszország állampolgárainak többsége az Egyesült Államok mellett Ukrajnát és Grúziát országa ellenségének tekinti, addig az ukrán állampolgárok többsége az Európai Unióra ugyan célként és követendő példaként tekint, de a NATO-t egy aggresszív szervezetnek tekinti.

További probléma az ukrán társadalom megosztottsága, amelyet Kelet-Nyugat viszonylatban a 2004-es elnökválasztás során is figyelemmel követhettünk, de emellett igen éles a város-falu, a fiatal-idős, a diplomás-nem diplomás és az orosz ajkú-ukrán anyanyelvű népesség közötti ellentét is. A gondok ellenére a professzor optimista a 2006-os parlamenti választások tekintetében, és bízik abban, hogy az Ukrajnában megindult demokratikus folyamatok visszafordíthatatlanok és tovább fejlődnek a jövőben is.

Boczka Károly [origo]