Lassan apadni kezdtek a megáradt folyók, így a helyzet csillapodik a Bánát szerbiai területein. A Temes vízszintje apadni kezdett, és csökkent a víz magassága a Moravicán, az Óbégán, a Berzaván és a Karason is. A félelmek ellenére Románia felől nem érkezett komolyabb árhullám az ártéren. Az esőzés azonban nehezíti a mentési munkálatokat. Helyszíni beszámolók szerint sok helyütt érezni lehet már az oszlásnak indult elhullott állatok bűzét, ami járványok előhírnöke.
Az a gond, hogy a víz csak nagyon lassan távozik az elárasztott falvakból és termőföldekről, naponta néhány centiméteres apadás várható. A közel háromezer kitelepített addig is számíthat a rokonok és az állami menhelyek vendégszeretetére.
A közép- és dél-bánáti falvak lakói a hadsereg és a csendőrség támogatásával sebtében felhúzott homokgátakkal védik a falvakat. A stagnáló vízszint ellenére a szécsányi és a bégaszentgyörgyi járásban továbbra is súlyos a helyzet. Módos (Jasa Tomic) és Káptalanfalva (Busenje) teljesen víz alá került. Derűlátásra ad ugyanakkor okot, hogy a vízszint hétfő délutántól kedd reggelig négy centimétert apadt a két településen. A hatóságok a délebbre fekvő zichyfalvi (Plandiste) járásra összpontosítanak, ahol emelkedik ugyan a vízszint, de az idejében elkezdett védekezés miatt nagyobb veszély nem fenyeget.
A térségbe sorra érkeznek a kormány és a Vöröskereszt segélyei, illetve különféle civil szervezetek és sajtóorgánumok által szervezett, közadakozásból összegyűjtött szállítmányok. A szerb kormány ígéretet tett arra, hogy költségvetési pénzekből újjáépítik az összes, közel 250 romba dőlt házat. Félő azonban, hogy apadáskor épületek tucatjai rogynak még össze. Vojislav Kostunica szerb kormányfő kedden négy minisztere kíséretében felkereste az árvíz sújtotta térséget. Ígérete szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy a Bánátba "visszatérjen a szerencse".
A segítség elkél, hiszen az árvíz sújtotta térség amúgy is a Vajdaság egyik legszegényebb része. A helyi lakosság jobbára állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozik, a természet pedig éppen a napi megélhetést biztosító földekre és állatállományra mérte a legnagyobb csapást. A több százezer hektárnyi mezőgazdasági terület került víz alá, az állatállományt ért kár pedig drámai: több mint háromezer lábasjószág pusztult el.
MTI/ [origo]