A Franciaország, Nagy-Britannia, Németország által megfogalmazott határozatban a szervezet "komoly aggodalmának" adott hangot amiatt, hogy Irán hétfőn felújította a nukleáris tevékenységet, amely atomfegyvergyártáshoz vezethet. A határozat azonban nem szorgalmazza, hogy Irán ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalják, amely szankciókkal sújthatná Teheránt kötelezettségsértés miatt.
A határozat szerint "sok kérdés van még az iráni programmal kapcsolatban, amire választ kell adni, s az ügynökség nincs abban a helyzetben, hogy kijelenthesse: Iránban nincs be nem jelentett nukleáris anyag vagy tevékenység". Az ügynökség felkérte vezetőjét, Mohamed el-Baradeit, hogy szeptember 3-ig részletes jelentésben számoljon be arról, hogy Irán teljesíti-e a szervezet biztonsági előírásait.
Gregory Shulte testület amerikai tagja újságíróknak azt hangsúlyozta, hogy a határozat elfogadás megmutatta: a nemzetközi közösség egységesen követeli, hogy Irán térjen le a veszélyes útról, amelyen halad.
Az Európai Unó nyilatkozatban szögezte le: nem hiszi, hogy Iránnak jelenleg szüksége lenne hasadóanyag-gyártásra, ha nukleáris programja kizárólag békés célú. Szirusz Nasszeri iráni küldött hazája nevében elutasította a dokumentumot, s közölte: a határozat "nyilvánvaló oka a nyomásgyakorlás". "Szerencsére Irán nem fogja beadni a derekát. Irán nukleáris üzemanyagot fog termelni egy évtizeden belül" - jelentette ki.
A teheráni delegáció ugyanakkor jelezte, hogy Irán "folytatni fogja az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, és be fogja tartani kötelezettségeit", amelyeket az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására vállalt.