Az előző rezsim pont korruptsága miatt bukott meg, a tavaly decemberi választásokon csak tömeges csalások segítségével tudott több szavazatot szerezni a Kucsma elnök utódjának szánt Viktor Janukovics a Juscsenko mögött felsorakozó Nyugat-barát erőkkel szemben. Juscsenkoék azonban nem ismerték el a végeredményt, választási csalással vádolták a hatalmon levőket, valamint a választási megfigyelők is sorozatos visszaélésekről számoltak be.
Az ellenzék több százezer embert tudott mozgósítani: a tüntetők hetekig, egészen addig az utcán maradtak, míg a megismételt választást követően átadták a hatalmat Juscsenkóéknek. Az ukrán narancsos forradalom sikerében elévülhetetlen érdemei voltak Julija Tyimosenkónak, az ő felhívására vonták élő blokád alá a kormányzati intézményeket. A tüntetők mellé álltak a rendőrök is, és a katonaság vezetése is világossá tette, hogy nem lépnek fel a tüntetőkkel szemben.
Hosszas huzavona után az ukrán legfelsőbb bíróság megsemmisítte a választási eredményeket. Az új választásokat december végén tartották, ahova 12 ezer választási megfigyelő érkezett külföldről. A nemzetközileg is törvényesnek minősített megismételt választásokon Juscsenko diadalmaskodott: 52 százaléknyi eredményt ért el, míg vetélytársa csak 44-et.
A győzelem után Juscsenkó lett az államfő, ő pedig február elején legfőbb szövetségesét, Tyimosenkót nevezte ki kormányfőnek. A szakértők valószínűsítették, hogy az a széles összefogás (baloldaliak, jobboldaliak, radikálisok, Nyugat-barátok, reformerek stb.), amely Kucsma elnök leváltása érdekében jött létre, a siker után előbb-utóbb megbomlik. Tyimosenko kormánya végül hét hónapot bírt ki.